A bevezetett intézkedések hatására nő a sertésállomány
A bevezetett intézkedések hatására mintegy 15-20 százalékkal nőtt a 2013-ra 3 millió alá csökkent sertésszám – mondta a Földművelésügyi Minisztérium kiemelt programokért felelős kormánybiztosa hétfőn az MTI-nek a Bács-Kiskun megyei Fülöpjakabon.
Horváth István közölte, pontos adatokat azután tud mondani, miután 2016-ban felmenő rendszerben a tenyészkocáknál bevezetik az egyedi nyilvántartást. Ettől kezdve a kocák tenyésztési adatai követhetőkké válnak, ezzel tovább csökken majd a sertéságazatban a feketegazdaság aránya, amely a becslések szerint 2013-ban 40 százalék körül volt – mondta a kormánybiztos azon az eseményen, amelyen a Bonafarm-csoporthoz tartozó Pick Szeged Zrt.-nek átadták a Kiváló minőségű sertéshús védjegyet. Megfogalmazása szerint a sertéságazatban támogatásokhoz csak az juthat, aki az egyedi nyilvántartás rendszerében is benne van.
Emlékeztetett arra, hogy a feketegazdaság kifehérítése 2014-ben az élősertésnél és félsertésnél az 5 százalékos általános forgalmi adó bevezetésével indult, amelyet 2016. január 1-jén a tőkehúsra is kiterjesztenek. Horváth István hozzátette: ennek alapján 16-18 százalékos árcsökkenésnek kell bekövetkeznie a tőkehúsnál, amelynek a családoknál kell maradnia, ezért komoly ellenőrzéseket fognak bevezetni.
Úgy vélte, az egyedi nyilvántartás és az áfa-csökkentések miatt csak azoknak lesz érdemes gazdálkodni, akik átláthatóan termelnek. Hozzátette: a vágóhidaknak sem lesz érdeke feketén vásárolni, 5 százalékos áfa mellett ugyanis már érdemes mindent átláthatóan végezni.
Elmondta, tudnak olyan, több ezer sertést feketén hízlaló és értékesítő telepekről, amelyeket az említett intézkedések hatására felszámolnak. Kiemelte, nem minden gazdasági szereplő örül annak, hogy tovább akarják fehéríteni a gazdaságot, hiszen több tízmilliárd forint cserél gazdát feketén a sertéságazatban.
Horváth István az ágazat szempontjából kiemelte azt is, hogy a korábbi 6 milliárd forint támogatás 2015-ben 17,5 milliárd forintra, 2016-ban pedig 19 milliárd forintra nő.
Fontos feladatnak nevezte, hogy az importhús helyett jó minőségű magyar termék kerüljön a családok asztalára. Adatai szerint az ágazatban 2015-ben mintegy 30 százalékot tesz ki az import aránya, ami 1-1,5 millió sertés behozatalával megegyező.
Ádám János, a Bonafarm-csoport mezőgazdasági portfoliójának irányítója, a Bóly Zrt. vezérigazgatója elmondta: a csoport bevételeinek 80 százaléka az állati termékek értékesítéséből származik. Beszámolt arról, hogy az elmúlt években 18 milliárd forintot fordítottak fejlesztésekre, és a sertéságazatban teljes termékpályával rendelkeznek. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Jól halad az Agro-ökológiai Program támogatásainak kifizetése
Jól halad az Agro-ökológiai Program támogatásainak kifizetése, a gazdák 91…
Tovább olvasom >A kormány újabb forrásokat biztosít az agrárium fenntarthatóságának növelésére
A szakmai szervezetek és kutatási hálózatok munkája elengedhetetlenül fontos a…
Tovább olvasom >AM: már pályázhatnak a gazdák az állatbetegségek megelőzését szolgáló támogatásra
Már pályázhatnak a gazdák az állatbetegségek megelőzését szolgáló támogatásra –…
Tovább olvasom >További cikkeink
Szárazság, technológiai verseny és összefogás: beindult a hazai dinnyeszezon
Komoly kihívások közepette indul a 2025-ös magyar dinnyeszezon: a csapadékhiány,…
Tovább olvasom >Romló, de a nemzetgazdasági átlagnál jobb konjunktúra a turizmusban
2025. júniusban a turisztikai cégek 70%-a szolgáltatási árainak növekedéséről számolt…
Tovább olvasom >Áremelkedés, exportcsökkenés, új fogyasztói szokások – így alakult a baromfi- és tojáspiac 2025 első felében
Látványos változások jellemezték 2025 első félévét a hazai baromfi- és…
Tovább olvasom >