Harmincnégy településen kezdődött el a munka az Élemiszerlavina programban
Harmincnégy önkormányzat, oktatási intézmény és civil szervezet kapott értékes vetőmagokat a Civil Iránytű Alapítvány és a Syngenta Élelmiszerlavina programjában. A burgonyát és a különféle zöldségféléket ezekben a napokban vetették el mintegy 40 hektárnyi földterületen, a terményeket nehéz sorsú embereknek adják majd.
„Az Élelmiszerlavina programmal a kézzelfogható segítségen túl az a célunk, hogy a benne résztvevők tapasztalatokat szerezzenek a mezőgazdasági munkáról, ezáltal otthonuk földterületeit is újra hasznosítani tudják, illetve a helyi vállalkozásokban munkát vállalhassanak. A pozitív fejlődés kis lépésekben ugyan, de jól látható: egyre több településen kezdik el a konyhakerteket ismét hasznosítani, amelyet nagyon fontosnak tartunk a vidék előrelépése szempontjából”, hangsúlyozta Vajda Beáta, a Syngenta marketingvezetője.
Az idei Élelmiszerlavina programban összesen 34 – főként hátrányos helyzetű országrészekben tevékenykedő – önkormányzat, oktatási intézmény és civil szervezet kapott zöldség vetőmagokból álló értékes csomagot, ismertette Molnár Antal, a Civil Iránytű Alapítvány projektmenedzsere. A Syngenta által felajánlott burgonya, zöldborsó, hagyma, paprika, cukkini, saláta, valamint paradicsom vetőmagok kiosztásánál figyelembe vették a termőföld adottságait is. A munka ezekben a hetekben összesen 40 hektárnyi területen kezdődött el, majd ősszel a betakarítás után a terményeket odaadják a környéken élő nehéz sorsú családoknak, időseknek, fogyatékkal élőknek, szociális intézményeknek. Az idén 10 éves Élelmiszerlavina program indulása óta már több mint ezer tonna friss zöldség került hátrányos helyzetű emberekhez.
A program évek óta visszatérő pályázója Zsámbok önkormányzata. A Pest megyei település polgármestere, Holló Ilona elmondta: idén egy hektáron gazdálkodnak 15-20 ember bevonásával. Az Élelmiszerlavina révén termelt uborkát, burgonyát, cukkinit, paprikát, uborkát, sárgarépát és fejeskáposztát mintegy 60 családhoz juttatják majd el. A községben már vannak jól érzékelhető eredményei a programnak, egyre többen kezdtek el ismét kertészkedni otthonukban, a legtöbb család kisebb konyhakertből egészíti ki az élelmiszereiket. „Szeretnénk a családokat motiválni, hogy tanuljanak, termeljenek, és vállaljanak munkát az agráriumban. Igyekszünk az iskolás gyerekeket is bevonni, és rajtuk keresztül megszólítani a családok idősebb tagjait”, hangsúlyozta Holló Ilona.
A somogyi megyehatáron fekvő Kercseliget az önkormányzat épülete mögötti mintegy félhektáros földterületét hasznosította a közösségi kertészetük számára. Mecseki János polgármester elmondta: káposztát, cukorborsót, uborkát, paprikát vetettek és a burgonya is a föld alá került. A terményekből a rászoruló családok részesülnek majd. Rajtuk kívül a szomszédos település iskolájának is jut majd, ahová a helybeli gyerekek járnak.
Kapcsolódó cikkeink
A szőlőt sem kíméli a klímaváltozás, a hatásait azonban mérsékelni lehet a Syngenta szerint
A mintegy 58 ezer hektáron zajló szőlőtermesztés a termőterület csökkenése…
Tovább olvasom >Megállhat a magyar szőlőtermesztés visszaesése egy nemzetközi agrárvállalat szerint
Megállhat a magyar szőlőtermesztés visszaesése, de a klímaváltozás jelentős károkat…
Tovább olvasom >A fajtatisztaság és termésbiztonság érdekében növelni kellene a fémzárolt kalászos vetőmagok arányát
Első számú szántóföldi növénnyé lépett elő a kukorica termesztésének nehézségei…
Tovább olvasom >További cikkeink
Rekordszinten a vállalatvezetők elköteleződése a fenntarthatóság iránt
A K&H fenntarthatósági index legfrissebb adatai szerint a vállalatvezetők hozzáállása…
Tovább olvasom >Kismértékben emelkedett a FAO élelmiszerár-indexe júniusban a hús, tejtermékek és növényi olajok drágulása miatt
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) pénteki jelentése szerint az élelmiszer-alapanyagok…
Tovább olvasom >Mitől tízszereződhet meg egy-egy bor ára?
Kevesebben vannak világszerte, mint ahány ember járt az űrben, számuk…
Tovább olvasom >