A biológiailag lebomló selyem helyettesítheti a mikroműanyagokat

A mikroműanyagokat 2025-re betiltják az EU-ban / Fotó: MIT News

Az ECHA, az Európai Vegyianyag-ügynökség szerint a becslések szerint évente 42 000 tonna mikroműanyag kerül a környezetbe annak eredményeként, hogy szándékosan adják hozzá olyan termékekhez, mint a tisztítószerek vagy kozmetikumok. Ha egyszer ott vannak, biológiailag nem bomlanak le, és az UNEP legutóbbi jelentése szerint hosszú távú felhalmozódásuk hatással lehet az ökoszisztémára, a vadon élő állatokra és az emberi egészségre. Az MIT és a BASF kutatói által kifejlesztett selyemalapú fehérje jelentheti az első életképes, biológiailag lebomló alternatívát.

A mikroműanyagok megtalálhatók a levegőben, a vízben, a talajban, valamint az emberek és állatok véráramában. Körülbelül 10-15 százalékukat szándékosan adták olyan termékekhez, mint a festékek, kozmetikumok és mosószerek, általában azért, hogy megvédjék a hatóanyagot a levegővel vagy nedvességgel szembeni idő előtti expozíciótól.

A ruházatban használt kiváló minőségű selyem előállításához szükséges selyemgubók fáradságos kibontása helyett ezt a terméket nem textil minőségű selyemgubókból készítik, amelyeket vízbázisú eljárással oldanak fel, és amelyek nagy mennyiségben használhatók és adaptálhatók meglévő gépezet.

A laboratóriumi vizsgálatok során a selyem alapú fehérjét használták a gyomirtó szeren belüli mikroműanyag bevonat helyettesítésére. Azt találták, hogy még jobban működik, mint egy meglévő kereskedelmi termék, és kevesebb kárt okoz a növényekben.

A folyamatot ma már az egész világon lehet használni, és akár a felesleges selyemanyagot is felhasználhatják, amely egyébként hulladéklerakóba kerülne.

Joanna Robertson / Springwise