A foglalkoztatottak munkahelyi helyzete a vállalkozások körében 2020 júniusában
A GKI Zrt. 2020. június elején egy, a multinacionális cégekre nem kiterjedő, 835 vállalkozást magába foglaló reprezentatív kutatást végzett. A cél az volt, hogy képet lehessen alkotni arról, hogy a COVID-19 járványt követő hatósági szigorítások részleges feloldásával az egyes vállalkozásokon belül hogyan változtak meg a foglalkoztatási formák. Június elején, a felmérés időszakában, Közép-Magyarországot leszámítva lényegében mindenhol feloldották a szigorú korlátozásokat, s már Pest megyében is jelentősen enyhültek a szabályok.
Forrás: GKI
Az 5 fő feletti vállalkozások körben (a multinacionális cégeket nem tekintve) június elejéig nagyságrendileg 110 ezer főt (5.5%) bocsátottak el, illetve jelentős munkaköri átszervezéseket hajtottak végre (távmunka, állásidő, kényszer szabadságolás). Az 5 fő alatti vállalkozásokkal együtt ez országosan 160-170 ezer elbocsátást jelent. A kkv-szektor esetében a foglalkoztatottak közel 76%-a jár be dolgozni a munkahelyére. A (hazai tulajdonú) nagyvállalatoknál ez az arány jóval magasabb, csaknem 92%. Vagyis a rugalmasabb munkavégzést inkább a hazai kisvállalkozások tették lehetővé dolgozóiknak ). Jól mutatja a nagyvállalatok tőkeerősségét a kkv szektorral szemben az állásidőn és a (fizetett vagy fizetés nélküli) szabadságon lévők aránya, amely a nagyvállalatoknál 0,5%, szemben a kkv szektorral, ahol ez a szám kiugróan magas (4%). Az otthondolgozók (távmunkások) aránya átlagosan 3% volt (ezen belül a nagyvállalatoknál 2%, a kisvállalkozásoknál pedig 5%).
Jelentős a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya a nagyvállalatoknál (15%), miközben ez mindössze 6% a kkv-k között. Ha a válság esetleg elhúzódna, akkor a részmunkaidősök, az állásidőn, illetve a jelenleg kényszerszabadságon lévők jelentős része várhatóan munkanélkülivé válna, amennyiben a Kormány nem hoz további, az eddiginél jóval hatékonyabb munkahely-megtartó intézkedéseket.
(GKI Gazdaságkutató Zrt.)
Kapcsolódó cikkeink
GKI: Versenyképességi reformok szükségessége az EU-ban és Magyarország szerepe a változásokban
Az Európai Uniónak jelentős reformokra van szüksége a Draghi jelentés…
Tovább olvasom >Stagnálás közelében a munkaerő termelékenysége a feldolgozóiparban Magyarországon
A magyar gazdaságfejlesztési stratégia egyik központi eleme a magyar ipar…
Tovább olvasom >2025-ben magához térhet a fogyasztás
Mi jellemezte a magyar gazdaságot az elmúlt negyedévben? Mikor kap…
Tovább olvasom >További cikkeink
Paradigmaváltás küszöbén az élelmezésben – A Lánchíd Klub szeptemberi ülésének vendége volt: Szöllősi Réka élelmiszer-politikai szakértő
Hátrányból indulunk! Egy globális paradigmaváltás küszöbén állunk! 2030-ig a G20…
Tovább olvasom >BMI: Mélyülő zsugorodás októberben
A Beszerzési Menedzser Index (BMI) szezonálisan kiigazított októberi értéke: 47,6.…
Tovább olvasom >GKI: Versenyképességi reformok szükségessége az EU-ban és Magyarország szerepe a változásokban
Az Európai Uniónak jelentős reformokra van szüksége a Draghi jelentés…
Tovább olvasom >