6,8 százalékkal nőtt az európai kiskereskedelem a GfK tanulmánya szerint

Európai vásárlóerő-index, 2021

A legnagyobb növekedési ütemet a kisebb kelet-európai országok, például Litvánia (17 százalékos növekedés), Szlovénia (16 százalékos növekedés) és Észtország (13 százalékos növekedés) realizálták. A nagyobb piacok úgy, mint Franciaország, Spanyolország és Olaszország szintén 7 százalék feletti kiskereskedelmi növekedést tudhattak magukénak.

A kiskereskedelmi ágazat erős értékesítési teljesítménye különösen a nonfood szegmensnek köszönhető, amely 2021-ben az országok többségében kétszámjegyű növekedést ért el, sőt néhány országban, például Szlovéniában a 20 százalékot is meghaladta. A 2021-es erős forgalomnövekedés elsősorban a 2020-as gyenge számoknak köszönhető, amikor a világjárvány még erősebben korlátozta az európai országokat, a fogyasztók sokkal bizonytalanabbak voltak, és a non-food szektor kereskedőiknek bizonyos esetekben kétszámjegyű forgalomcsökkenéssel kellett szembenézniük.

„A világjárvány és a nehéz piaci környezet ellenére az elmúlt két év az értékesítés szempontjából összességében meglehetősen sikeres volt a kiskereskedők számára” ̶  magyarázza a vizsgálatot vezető Dr. Philipp Willroth. Számos európai országban a belvárosi kiskereskedelem, különösen az olyan szegmensek, mint a ruházat, cipő- vagy ékszer kereskedelem, még mindig nagyon szenvednek.

Az ingyenes európai kiskereskedelmi tanulmányban a GfK Geomarketing részlege a 2021-es évre vonatkozóan az európai kiskereskedelmi szektor legfontosabb mutatóit vizsgálta. A tanulmány számos európai országra vonatkozóan kínál átfogó trendelemzést, értékes támpontot nyújtva a kiskereskedők, befektetők és projektfejlesztők számára.

Az európai kiskereskedelmi forgalom alakulása 2021-ben

A főbb eredmények áttekintése

Vásárlóerő: 2021-ben az uniós polgárok nominális vásárlóereje átlagosan 2,4 százalékkal nőtt. Számos nem-euróövezeti ország, például a Cseh Köztársaság, Horvátország és Norvégia 2020-ban az árfolyamhatások miatt is csökkenő vásárlóerővel nézett szembe. Ezen országok közül többeknek a jobb makrogazdasági fejlődés, és a nemzeti valuta erősödése előnyükre vált. Ennek következtében a vásárlóerő 2021-ben az első két ország mindegyikében több mint 5 százalékkal, Norvégiában pedig több mint 8 százalékkal nőtt.

A kiskereskedelmi forgalom aránya a magánfogyasztásban: A lezárások és a korlátozások ellenére a kiskereskedelmi szektor az EU-ban 35,8 százalékra növelte részesedését a magánfogyasztási kiadásokból. Ez azt jelenti, hogy a világjárvány előtti 2019-es évhez képest a kiskereskedők 3,1 százalékpontot nyertek. A kiskereskedelmi forgalom részesedése a magánfogyasztásból Litvániában és Észtországban nőtt a legnagyobb mértékben, mégpedig legalább 5,3 százalékponttal 2019-hez képest. Ezen kívül az EU nagy piacain, Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban is három és négy százalékpont közötti növekedés történt.

Az európai kiskereskedelmi forgalom alakulása a magánfogyasztásban, 2021-ben

Infláció: Miután 2021-ben már 2,9 százalékos volt az infláció, 2022-ben az EU-ban az infláció várhatóan 6,8 százalékra emelkedik a magas energiaárak és az ukrajnai háború miatt. Az áremelkedés különösen jelentős több kelet-európai országban. Litvániában, Észtországban, Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban és Lengyelországban például várhatóan kétszámjegyű mértékben nőnek majd a fogyasztói árak.

Online/offline fogyasztói megoszlás régiónként: A Földközi-tengerrel határos országokban, valamint Svédországban és Svájcban egyértelműen különbség látszik városi és vidéki lakosság fogyasztói magatartásában. Ezekben az országokban az online teret preferáló lakosság inkább a nagyvárosokban és a metropoliszok területén található, míg a vidéki lakosság kiskereskedelem tekintetében inkább a hagyományos üzleteket részesíti előnyben Ezzel ellentétben Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Belgiumban és az Egyesült Királyságban néha magasabb online vásárlási hajlandóságot találunk a kisebb településeken, mint a nagyvárosokban.

A tanulmányról

A GfK a 2021-es évre vonatkozóan a következő főbb európai adatokat elemezte: A vásárlóerőt, a kiskereskedelmi forgalmat, a kiskereskedelem részesedését a fogyasztói kiadásokból, valamint a fogyasztói árak alakulását a 2021-es és 2022-es évben. Külön fejezetek foglalkoznak továbbá a „Vásárlási folyamat jövőjével” és az egyes európai országok regionális online vásárlási szokásaival is. A számítások a forgalomra és a vásárlóerőre vonatkozóan euróban készültek, és a 2022. májusi leadási határidőig vonatkozó értékeket tükrözik. A tanulmány PDF változata ingyenesen elérhető német nyelven a http://www.gfkgeomarketing.de/handel-europa vagy angol nyelven a www.gfk-geomarketing.com/european-retail oldalon.