A FAO drágaságra számít, válságra nem

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslései szerint az orosz tervek a gabonaexport-tilalom meghosszabbítására nem okoznak majd újabb élelmiszerválságot.

Bár ez az árupiacon áremelkedést idézhet elő, a két évvel ezelőttihez hasonló  élelmiszerválsághoz nem vezet majd – vélte a FAO szakértője.
Az augusztus 15-én életbe lépett gabona-exporttilalom feloldását legkorábban a jövő évi aratás eredményének ismeretében lehet vizsgálni – jelentette ki csütörtökön Vlagyimir Putyin miniszterelnök.
Oroszország augusztus 15-én léptetett életbe tilalmat a gabona exportjára, miután idén az aszály miatt a tavalyi 97 millió tonnánál lényegesen csekélyebb, a derűlátó becslések szerint is legfeljebb 67 millió tonnás termés várható. Augusztus közepén azonban még úgy látszott, hogy a tilalmat már idén év végén feloldhatják.
Tavaly Oroszország több mint 24 millió tonna gabonát exportált, de idén az sem biztos, hogy az új termés és a tartalékok együttesen elegendőek lesznek-e a belső szükséglet fedezésére. Ennek ellenére szakértők szerint csak csekély mennyiségű importra, mintegy 2-2,5 millió tonnára lesz szükség.
Emelkedett világszerte az élelmiszerek ára augusztusban, már a harmadik egymást követő hónapban: az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO globális árindexe kétéves csúcsra szökött fel.
Az OECD-FAO közös előrejelzése szerint a búza és a szemestermények ára reálértékben 15-40 százalékkal lesz magasabb az elkövetkező tíz évben, mint az árrobbanást megelőző tíz esztendőben, azaz 1997-2006 között. A növényi olajok 40 százalékkal, a tejipari termékek 16-45 százalékkal drágulhatnak – a legnagyobb mértékben a vaj ára mehet fel -, és drágulhatnak a hústermékek is, de a többiekhez viszonyítva kisebb mértékben.
A mezőgazdasági kibocsátás várhatóan Brazíliában növekszik majd a legnagyobb mértékben a következő évtizedben 40 százalékkal. Oroszországban 26 százalék, Ukrajnában 29 százalék, Kínában 26 százalék, Indiában 21 százalék körüli lesz a növekedés. Ezzel szemben az Európa Unióban mindössze 4 százalékos termelésbővülés várható – közli az MTI.