A fenntartható Sziget

Dátum: 2019. 08. 21. 10:00

Az idei Sziget Fesztivál is kiemelt figyelmet fordított a környezetvédelemre. A Green Sziget Center program keretében a klíma start-upok világába is bepillanthattak a látogatók.

A Sziget környezetvédelmi intézkedéseinek központjában ebben az évben a műanyag hulladék csökkentése, a víztakarékosság, valamint a Duna megóvása állt. A tavalyról már ismert repohár-rendszer idén is folytatódott, amelynek eredményeképp a „többutas” poharak mintegy 1,5 millió egyszer használatos műanyag poharat váltottak ki.

Tavaly a “Don’t Suck – Ne szívd meg” szívószálmentes kampány a felére csökkentette a szívószálhasználatot. A nagy sikernek köszönhetően idén egy továbbfejlesztett változattal igyekeztek tovább redukálni ezt az arányt: már a szívószálak önkiszolgáló pultra helyezését sem támogatta a Sziget, a központi ártáblákra pedig felkerült a szívószálmentes üzenet. Azok a látogatók, akik mégis ragaszkodtak a szívószálhoz, papírból készült, 100%-ban újrahasznosítható alternatívával szürcsölhették az italokat.

A szívószálak mellett a vendéglátóhelyek nem újrahasznosítható hulladékainak csökkentésére is különös hangsúlyt fektetett a fesztivál. Az eddig bevezetett értékesítési szabályokon túl nejlonzacskót egyáltalán nem lehetett forgalmazni, az ételek kiadásakor kizárólag lebomló tányérokat és evőeszközöket használhattak. A 2018-as szelektív gyűjtési program eredményességét a kézi takarítás fejlesztésével növelték, ennek érdekében 50 fő hulladékgyűjtő önkéntessel nőtt a humánerő-kapacitás. A cél az 50%-os újrahasznosítási arány fenntartása és növelése volt. A fesztiválozók idén is ajándékokra cserélhették a szelektíven válogatott hulladékot a Green Sziget Centerben. Nem csak a felelős hulladékgazdálkodásra, de az eldobott csikkekre is ügyelt a Sziget: 30.000 darab mobil hamutartót osztottak szét a fesztivál bejáratánál.

A fentiek mellett olyan külön PET-gyűjtő aktivitások is megvalósultak, amiket a Sziget szponzoraival karöltve végzett, s amelynek keretében a visszagyűjtött PET-ek újrahasznosítását is vállalta az adott partner.

A víztakarékosság idén is nagy figyelmet kapott. A fesztivál egy speciális zuhanyzási időcsökkentési kampánnyal készült: minden zuhanyfülkét takarékos zuhanyzásra felhívó matricákkal láttak el, ami akár 20%-os vízmegtakarítást is eredményezett. A fesztivál kreatív módon hívta fel a figyelmet a fesztivál területén elérhető vízvételi lehetőségekre is. A vízcsapokat a szolgáltatási térképen tüntették fel, a vízlelőhelyeket pedig embernagyságú vízcseppek jelölték. Az Eco Camping területén vákuumöblítéses ECO wc-ket telepítettek, amelyekkel 85%-os vízmegtakarítás volt elérhető.

A Duna tisztán tartására is fontos szempont volt. A Sziget önkéntesei naponta szerveztek közös szemétszedést, hogy a Sziget dunai partszakaszán ne juthasson hulladék a vízbe. Felállt egy ötven fős Coca Cola Recycling Team is, akik a PET- és aluhulladékot gyűjtötték, az ALDI-ban pedig komposztálható zacskóban adták a termékeket, amik leadva a komposztálóba kerültek.

Mindezek mellett a Fesztivál idén bevezetett egy új étkezőblokkot, ahol a fenntartható táplálkozás került a középpontba. Az itt kapható ételek olyan helyekről származtak, amelyek alacsony a CO2-kibocsátásúak. A konyhai hulladékot a Szigetre kitelepült mobil komposztáló-berendezésben dolgozták fel. Az itt készült humuszt az Óbudai Sziget rekultivációja során a Főkert használja majd fel. A mobil komposztáló mellett egy „látványlabor” is helyet kapott, ahol a komposztálás folyamatát tudományos igényességgel mutatták be a látogatóknak.

Az energiahatékonyság érdekében a fesztivál önálló mérőórával szerelte fel a nagyobb kereskedelmi egységeket, és energiahatékonysági tanácsokkal látta el az üzemeltetőket. Az önkéntesek segítségével azt is figyelték, hogy a javasolt intézkedésekből melyeket vezessék be.

Az E.ON-támogatta Eco Camping a fesztivál tudatos kempingzónájaként működött, ahol a korábban már említett vákuumos WC-k mellett upcycling bútorokkal, közösségi reggelikkel, környezetbarát tisztítószerekkel teremtettek zöld kempinget a fesztiválozók számára. Az Eco Camping idén tisztított ivóvízzel, újrahasznosított bútorokkal, az E.ON által biztosított napelemes áramtermeléssel és telefontöltőkkel, folyamatos szelektív hulladékgyűjtéssel és természetben lebomló takarítószerekkel készült a sátrazók fogadására. Az itt lakók megtapasztalhatták, hogy megújuló energiával és a környezetet nem terhelő alternatív megoldások használatával ugyanolyan kényelmes és teljes lehet az élet. Az E.ON Oázisban zöld környezetben, napenergiával üzemeltetett telefontöltőkkel és wifivel várták a fesztiválozókat, igazi feltöltődést kínálva nekik.

Dominus Ákost, a Sziget fenntarthatósági menedzserét a rendezvény zöld törekvéseiről kérdeztük:

A Sziget évről évre jobban hangsúlyozza, hogy odafigyel a környezetre. Mely szempontok alapján nevezhetjük a Szigetet zöld fesztiválnak?

Bár a „zöld fesztivál”kifejezés nagyon jól hangzik, inkább úgy fogalmaznék, hogy nekünk zöld törekvéseink vannak. Egy ekkora fesztiválnak nagyon nagy a környezetterhelése, a mi célunk pedig az, hogy ezt folyamatosan csökkentsük, s ezzel párhuzamosan a résztvevők szemléletén is szeretnénk változtatni.

Mekkora hulladékmennyiség termelődik a fesztivál ideje alatt?

Tavaly kb. 4000 m3 gyűlt össze a Sziget ideje alatt. Ebből 2500-3000 m3-ot a fesztivál ideje alatt gyűjtünk, a maradékot utána szedjük össze. Ezt leosztva nagyjából 3-500 m3 hulladék termelődik naponta.

Mi történik ezzel az óriási hulladékmennyiséggel?

 A hulladéknak nagyjából a felét újra tudjuk hasznosítani, ezek a PET-palackok és az aludobozok. A másik felének nagy részét utóválogatjuk, és az étkeztető helyeken termelődő szemetet pedig a hulladékégetőbe visszük.

A Szigeten reggelenként szinte egyáltalán nem találni szemetet. Idén a megbízott takarítócég mellett önkénteseket is bevontak a szemét összeszedésébe…

Önkéntes-programunk mellett a hivatásos takarító cég, amelyet minden évben megbízunk, remek munkát végez, ezen a területen az övéké az érdem. Az önkénteseket, inkább a szelektív gyűjtési programba vonjuk be, illetve azokban a szegmensekben segítenek a takarítócégnek, ahol kevés a kapacitás.

Milyen kampányokkal hívják fel a fesztiválozók figyelmét a környezettudatos bulizásra és életre?

Régebben folytattunk hulladékgyűjtési kampányokat, most viszont a zöld tevékenységeink körét bővítettük ki. Három éve a zöld tevékenységek elsősorban a hulladékra koncentrálódnak, ahogy a kampányaink is. Mostanra a szelektív hulladékgyűjtést beépítettük a Sziget-lakók tudatába, csináltunk hulladékcsere-akciókat, illetve recycling-pontokat, amelyek lényege az volt, hogy a behozott újrahasznosítható hulladékot ajándékokra cseréltük. Nagyobb hangsúlyt fektettünk a hulladékmegelőzésre is – ennek révén vezettük be tavaly a repoharat, 1,5 millió pohártól megóvva a környezet „Don’t suck”-kampányunkkal a szívószálakat szorítottuk vissza. Sok egyéb apró programunk és aktivitásunk van még ezek mellett, például felmatricáztuk a zuhanyzókat, és próbáltuk a fesztiválozókat a takarékos vízfogyasztásra ösztönözni.

Egyre több fesztivál mondja azt, hogy csak akkor igazán „zöld” egy rendezvény, ha csak húsmentes ételeket lehet kapni. A Szigeten vannak ilyen irányú törekvések?

Ebben az irányban is vannak kezdeményezéseink, bár ez egy nagyon nehéz terület, nem is biztos, hogy megvalósítható egy ekkora fesztiválon. Újdonság volt a „Mama Earth Eatery”, ahol vega és vegán ételek mellett csirkét ugyan lehet kapni, nagyobb környezetterhelést jelentő húsokat (marha, bárány) viszont nem. Az ott termelődött hulladékot egy helyi mobilkomposztálóval komposztálni is tudtuk, ami Európában úttörő programnak számít.

A vendéglátóegységekre milyen szabályozások vonatkoznak e tekintetben?

 Az italosokat köteleztük a repohár használatra, illetve a szelektív hulladékgyűjtésre, az üvegek külön gyűjtésére. Az ételt árulóknak lebomló csomagolást kellett használniuk, valamint újrahasznosított papírtányért és fa evőeszközt. Bár nem volt megoldott a komposztálásuk, de úgy gondoljuk, hogy környezetileg még mindig előnyösebb, mint egy nem lebomló eszköz. Azon dolgozunk, hogy a jövőben a fesztivál egészének éttermi hulladékát komposztálni tudjuk.

Az előző évekhez képest, miben látja a legnagyobb fejlődést?

A vendéglátósok nem könnyen, de elfogadták, hogy számunkra ez már fontos és ehhez alkalmazkodniuk kell. Volt egy pár konfliktusunk a vendéglátóhelyekkel emiatt, de mára egyre kevesebb az ilyen helyzet. Ami pedig a fesztiválozókat illeti, az a fiatal célcsoport, akiket mi megcélzunk elvárják a környezetbarát működést. Ha nem környezettudatos módon működnénk, akkor akár az eddig elért sikereinket is kockáztatnánk.

Amikor kiköltöznek a fesztivállakók, nagyon sok sátor, ruha és fesztiválkellék marad a Sziget területén. Mi történik az otthagyott tárgyakkal?

Ez valóban így van, viszont ezeknek a nagy része már nem jó minőségű, vagy nem is használható. A sátrak gyakran nagyon olcsó, filléres, ócska termékek, amelyek tönkremennek az egy hét alatt. Amit lehet, azt megpróbáljuk megmenteni a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal. Ugyanakkor az emberek felé igyekszünk azt kommunikálni, hogy egy sátor nem egyszer használatos tárgy, s érdemesebb inkább tartós, többször használatos kempingfelszerelésben gondolkodni.