A fejlődő országok kereslete tartja szinten a globális élelmiszerkereskedelmet
Az élelmiszertermékek világkereskedelme meglepően ellenállónak bizonyult a járvány alatt, sőt, a fejlődő országok még növelni is tudták exportbevételeiket – állapította meg az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) egy új jelentése.
Az év első felét vizsgáló elemzés szerint a „a globális élelmiszerpiacok erősen, bár nem 100%-ban álltak ellen a COVID-19 jelentette sokknak.”
„Az élelmiszerimport teljes idei értéke meghaladhatja a tavalyit,” – mondta az elemzés társszerzője, Josef Schmidhuber. „Látható azonban, hogy a drágább termékekről az alapvető élelmiszercikkek felé tolódott a hangsúly.”
A fejlődő országok jelentős „élénkséget” mutattak a világkereskedelmi folyamatok fenntartásában. Az exportbevételeik 2020 első felére 4,6%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest, míg a fejlett országoké csökkent. Ez részben az italok, hal és hús mélyrepülésével magyarázható, mely termékek kereslete eleve érzékenyen reagál a világgazdasági zsugorodása okozta jövedelemcsökkenésre.
Ezen időszakban az italok importja 12%-kal, a halaké 10%-kal csökkent, miközben az állati és növényi olajoké és olajos magvaké közel 10%-kal nőtt. A jelentés élelmiszercsoportok és kontinensek szerinti lebontásban tartalmaz grafikonokat, adatokat és elemzéseket.
Terménypiacok
A 2020–2021-es szezonban a gabonapiacok jól ellátottak, az árakra a szűkülő búzapiac és a szemestermények és rizs stabil nemzetközi kereslete van befolyással – olvasható a jelentésben.
Az olajos magvak és származtatott termékeik termelése új rekordszintet érhetnek el, ám a növekvő kereslet szűk piacokat eredményezhet.
A világ cukortermelése magára találhat – bár a globális keresletet még így sem éri el – de a további lezárások még változtathatnak ezen.
A globális hústermelés már a második egymást követő évben csökken, a kereskedelmi és keresleti kilátások is hasonlóak.
A tejtermelésben növekedést várnak, amihez hozzájárult Indiai kedvező monszun időszaka és a falusi tejszövetkezetek stabilitása, továbbá az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok kormányzati támogatása a szektornak.
A halágazat a kereskedelem nagy vesztese volt, és így a kibocsátása is zsugorodhat a járvány keresleti, logisztikai, árazási, munkaerő és üzleti hatásai miatt. A halászat volumene valamelyest csökken, ahogy – évek óta először – az akvakultúráé is. A jelentés megjegyzi, hogy a járvány hatása a halfélék piacára – vagyis a csökkenés a friss termék keresletében az étterembe és piacra járás megritkulásával – „messze ható változásokat” hozhat, támogatva a termékinnovációt, a rövidebb ellátási láncokat és új értékesítési csatornákat.
Trópusi gyümölcsök
A COVID-19 betett a trópusi gyümölcsök értékláncának, főleg a leginkább romlékony termékeknek, amik előállítása költség- és munkaigényes, továbbá gyors – leginkább légi – szállítást igényelnek.
Az ananász, mangó és papaya kereskedelme csökkent, egyes esetekben akár kétszámjegyű mértékben.
A termelők nyereségét tovább tépázzák a járvány okozta nehézségek, illetve az erősen versengő értékláncok, a piaci erőviszonyok átrendeződése, növényi betegségek és a kedvezőtlen időjárás.
„Kritikus fontosságú, hogy a termelők megfelelő pénzügyi támogatáshoz jussanak működésük fenntartásához, miközben védjük a munkások egészségét és biztonságát is és minimalizáljuk a szállítási útvonalak fennakadásait,” – mondta Sabina Altendorf, a fejezet szerzője.
Velük szemben a banán és az avokádó ellenállóbbnak bizonyultak – mindkettő exportja növekedett, ennek ellenére az értékláncra hatással volt a helyzet, főleg a kistermelőkre, akik sokszor a magas műtrágya és rovarirtószer árakkal vagy a rendelések lemondásával küzdöttek.
A banán iránti keresletre pozitívan hatott a biztonságos – és kényelmes – fogyaszthatóságuk mellett az ecuadori és Costa Rica-i kínálati bőség.
Az avokádó importja globálisan nőtt, miután a szezonálisan alacsonyabb mexikói készleteket és az amerikai keresletcsökkenést ellensúlyozta az Európai Unió erős importja és Kolumbia, Kenya és Peru nagyobb kibocsátása.
Kapcsolódó cikkeink
Jelentősen lassul idén az élelmiszerek drágulása
Az élelmiszerárak alakulása idén már nem húzza, hanem visszafogja az inflációt…
Tovább olvasom >FAO útmutató a burgonya nemzetközi napjáról: segít felkészülni az első világnapra május 30-án
Miközben már zajlanak az előkészületek a burgonya nemzetközi napjának első…
Tovább olvasom >Márciusban emelkedett a FAO élelmiszerár-indexe
A növényi olajok, tejtermékek és hús magasabb nemzetközi jegyzései érdemben…
Tovább olvasom >További cikkeink
Mit mondanak a vásárlók az új kereskedelmi eszközökről?
A Consumer Panel Hungary GfK–YouGov év elején megkérdezte paneltagjait online vásárlási szokásaikról,…
Tovább olvasom >Speciális élelmiszerek toplistája: 1. Diabetikus, 2. Szénhidrátcsökkentett, 3. Laktózmentes
Együnk-e tojást, vagy nem ajánlott? Igyunk-e állati eredetű tejet, vagy…
Tovább olvasom >Közösség a közösségben
A Magyar Termék Nonprofit Kft. legutóbbi, MesterMűvek üzleti workshopja igazi mérföldkőnek bizonyult, miután…
Tovább olvasom >