24,5%-ra gyorsult az infláció

Mivel a hatósági üzemanyagárak kivezetésének hatása decemberben még csak részben jelentkezett, a teljes hatás a januári inflációban fog megjelenni, ezért januárban még kismértékben tovább gyorsulhat az infláció. A következő hónapokban azonban bázishatások miatt már az infláció eleinte fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére számítunk. A bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény-, és energiaárak jelentősen visszaestek az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem számítunk, a forint erősödése pedig szintén mérsékelheti az inflációt. Az ár-bér spirál kialakulása egyes ágazatokban megfigyelhető, ami lassíthatja az infláció mérséklődésének ütemét, azonban az idei év végére így is egyszámjegyű inflációra számítunk, idén éves átlagban 17,5% lehet az infláció.

Az orosz-ukrán háború, az Oroszország elleni szankciók, és részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások érdemben felülírták az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek a hatásai továbbra sem becsülhetők meg teljeskörűen. A háború kitörése után a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek. Noha az utóbbi hónapokban már mérséklődtek az energiaárak, a gazdasági szereplők jelentős része még az elmúlt hónapokban kialakult, szélsőségesen magas árakkal szembesül a lejáró szerződéseiket követően. Az energiaárak alakulása azonban továbbra is kiszámíthatatlan, noha az elmúlt hetekben meredek visszaesést mutatnak.

A mikro- és kisvállalatok kizárása az egyetemes szolgáltatásokból és a hatósági üzemanyagárak igénybevételéből, valamint a kata szigorítása szintén hozzájárulhatott a tavalyi áremelkedésekhez. Igen komoly hatásai látszanak a búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) a háború kitörését követő elszállásának, noha a nemzetközi árjegyzések az elmúlt időszakban érdemben süllyedtek, amit a FAO élelmiszer árindexének visszaesése is tükröz, ezt azonban a forint dollárral szembeni tavalyi meredek gyengülése, valamint a hazai rendkívüli aszály ellensúlyozta. A háború kitörését követő első sokkhatás óta az utóbbi hónapokban lefelé korrigáltak az olaj-, nyersanyag-, és terményárak, ami némileg tompíthatja a várható sokkhatást.

A többszörösére ugró gázárak és áramárak számos ágazatban, és szinte minden ipari folyamatban megjelennek, így a pékáruktól, a vendéglátástól az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig, a vegyiparig, fémfeldolgozásig, építőanyag gyártásig  jelentős mértékű drágulást okoz.

A tartós fogyasztási cikkek árait jelentősen növelte a forint érdemi gyengülése, a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolta. A forint erősödése és a nyersanyagárak csökkenése miatt a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése érdemben csillapodhat. A faárak elszállása éreztette hatását a bútorárakban is. A széleskörű áremelkedést tükrözi, hogy időjárási tényezők, a klímaváltozás, a zöldátállás, valamint egyes geopolitikai feszültségek miatt még a gyapot és a cellulóz ára is elszállt, ami a ruházati és papírtermékek árát növelte. A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése is gyorsult.

Az üdülési szolgáltatások árait jelentősen mérsékelték a járvány második hulláma miatt meghozott újabb utazási korlátozások és az idegenforgalom ismételt zuhanása, míg a korlátozások feloldása után érdemben növekedtek, a jelenleg pedig az energiaköltségek elszállása, az élelmiszerek drágulása, valamint a munkaerőhiány miatt erősödő bérverseny miatt várható magas árdinamika. Az élősertés felvásárlási árak a tavalyi év során meredeken emelkedtek, ami már megjelent és a következő hónapokban is folytatódhat a feldolgozott húsok áraiban. A búzaárak tavaszi emelkedése és az energiaárak elszállása miatt jelentősen emelkedtek a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árai, azonban a búzaárak közelmúltbeli visszaesése miatt tetőzhetnek az árak a termékpályákon.

A takarmányárak és energiaköltségek emelkedése miatt az áremelkedés a tej- és tejtermékek, valamint a tojás esetében is folytatódott, noha ez utóbbi termék árát szintén korlátozták, a nemzetközi takarmányárak mérséklődése azonban előbb-utóbb megállíthatja a további áremeléseket. Az élelmiszerárak további emelkedését a visszaeső kereslet is fékezni fogja. A jövedéki adóemelés a dohánytermékek és szeszesitalok, a chipsadó (neta) emelése számos feldolgozott élelmiszer árát emelte a tavalyi év során, idén azonban ezek az intézkedések kiesnek a bázisból. Az egyes szektorokban bevezetett extraprofit adó szintén egyre több szolgáltatás árában jelent meg, míg a kiskereskedelmi vállalkozások az egyes termékeket érintő árkorlátozások miatti veszteségeik áthárítására kényszerültek.

Egy év alatt az élelmiszerek árai 44,8%-kal nőttek, ami érdemi gyorsulás a két évvel ezelőtti 3% körüli növekedéshez képest. Ezen belül a sertéshús árak decemberben 29,9%-kal nőttek. A baromfihús árak 51,5%-kal, a (fogyasztói kosárban) kisebb súlyú marhahús árak 43,2%-kal emelkedtek. A párizsi, kolbász árak 40,3%-kal nőttek, a szalámi, sonka árak pedig 35,9%-kal emelkedtek. Az árkorlátozások által érintett tejárak átlagosan 52,1%-kal emelkedtek, mivel a korlátozások által nem érintett tejárak meredeken emelkedtek (míg az érintett 2,8%-os UHT tej ára alig változott, jelentősen emelkedett az 1,5%-os és 2,8%-os ESL tej ára).

Az étolaj ára 1,5%-kal, a liszté 6,7%-kal (ezen belül a búzafinomliszt ára alig változott, de ellenben a rétesliszt emelkedett), a cukoré 10,3%-kal emelkedett, az azóta bekövetkezett meredek drágulás miatt jóval magasabb lennének az árak. A sajtok ára 83,2%-kal, az egyéb tejtermékek 79,2%-kal, a vaj, vajkrémek árai 79,4%-kal emelkedtek. A tojás ára 82,7%-kal, a margariné 58%-kal, a sertészsíré 89,2% emelkedett. Decemberben a kenyér 81,1%-kal, a péksütemények 57,2%-kal, a száraztészta  70,8%-kal, az édesipari lisztesáruk 71%-kal drágultak, míg a burgonya árai 41,6, gyümölcsök árai pedig 30,4%-kal emelkedtek. A munkahelyi étkezésé 32,2%-kal, az éttermi étkezésé 29,4%-kal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 13,4%-kal, ezen belül a dohányáruké 8,4%-kal, a szeszes italoké 21,3%-kal emelkedett.

A ruházkodási termékek árai 8,6%-kal nőttek. A tartós fogyasztási cikkek árai 13,6%-kal emelkedtek, ami már mérséklődést jelent, ezen belül az új személygépkocsi árak 24,1%-os emelkedtek – amit a jóval magasabb műszaki tartalom és a károsanyagkibocsátás költségeinek áthárítása is magyaráz –, ugyanakkor több termékkategóriában is magas maradt az áremelkedés mértéke, amit a faárak miatt dráguló bútorok (a szobabútorok 18,7%-kal, a konyhabútorok 20,3%-kal drágultak). Az autópiaci anomáliák miatt 8,5%-kal drágultak a használtautó árak is. A háztartási energiaárak 55,5%-kal nőttek, jelentősen mérséklődve az előző hónaphoz képest, mivel egy hónap alatt 11,8%-kal csökkent a vezetékes gáz tarifája.

A vezetékes gáz ára 97,8%-kal, az áram 27,8%-kal, a palackos gáz 48,7%-kal, a tűzifa 58,6%-kal drágult egy év alatt, míg a távfűtés ára változatlan maradt. Az egyéb cikkek árai 22,6%-kal nőttek, ezen belül az üzemanyagárak az üzemanyagár plafon eltörlése miatt 27%-kal emelkedtek, de a kategórián belül a legtöbb termék áremelkedése továbbra kiemelkedően magas, leginkább a lakásjavító-, karbantartó cikkeké 30,8%, valamint az állateledeleké 48,8%. Érdemben, 28-34%-kal drágultak a háztartási fogyóanyagok, vegyipari termékek, így a mosó és tisztítószerek,  a testápolási cikkek is.

9,5%-ra gyorsult a szolgáltatások árainak emelkedése, ezen belül 18,6%-ra gyorsult az üdülési szolgáltatások árnövekedési üteme. Az albérleti piac magára találása miatt 14,5%-ra gyorsult a lakbérek árainak növekedése. A lakásjavítás, karbantartás drágulása ugyanakkor továbbra is gyors, 24,3% volt, a taxi 30%, a háztartási szolgáltatásoké 22,3%, a járműjavításé 22,6%, a mozijegy 16,6%, a sport és múzeumi belépőké 22% volt.