A felelős fogyasztás kialakítása nagy társadalmi támogatást élvez hazánkban

Kovács Balázs
kommunikációs
és médiamenedzser
Ipsos

Az Ipsos a Világgazdasági Fórummal való együttműködésben végzett, 28 országos globális kutatása szerint az ENSZ fenntartható fejlődési céljai közül az éhezés és a szegénység felszámolása, valamint az egészség és jólét biztosítása kiemelt prioritással bír, ezek a területek élvezik a legnagyobb lakossági támogatást világszinten.

A kutatócég reprezentatív vizsgálatában összesen közel húszezer állampolgárt kért fel szerte a világban, hogy a 16 pontos listából véletlenszerűen kiválasztott 8 FFC-t tegye fontossági sorrendbe – ezáltal valamennyi megfogalmazott célra kb. tízezer értékelés érkezett.

A felmérés a világ minden régiójának polgáraira vonatkoztatott, jelentős mértékű konszenzust azonosított, amikor a legfontosabb prioritások meghatározására került sor. A „zéró éhezés” mint világszinten első cél, 28-ból 20 országban szerepel a dobogó tetején, míg 6 további államban is a top3-ban említhető meg. Magyarország része a többségnek, az első három helyre a hazai lakosság is az éhezés és szegénység megszüntetését, és az egészség és jólét biztosítását sorolta be.

A globális értékektől a lista közepén tér el igazán a magyarok által megrajzolt kép. Míg a méltányos és minőségi oktatás biztosítása, valamint az élethosszig tartó tanulás lehetőségeinek elősegítése globális szinten a 6. pozíciót kapta (és az ENSZ által még előrébb sorolt cél volt), a magyarok csak a 14. helyre juttatták azt. Hasonló módon, a világ polgáraihoz képest jelentősen hátrébb sorolta Magyarország lakossága a tartós, befogadó és fenntartható gazdasági növekedés, teljes és termelékeny foglalkoztatás és méltányos munka elősegítését (9. vs. 5. hely), míg a megfizethető, tiszta energia (6. vs. 10.), a társadalmi és jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentése (8. vs. 12.), valamint a felelős fogyasztás és termelés nagyobb hangsúllyal bír a magyarok számára, mint a sokországos átlag (9. vs. 14.).

A tudatos és felelős fogyasztás kialakulása Magyarországon a férfiak, a legalább érettségivel rendelkezők, valamint a középső régió lakosai körében hangsúlyosan megfogalmazott igény. Világviszonylatban a japán, a dél-koreai, valamint a francia és a török nép gondolkodik hasonlóan a magyarokhoz. Ezzel szemben az Egyesült Államok lakossága az utolsó, 16. helyre sorolta ezt a szempontot.

A 2030-ra tervezett célkitűzések megvalósítása ugyanakkor nem csak a lakosság felelőssége. Az Ipsos által vizsgált nemzetek többsége egyetért abban, hogy az országuk kormányának, valamint a gazdasági szereplőknek a lakosságnál nagyobb lemaradásuk van a még jelen levő problémák kezelésében. Az összes vizsgált országban a megkérdezettek átlagosan fele véli úgy, hogy a kormányuk a szükségesnél kevesebb felelősséget vállal az ENSZ által megfogalmazott célok elérésében (53%), míg tízből négyen az adott ország lakosságával szemben is hasonló véleményen vannak (40%).

Magyarország lakossága ebből a szempontból is kritikusabb, és egyben önkritikusabb, mint a legtöbb nemzet:

28-ból 20 ország lakossága véli úgy, hogy kormányuk kevesebbet tesz, mint kötelessége, köztük is világelső Magyarország (71% ért egyet), minket pedig Kolumbia, Dél-Afrika (69-69%) és Brazília követ (67%).

Magyarország egyike annak a 7 országnak, ahol matematikai többségben vannak az országban aktív üzleti vállalkozásokkal szemben éles kritikát megfogalmazók (Chile, Kanada, Törökország és Nagy-Britannia után az ötödik a sorban hazánk az 52%-os említéssel).

Amikor önvizsgálatra kerül sor, a magyar nép hasonlóképp őszinte, Törökországot (60%) követően hazánkban a legmagasabb az aránya a lakossági erőfeszítésekkel elégedetleneknek (56%).

Hazánk egyes lakossági szegmensei közül a férfiak, az átlagosnál iskolázottabbak és középső régió lakosai, valamint a (saját bevallásuk szerint) zöld pártokra szavazók várnának a jelenleginél jóval nagyobb erőfeszítéseket mind a polgártársaiktól, mind az üzleti szférától, de legfőképp a kormányzattól.

Az Ipsos egy korábbi lakossági kutatása, az Earth Day 2021 egy külön fejezetben tér ki az egyének felelősségére. A magyarok a globális szintnek megfelelően, egyértelműen látják a lakosság feladatait a fenntarthatósági célok elérésében.

A tényleges cselekvés ugyanakkor még elmarad az önmagunkkal szembeni elvárásoktól, sőt mint a nemzetközi összehasonlításokból kiderül, a magyar nép a lemaradók között van globális szinten a vásárlás tudatos tervezése, a takarékosság és az újrahasznosítás területén is.

A márciusi kutatásba bevont 30 ország átlageredményeit alapul véve kijelenthető, hogy a magyarok még mindig inkább a környezetükben élőkre mutogatnak, míg önmagukban kevésbé keresik a hibát. 

Egyetértők aránya, % („Ha az egyének, mint mi magunk nem cselekszünk most az éghajlatváltozás ellen, akkor veszélybe sodorjuk a jövő  generációkat.”)

//