A beporzó rovarok fontosságára hívják föl a figyelmet Szegeden
Egy fűtőmű falát díszítő virágos rétet ábrázoló, ötszáz négyzetméteres falfestménnyel hívják föl a figyelmet a beporzó rovarok fontosságára a figyelmet Szegeden, a Mondolo Egyesület és a Szegedi Távfűtő Kft. Városmetamorfózis elnevezésű kezdeményezésének részeként méhlegelőket és méhecskehoteleket is kialakítottak a városban.
Dobai Tibor, a Mondolo Egyesület társalapítója a programot bemutató keddi sajtótájékoztatón azt mondta, kezdeményezésük elsődleges célja a szemléletformálás és ismeretterjesztés. Olyan megoldási mintákat mutatnak be, melyekkel városi környezetben is növelhető a biológiai sokféleség.
Szegeden tíz helyszínen alakítottak ki vadvirágos méhlegelőket. Ezek fajösszetételét úgy alakították ki, hogy egész évben nektárt és virágport biztosítsanak a beporzást végző rovarfajoknak. Öt helyen méhecskehotel épült, amely búvó- és peterakóhelyül szolgál a magányos méhfajok egyedeinek, melyek régebben a nádtetőkben, vályogfalakban telepedtek meg, természetes környezetben pedig a laza partfalakat választják.
A szakember elmondta, minden helyszínen tájékoztatótáblákat helyeztek ki, melyeken QR-kódok segítségével további oktatási anyagok érhetők el. A kezdeményezés támogatójának, a Syngenta Kft.-nek köszönhetően vadvirágmagokat osztottak a szegedieknek, így mindenki saját otthonában egy cserépben, virágládában vagy kertje egy szegletében is kialakíthat méhlegelőt.
Kóbor Balázs, a Szegedi Távfűtő Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a program, amely a Beporzó hadművelet nevet kapta, a környezeti nevelést és a street artot összekapcsoló Városmetamorfózis kezdeményezés negyedik eleme. Ennek keretében két helybéli művész – Vinkó Leó és Marton Ákos – a 70-es, 80-as években épült fűtőművek több száz négyzetméteres felületeire készített egy-egy környezetvédelmi kérdéshez kapcsolódó valósághű falfestményt.
Pecze Rozália, a Sygenta fenntarthatóságért felelős regionális vezetője kifejtette, a vállalkozás több mint egy évtizede indult programjában Magyarországon 40 ezer hektáron, világszerte pedig mintegy 10 millió hektáron alakítottak ki termelőkkel és üzemekkel együttműködve elsősorban mezőgazdasági táblák szegélyeiben vagy nehezen művelhető területeken méhlegelőket. A szegélyek nemcsak élő- és táplálkozóhelyet biztosítanak a beporzó rovaroknak és más állatfajoknak, hanem csökkentik a talajeróziót, és segítik a csapadék beszivárgását is a talajba. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
A NAK kiemelt feladatának tekinti a kiskultúrás növénytermesztés támogatását
A hazai kiskultúrás növénytermesztés sikerében kiemelt szerepe van a hatóságokkal…
Tovább olvasom >Soil-X-Change találkozó a talajmegújító innovációs partnerségekért
November 13-án az Agrárközgazdasági Intézet Nkft. (AKI) és a közös…
Tovább olvasom >A haltermelők az idei karácsonyi szezonra sem terveznek áremelést
A haltermelők az idei karácsonyi szezonra sem terveznek áremelést, amennyiben…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >