A csemegekukoricának az egészség megőrzésében játszott szerepét vizsgálták a Debreceni Egyetem kutatói
A csemegekukorica termésmennyiségének növelését, illetve az emberi egészség megőrzésében, javításban játszott szerepét vizsgálták a Debreceni Egyetem (DE) kutatói: a több vállalkozás szakembereivel konzorciumban elvégzett négyéves, 1,2 milliárd forint összköltségű projektet mintegy 800 millió forinttal támogatta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) alap – közölte az egyetem projektirodája az MTI-vel pénteken.

A kutatások eredményei azt bizonyították, hogy a rendszeres, megfelelő beltartalommal rendelkező csemegekukorica-fogyasztás nem növeli az elhízás vagy diabétesz kockázatát (Fotó: Pixabay)
Közleményükben azt írták, a csemegekukorica Magyarország legfontosabb szántóföldi zöldségnövénye, a termesztése kedvező ökológiai feltételeket és intenzív agrotechnikát igényel. Ugyanakkor termesztésének agronómiai és ökonómiai hatékonysága számottevően romlott az elmúlt években. A négyéves (2021-2024) projekt célja olyan komplex technológiai modellek kidolgozása volt, amelyek elősegítik a csemegekukorica termésmennyiségének növelését, valamint olyan piaci szegmens számára állítanak elő minőségi alapanyagot, amely az emberi egészség megőrzésében és javításában játszik fontos szerepet. A projektben termelő üzemek és a Debreceni Egyetem oktató-kutató egységei vettek részt. Három üzemben öntözött és öntözetlen feltételek mellett vizsgálták a különböző tápanyagellátási rendszereknek a csemegekukorica termésére és minőségére gyakorolt hatását – írták. A projekt keretében elvégzett modellkísérletek eltérő intenzitású technológiák alkalmazásával bizonyították, hogy a projekt kutatási eredményeinek interaktív, komplex felhasználásával kiemelkedő terméseket – hektáronként 27,8-29,3 tonna – lehetett realizálni – ismertették.
A kis- és mezoparcellás és üzemi kísérletek eredményeinek részletes ökonómiai elemzései alapján megállapították, hogy a csemegekukorica jövedelmező termesztése intenzív agrotechnikát igényel, amelynek két súlyponti eleme a tápanyag- és vízellátás
Az orvosi kar farmakológiai és farmakoterápiai intézetében a csemegekukoricában található lutein és zeaxantin hatásait vizsgálták iszkémia/reperfúzió okozta retinakárosodások, az időskori szemkárosodások és más időskori betegségek, például kognitív hanyatlás, metabolikus, illetve szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében és kezelésében – olvasható a közleményben.
Az előzetes elemzések alapján öt különböző lutein- és zeaxantintartalmú hibridet választottak ki
Ezek táplálékkiegészítőként történő alkalmazását részletes protokollok kidolgozásával optimalizálták. A kísérletek során monitorozták a kísérleti állatok testsúlyát, vércukorszintjét, glükóztoleranciáját, kognitív funkcióit, szív- és érrendszeri állapotát, valamint látásfunkcióját. A kutatások eredményei azt bizonyították, hogy a rendszeres, megfelelő beltartalommal rendelkező csemegekukorica-fogyasztás nem növeli az elhízás vagy diabétesz kockázatát, ugyanakkor magas lutein- és zeaxantintartalma révén hozzájárulhat a szem egészségének megőrzéséhez. A folyamatban levő molekuláris, szövettani és egyéb vizsgálatok további értékes információkkal szolgálhatnak – zárul az egyetem közleménye.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
A helyszíni mentesítés a végéhez ér, de a védekezés folytatódik
A ragadós száj- és körömfájás vírusa elleni küzdelem a fertőzött…
Tovább olvasom >Megjelent az agrárágazati civil szervezeteket támogató pályázat 2025. évi felhívása
Az Agrárminisztérium 2025-ben is segítséget kíván nyújtani az agrárágazati civil…
Tovább olvasom >További segítség a ragadós száj- és körömfájás vírussal sújtott állattartóknak
Kihirdette a ragadós száj- és körömfájás vírus miatt előállt vis…
Tovább olvasom >További cikkeink
Húsvéti hosszú hétvége: így alakul az üzletek nyitvatartása 2025-ben
A húsvéti ünnepek idején alaposan átalakul a hazai üzletláncok nyitvatartása:…
Tovább olvasom >A várakozásokon felül alakult az euróövezet ipari termelése februárban
Februárban a várakozásokon felüli mértékben növekedett az euróövezet ipari termelése…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert: átlagosan majdnem húsz százalékos az árrésstop hatása
Az árrésstop bevezetésének hatására négy hét alatt átlagosan 18,6 százalékkal…
Tovább olvasom >