2020: az év, amikor a magyar fogyasztónak is rá kellett lépnie a digitális mozgójárdára

Bodnár Krisztina
business development
manager
GfK

Ha belegondolunk, akkor a mögöttes okok is érthetőek: az otthonunk kényelméből, a vírus miatt a fizikai kontaktust kerülve szerettünk volna/szeretnénk vásárolni. Mégis, számomra az egyik legérdekesebb, hogy a motivációink közül mi az, ami lényegesen változott 2019-hez képest. Szignifikánsan több ember számára lett fontos, hogy a nap bármely szakában lehessen vásárolni, és ez egy olyan motiváció, amit erősen ki is használnak az online áruházak kommunikációjukban.

Éppen ebből fakadtak a frusztrációk is, hiszen rendelni éppenséggel tudtunk bármikor, de a kiszállítást mégsem tudtuk akármikorra kérni, ez már erősen függött a szállító logisztikai kapacitásaitól. Lélektanilag így szinte ugyanazon korlátok közé kerültünk – voltak 2020-nak olyan hónapjai, amikor offline csak két időpont közé szorítva tudtunk vásárolni, de online sem lehetett ténylegesen bármikorra kérni a kiszállítást. Aztán felnőttek a vállalkozások, áruházak ehhez a feladathoz is, hónapok megfeszített munkájának eredményeképpen – ma már tényleg tudunk akár csak egy-két terméket is házhoz kérni, szinte „lehetetlen” időpontokban.

Megengedőbb és tájékozottabb fogyasztók

Mi változott még nagyobbat az elmúlt három évben? Kevéssé vesszük már zokon, ha egy online felületen ajánlásokat kapunk: „akik ezt vásárolták, azok még ezeket a termékeket is megvették”. Rájöttünk, hogy ezzel nem a személyes szféránkba akarnak belemászni, nem konkrétan bennünket követ egy nagy testvér – ezek az ajánlások még hasznosak is lehetnek, hiszen tényleg milyen releváns az adott ajánlat nekem is, sok más fogyasztó hasonló vásárlási magatartása alapján.

Abban mindannyian egyetértünk, hogy az internet hatalmas vívmány olyan szempontból is, hogy némi mobilinternet segítségével lényegében bárhol, bármikor tudunk online tájékozódni. Vajon ennek minden kereskedő egyformán örülhet? Azok biztosan, akiknek az üzleti modellje megengedi az alacsony árszinten történő értékesítést. 2020-ban még magasabb lett azoknak az aránya, akik fizikailag megvizsgálnak egy adott terméket, majd a mobiltelefonjukon ott helyben utánanéznek, hogy vajon megtalálják-e valahol máshol ugyanezt a terméket olcsóbban. A mobileszközön internetezők körében ez a tevékenység a vásárlók közel 40%-ára igaz!

Okostelefónia

Fontos tudni, hogy a 15–59 éves internetezők 94%-ának van okostelefonja és netezik rajta – így a fenti 40% még erősebb aránynak hangzik. Közben nő a lakosság telefonokkal kapcsolatos tájékozottsága is, évről évre egyre többen választanak szolgáltatófüggetlen telefont. Ezzel anyagilag is a „függetlenebb” megoldást választják, de kellett ehhez egy évek alatt kifejlődő, technológiai eszközökkel kapcsolatos magabiztosság is.

Nem kell messzire visszamenni az időben – elegendő, ha a 2014-es számokat nézzük –, amikor még úgy gondolkoztunk a mobileszközökről, hogy leginkább akkor használunk mobileszközt és mobilinternetet, ha tényleg halaszthatatlan intéznivaló van – akár szórakozás, akár ügyintézés, utalás tekintetében. Ha valami komoly dolgot kellett elintézni, inkább a nagy képernyőt és az otthoni asztali gépet választottuk. Aztán eljött 2020. Ismét olyan szemmel nézve, hogy mi változott nagyot 2020-ban a szokásaink tekintetében: nagyon megnőtt azok aránya, akik mobileszközről bankolnak, intéznek ügyeket, mobileszközről online tananyagot használnak.

Megnőtt azoknak az aránya is 2020-ban, akik legalább hetente egyszer a kártyával történő érintéses fizetést választják. Kezdenek igazán elterjedtté válni az okostelefonjainkon a mobilbankolásra használt applikációk. A banki kapcsolattal rendelkezőknek lényegesen több mint fele használ banki appot a telefonján.

A szórakoztató vonal felé fordulva, szinte meglepő, hogy a vizsgált 15–59-es életkori csoportban majdnem minden második megkérdezett naponta látogat videómegosztó oldalakat. Hasonlóan megdöbbentő, hogy mennyi időt töltünk videók nézésével – a 15–29 éves korosztályban átlagosan ez 154 perc (átlag, tudjuk, hogy sokan ennél sokkal többet). Ennél már csak az hangzik még sokkolóbban, hogy ebben a fiatal korosztályban a 154 perc közel 40%-a okostelefonon történő videónézés. A Netflix és az HBO GO, úgy általában a streaming szolgáltatások széles körben népszerűvé válásával nyomon követhető az a trend, hogy a legfiatalabbak körében az összes nézett tartalom már több, mint 60%-a „választott tartalom” – tehát nem az az adás, ami éppen a televízióban megy. Ez a fogyasztói szokás – miszerint választott tartalmat néznek a fogyasztók – hatalmas mértékben nőtt 2020-ban.

Digitális pályán minden nemzedék

A pandémia az élet minden területén változásokat hozott, gazdasági és egészségügyi értelemben sok családnak egészen komoly veszteségekkel kell szembenéznie. Digitálisan azonban vitathatatlan, hogy végre pályára állított bennünket. Soha ennyi diák nem tapasztalta volna meg az online tananyagokban rejlő lehetőségeket, ha nem lettek volna rákényszerítve, hogy játékon, videónézésen kívül másra is használják az internetet. Világtól elzárt, nem kifejezetten technológiai érdeklődésű nagyszülők kezdtek Netflixet nézni a fiatalabb generáció segítségével, és máris volt közös sorozat vagy filmtéma a gyerekekkel, unokákkal. Kormányzati portálok nagyívű fejlesztéseket gyorsítottak fel, mert a zavartalan ügyintézéshez szükség volt rá. Élelmiszereket, háztartási vegyi árut kezdtünk nagyobb tételben rendelni online, miután túljutottunk a kezdeti szokatlan lépéseken: az online áruház már a rendelés leadásakor megterheli a hitelkártyát, de ténylegesen csak a szállításkor fizetünk, pont annyi termékért, amit végül ki tudnak nekünk szállítani.

Tesztelődik a rugalmasságunk, ami még mindig zavaró a fogyasztók egy részének – hogy nem mindig a leadott rendelést szállítják, vannak néha helyettesítő termékek. Ezt nehezményezik ugyan a fogyasztók, de nem gondolnak bele, hogy ez akkor is éppen így lenne, ha valamiért nem tudjuk mi magunk elintézni a bevásárlást, hanem egy családtagunkra bízzuk, aki éppen úgy nem biztos, hogy mindenből azt veszi, amit mi a bevásárlólistára írtunk.

A gyermekbetegségek kinövéséhez tolerancia kell vásárlói és kiszállítói oldalon egyaránt, de a kezdőrúgáson határozottan túl vagyunk. //

Készült a GfK Hungária és az Impetus Research közös Digital Connected Consumer kutatása alapján. A felmérés reprezentatív a 15–59 éves, legalább hetente internetező magyar lakosságra. Hibahatár: max. +/– 2,5% (teljes minta esetén). Mintanagyság 1500 fő, online adatfelvétel. Az adatfelvétel ideje 2020. november.