A DHL globális kereskedelmi atlasza 173 ország adatait elemzi

A DHL Trade Growth Atlas a világkereskedelemben az országok és régiók részesedésének változását is méri

„Célunk, hogy a DHL Trade Growth Atlas a világkereskedelemben bekövetkező változások megértéséhez és az azokban való eligazodáshoz nélkülözhetetlen forrássá váljon. A kereskedelem továbbra is a jólét egyik fő mozgatórugója marad – ahogyan az évszázadok óta volt. A jelenlegi globális üzleti környezetben a DHL segíthet ügyfeleinek újragondolni bizonyos ellátási láncokat, és a költségek és a kockázatok közötti ésszerű kompromisszumra alapozni azokat, hogy egyszerre legyenek hatékonyak és biztonságosak. A világ vezető logisztikai szolgáltatójaként minden logisztikai igényre megoldást kínálunk, és bizonyítottan stabil és megbízható szolgáltatásokat nyújtunk még változékony piaci környezetben is”– mondta John Pearson, a DHL Express vezérigazgatója.

A nemzetközi kereskedelmet a jelenlegi helyzetben különösen fontosnak tartják, mivel képes felgyorsítani a gazdasági növekedést, csökkenteni az inflációt, és lehetővé teszi az országok és a vállalatok számára, hogy a kulcsfontosságú alapanyagok többféle forrásához jussanak. A DHL Trade Growth Atlas a világkereskedelemben az országok és régiók részesedésének változását is méri.

Magyarországra vonatkozó adatok

A DHL Trade Growth Atlas összegzi a magyar export- és import volumenére vonatkozó adatokat. A jelentés szerint az export-import kereskedelmi volumene a 2020-21-es év viszonylatában növekedést mutat, ezzel Magyarország a 34 helyen van a világkereskedelmi rangsorban. Továbbra is Németország az elsődleges export-célország: a teljes magyar külkereskedelmi volumen  28%-át bonyolítjuk ebben az irányban. Export terén slágertermékeink az elektronikai cikkek: export-volumenünk 22%-át teszik ki. Importált áruforgalmunk 25%-a is Németországból érkezik, és ugyancsak az elektronikai cikkek piacán bonyolítjuk. Mind az export, mind pedig az import terén a második legnagyobb termékcsoport az ipari technikai berendezések és gépek, a harmadik pedig a gépjárművek.

A legfontosabb tanulságok

• A Covid-19 világjárvány nem jelentett akkora visszaesést a globális kereskedelemben, mint amire sokan számítottak: A nemzetközi áruforgalom 10%-kal meghaladta a járvány előtti szintet, még a további növekedést korlátozó jelentős ellátási szűk keresztmetszetek ellenére is.
• A kereskedelem jövőbeli növekedésére vonatkozó kilátások meglepően pozitívak: Az ukrajnai háború miatt a kereskedelem növekedésére vonatkozó előrejelzéseket visszavonták, de még mindig azt jelzik, hogy a kereskedelem 2022-ben és 2023-ban valamivel gyorsabban fog növekedni, mint az előző évtizedben.
• Az e-kereskedelmi eladások a világjárvány idején fellendültek, és az előrejelzések szerint a határokon átnyúló e-kereskedelem erőteljes növekedése folytatódik.
• A kereskedelem növekedésének új pólusait Délkelet- és Dél-Ázsiában azonosítják, és a kereskedelem növekedése várhatóan drámaian felgyorsul a Szaharától délre fekvő Afrikában.
• A kereskedelem növekedése az országok szélesebb körére terjed ki: Az elmúlt években a kereskedelem növekedésének egynegyedét Kína adta, és az előrejelzések szerint továbbra is ez lesz a legnagyobb növekedés, de részesedése várhatóan a felére, 13%-ra csökken.
• Vietnam, India és a Fülöp-szigetek kiemelkednek a 2026-ig várható kereskedelmi növekedés gyorsasága és mértéke tekintetében. Mindhárom potenciálisan profitálhat számos vállalat azon törekvéséből, hogy diverzifikálja a Kína-központú termelési és beszerzési stratégiákat.
• Miközben a feltörekvő gazdaságok 2000 és 2012 között 24-ről 40%-ra növelték részesedésüket a világkereskedelemben, és a növekedés felét egyedül Kína okozta, az elmúlt évtizedben ez a részesedés alig változott.
• A feltörekvő gazdaságok azonban továbbra is versenyben vannak az összekapcsolhatóság, az innováció és a vezető vállalatok terén. Egyre fontosabb exportőrökké válnak a kifinomult feldolgozott termékek terén, és egyre inkább nemcsak az alacsony költségek, hanem az innováció és a minőség terén is versenyeznek.

A globális kereskedelem és lehetőségeinek megértése

A DHL Trade Growth Atlas megvizsgálja a globális kereskedelem növekedési trendjeit, a földrajzi eltolódásokat, a forgalmazott termékek összetételét és az üzleti környezet szélesebb körű változásait. Az áruforgalmat világszerte, régiónként, a fejlett és a feltörekvő gazdaságok között, valamint 173 országra lebontva elemzi. A jelentés tömör, egyoldalas összefoglalókat tartalmaz az egyes országokról. A vizsgált országok a világkereskedelem, a GDP és a népesség több mint 99%-át teszik ki.

„Arra törekedtünk, hogy a világkereskedelem állapotára és fejlődési pályájára vonatkozó legfontosabb adatokat összegyűjtsük, és térképek, diagramok és egyéb vizuális tartalmak segítségével életre keltsük ezeket az adatokat. Az eredmények azt mutatják, hogy még mindig nagy kereskedelmi növekedési lehetőségek vannak mind a fejlett, mind a feltörekvő gazdaságokban és a világ különböző régióiban. A kereskedelmi környezet változik és új kihívások elé állít, de ez a jelentés határozottan cáfolja azokat a jóslatokat, amelyek a globális kereskedelem jelentős visszaszorulásáról szólnak” – mondta Steven Altman, a NYU Stern Center for the Future of Management vezető kutatója és a DHL Globalizációs Kezdeményezés igazgatója.

A DHL Trade Growth Atlas kiegészíti a DHL Global Connectedness Index sorozatát. Míg a DHL Trade Growth Atlas a globális árukereskedelemről nyújt különleges mélységű képet, addig a 2011 óta rendszeresen kiadott DHL Global Connectedness Index a globalizáció tágabb értelemben vett jelenségét elemzi – az áruk és szolgáltatások kereskedelme, valamint a tőke, az emberek és az információ világméretű áramlása alapján. Mindkét jelentés segít meghatározni az ígéretes üzleti lehetőségeket, és támogatja a kereskedelemről és a globalizációról szóló, tényeken alapuló vitákat.

Logistics Business