Kettészakadt az ország
A KSH területi fogyasztási adataiból kitűnően óriásira nőtt a különbség az év elején a budapesti és a vidéki emberek fogyasztása között – írja a Népszabadság Online a Blokk.com kiskereskedelmi szakportál nyomán. Bár a korábbi negyedévekben is a hagyományosan erősebb, nagyobb vásárlóerővel rendelkező Budapest teljesített jobban a kereskedelemben (több negyedévben is akár 7-10 százalékkal erősödött a forgalom), a vidék lakossága is egyre többet vásárolt, ha a bővülési ütem valamelyest elmaradt is a fővárosban megfigyelttől. Azonban 2016 elején furcsa dolog történt: jó néhány vidéki területen hirtelen zuhanni kezdett a forgalom (2015 hasonló időszakához képest), s jelentősen elmaradt az ország központi részéhez és a hagyományosan gazdagabb Győr-Moson-Sopron, illetve Vas megye teljesítményéhez képest.
A változás minden korábbi trendet felülírt: a főváros fogyasztása hirtelen csaknem 20 százalékkal növekedett, ám az ország szinte minden más területén a válságéveket idéző mértékben húzták össze a nadrágszíjat az emberek.
„Nem emlékszem ilyen nagy különbségre a főváros és a vidék fogyasztása között” – mondta a NOL.hu érdeklődésére Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Bár összességében tavaly az év egészében 4,7 százalékkal bővült a fogyasztás Magyarországon, azonban jókora felfutások és visszaesések voltak az egyes hónapokban. Ebből már sejteni lehetett, hogy a háttérben más különbségek is lehetnek a piacon.
A KSH kiskereskedelmi adataiból kitűnik, hogy főképpen az iparcikk kategória növelte a forgalmát, ezen belül is az autókereskedésekben, a ruházati üzletekben és a bútor-lakberendezési áruházakban költöttek többet az emberek. A Nol.hu beszélt több piackutatóval és közgazdásszal is, egyikük sem tudott pontos magyarázattal szolgálni a szétnyíló fogyasztási ollóra vonatkozóan. Vámos is csak a sejtését tudta megfogalmazni: a fővárosi lakosság költekezése hajtotta esemény mögött az állhat, hogy a tehetősebb vásárlók a banki takarékoskodás, pénzügyi, ingatlanbefektetések vonzerejének csökkenésével a pénzük egy részét inkább a boltba vihették az év elején. Érthető is ez annyiból, hogy bankban, állampapírban kevésbé éri meg tartani a pénzt, évi egy-két százalékos kamat vagy hozam elhanyagolhatónak tűnik sokak számára, aki pedig már 2014–2015-ben vett ingatlant, az esélyesebb, hogy nem újabb lakásra gyűjt, hanem élni is szeretne.
A főváros költekezése és a vidék spórolása között azért is furcsa a hirtelen támadt két számjegyű eltérés, mert korábban a piackutatók, így a GfK Hungária is úgy látta, hogy valamelyest csökkent az ország módosabb nyugati része és a szegényebb keleti „blokk” vásárlóereje közötti különbség. Könnyen lehet, hogy a kisebb boltok sínylik meg a most megfigyelt jelenséget: a megkérdezett nagy áruházláncok ugyanis vidéken nem érzékeltek csökkenést a fővárosi üzleteik forgalmához képest. (Batka Zoltán, Nol.hu)
Kapcsolódó cikkeink
Európa-szerte alacsony meggytermés várható idén
Szakértők 2025-re jelentős terméskiesést jeleznek Európa és Ázsia meggytermelő országaiban…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelői árak 2025. májusban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődtek, az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,9 százalékkal növekedtek
2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >A fogyasztás húzza a gazdaságot
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság idei…
Tovább olvasom >További cikkeink
Amitől a terméket a kosárba helyezzük – kutatás
A PwC és a Publicis Groupe Hungary legújabb közös kutatása…
Tovább olvasom >Korhatár alá került az energiaital: amit minden boltosnak tudnia kell
Június 11-től életbe lépett az energiaitalok árusítására vonatkozó új szabályozás:…
Tovább olvasom >Háztartási és higiénés termékek ára is nyomon követhető az Árfigyelőben
Újabb 42 termékkategóriával bővült a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által működtetett,…
Tovább olvasom >