A 2024-es magyar munkavállalási engedélyezési változások és hatásuk a kis- és középvállalkozásokra

A harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatását módosító jogszabályok 

Hajdú Benedek

A 2024-es magyar munkavállalási engedélyezési változásokat számos jogszabály módosítása tükrözi, amelyek alapvetően befolyásolják a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatását. Ezek közé tartoznak többek között az alábbiak: 

2023. évi XC. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról

A törvény szigorítja a harmadik országbeli állampolgárok Magyarországon történő munkavállalást, hangsúlyozva, hogy a harmadik országbeli állampolgárok csak szigorú feltételek mellett lehet alkalmazni. A törvény értelmében a harmadik országbeli állampolgárok többek között rendelkezniük kell érvényes úti okmánnyal, tartózkodási engedéllyel vagy vízummal, valamint szálláshellyel Magyarországon. Emellett igazolniuk kell anyagi fedezetüket a tartózkodás teljes időtartamára, beleértve a lakhatási és megélhetési költségeket, valamint az egészségügyi ellátáshoz szükséges biztosítást vagy költségek fedezetét.  

19/2015. (VII.3.) NGM rendelet a Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb létszámáról

A rendelet a Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok létszámának meghatározásával kapcsolatos. Részletezi a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, a foglalkoztató definícióját, és a bejelentett munkaerőigényekkel kapcsolatos szabályokat. 

A foglalkoztatási folyamat lépései 

A harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Magyarországon a következő lépéseket foglalja magába:

1. Előzetes felkészülés és munkakör meghatározása: 

A vállalkozásnak először meg kell határoznia a betöltendő munkakört és annak specifikációit. Meg kell állapítani, hogy a munkakör betöltéséhez szükséges képzettség a helyi munkaerőpiacon nem elérhető. Ennek keretében szükséges elvégezni az úgynevezett munkavállalói tesztet, ami azt jelenti, hogy meg kell állapítani, a munkakör betöltéséhez szükséges szaktudással rendelkező személy a helyi munkaerőpiacon nem elérhető.

2. Munkavállalási engedély kérelmezése:

A vállalkozásnak munkavállalási engedélyt kell kérelmeznie a munkavállaló számára. Ebben a fázisban bizonyítani kell, hogy a munkavállaló megfelel a munkakör követelményeinek. 

3. Dokumentáció és ellenőrzés:

A munkavállalónak be kell nyújtania a szükséges dokumentumokat, mint például útlevél, szakmai önéletrajz, képesítéseket igazoló dokumentumok. A vállalkozásnak ellenőriznie kell a munkavállaló dokumentumait és biztosítania kell a jogi megfelelőséget. 

4. Tartózkodási engedély kérelmezése: A munkavállalási engedély megszerzése után a munkavállalónak tartózkodási engedélyért is kell folyamodnia. 

5. Integrációs folyamat: 

A vállalkozásnak támogatnia kell a munkavállaló integrációját, például nyelvi képzésekkel vagy kulturális tájékoztatókkal.

6. Folyamatos ellenőrzés és támogatás: 

A vállalkozásnak nyomon kell követnie a munkavállaló engedélyeinek érvényességét és szükség esetén időben kezdeményezni azok megújítását. 

Az engedélyek fajtái – a 2024-es változásokkal bevezetett engedélytípusok: 

Vendégmunkás engedély:

Ideiglenes munkavállalásra szolgáló engedély, például szezonális vagy projektalapú munkákra. Lehetővé teszi a gyors és rugalmas munkaerő-bevonást, korlátozott ideig. Ilyenre példa, ha egy kis méretű építőipari cég szerb betonozót alkalmaz egy hat hónapos budapesti projektben. 

Magyar kártya: 

Magasan képzett szakemberek hosszú távú foglalkoztatására irányul. A képzettségi és tapasztalati szintnek megfelelő munkavállalók számára készült, hosszú távú tartózkodást és munkavégzést biztosítva. Például egy középvállalkozás informatikai területen dolgozó kanadai szakembert szeretne hosszabb távra alkalmazni.

ICT engedély (Intra-Corporate Transfer):

Vállalaton belüli átvezénylésekhez használható, különösen multinacionális vállalatok esetében. Az engedély lehetővé teszi a nemzetközi vállalatok számára, hogy kulcsfontosságú munkatársakat helyezzenek át magyarországi egységeikbe. Például egy multinacionális vállalat egyik kínai menedzserét szeretné Magyarországra helyezni.

EU kék kártya: 

Olyan magas szintű képzettséggel rendelkező nem EU-s állampolgárok számára készült, akik az EU-n kívülről érkeznek és hosszú távú munkavégzést terveznek Magyarországon. Az EU Kék Kártya több előnnyel jár a munkavállalók számára a tartózkodási és munkavállalási jogok biztosításával, valamint lehetőséget biztosít a letelepedésre és a családegyesítésre. „Ilyen eset lehet, ha egy magyar egészségügyi intézmény egy orosz orvost kíván foglalkoztatni. Az engedély típusokkal kapcsolatban hangsúlyozni szükséges, hogy minden engedély típus eltérő, így javasolt szakértők megkeresése a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatását megelőzően” – mondja dr. Hajdu Benedek a HÍD Consulting részéről.

Szankciók a harmadik országbeli állampolgárok jogszabályoknak előírtak nem megfelelő foglalkoztatás esetén: 

A 2024-es jogszabályváltozások szigorúbb feltételeket és szankciókat vezetnek be a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásával kapcsolatban. A szankciók célja, hogy biztosítsák a munkavállalási szabályok betartását. Az új szabályok alapján harmadik országbeli állampolgárt a legszigorúbb szabályok mellett lehet foglalkoztatni. Ez azt jelenti, hogy minden egyes álláshely esetében először meg kell vizsgálni, hogy van-e magyar munkavállaló, aki megfelelő az álláshelyre, ha nincs ilyen, csak abban az esetben lehet a harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztatni.