4. GfK Nap: fókuszban az e-fogyasztó

Február 20-án negyedik alkalommal került megrendezésre a GfK éves szakmai rendezvénye, a GfK Nap, ahol hazai és nemzetközi szakértők nyújtottak betekintést a legjellemzőbb e-fogyasztási szokásokba és jövőbeli marketingkihívásokba, az online kereskedelemtől a digitális világon át a szolgáltatási szektorban történő változásokig. A rendezvényen több mint hatvan hazai és külföldi vállalat 120 szakértője képviselte magát.

Beszélhetünk-e a magyar fogyasztó új mintázatáról a vásárlói és fogyasztási viselkedésében? A válság óta új stílusok és minták színesítik a fogyasztás térképét. De vajon mi jellemző az on­line fogyasztóra? Milyen termékeket, szolgáltatásokat vásárol és mekkora kosárméretben?

Többek között ezeket a témákat járta körül a rendezvény, amelyet Kozák Ákos, a GfK ügyvezető igazgatójának előadása nyitott meg, keretbe foglalva a digitális világ hazai és nemzetközi perspektíváit. A magyar fogyasztók egy főre vetített kommunikációs kiadása (264 USD/fő) közel fele nyugati szomszédunk kommunikációs kiadásainak, ugyanakkor a szélessávú internettel való ellátottság szempontjából nem mutatkozik ilyen éles különbség a két ország között. Kitért rá, hogy a társadalmi és jövedelmi egyenlőtlenségek erős hatással lehetnek a digitális fogyasztási mintázatok elterjedésében, illetve korlátokat szabhatnak az online kereskedelem terjedésének gazdasági, kulturális, vagy egyéb nemzeti sajátosságok is.

Ralph Wirth, a német anyavállalat innováció és digitalizáció területének igazgatója kihangsúlyozta egy napjainkban egyre fontosabbá váló kommunikációs platform, a közösségi média jelentőségét a fogyasztók elérésében. Közösségimédia-elemzésről tartott előadásában a rendelkezésre álló eszközök számbavétele mellett kitért arra is, hogy az adatok összegyűjtése, rendszerezése és elemzése komoly szakértelmet igényel. Annak érdekében, hogy a fogyasztókban kialakult valós képet kaphassuk márkánkról, a szarkasztikus, ironikus, kétértelmű megjegyzéseket is tudnunk kell értelmezni.

Dörnyei Otília ügyfélkapcsolati igazgató és Sztupár Andrea Country Manager az e-kereskedelem hazai és nemzetközi adatairól beszélt. A hazai kiskereskedelem volumenéből 2013-ban az online kiskereskedelem becslések szerint több mint három százalékot tett ki, mely érték dinamikusan növekszik: az interneten valaha vásárlók aránya a 18–49 éves korosztályban 2012-ben mért 74 százalékról 2013-ban 76 százalékra nőtt. Az online vásárlás által leginkább érintett termékkört a könyvek alkotják (31 százalék), de a biztosításkötés, utazás/üdülés foglalása; színház-, mozi- és koncertjegy vásárlása, vagy számítástechnikai eszközök rendelése is nagy jelentőséggel bír.

Vella Rita ügyfélkapcsolati igazgató a magyar fogyasztó helyzetének változására fókuszált előadása során. Véleménye szerint a társadalom szerkezetének átalakulása, így az 50 év feletti fogyasztói célcsoport kibővülése jelentősen átformálhatja a jelenbeli fogyasztási és költési szerkezetet. Az értékesítési csatornák között a lakóhely közeli boltok szerepének erősödésére hívta fel a figyelmet; ez az egyetlen csatorna, ami vásárlói bázisában, költésekben és a vásárlási gyakoriságában is növekedni tudott. Továbbá kitért a B-márkák fokozatosan erősödő szerepére. A napi fogyasztási cikkek piacán is fontos megemlíteni azonban az online csatorna szerepét, amelynek részesedése egyelőre kicsi, 0,2 százalék körüli ezen a piacon.

Bacher Jánosnak, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatójának előadása zárta a rendezvényt. Az előadás témájának kulcskérdése az volt, mit tesz a fogyasztó idén a pénzével? Az elmúlt évről elmondható, hogy a háztartások nettó vagyona növekedett, valamint a 2013-as pénzügyi felmérések alapján körülbelül 16 százalékuk rendelkezett valamilyen megtakarítással. Kérdés azonban, hogy ezek az összegek megjelennek-e az idei évi fogyasztásokban.

Biztató adatnak tűnik, hogy a hitelfelvételi hajlandóság 3 éven belül először 2 százalék fölé ugrott a megkérdezettek körében, és a megtakarítások felhasználása is növekvő trendet mutat. Ezt támasztja alá a GfK fogyasztói bizalmat mérő felmérése is, amely alapján 2013 folyamán a vásárlási hajlandóság mértéke növekvő tendenciát mutatott.