2016-tól fellendülés várható a balkáni térség piacain

A volt jugoszláv utódállamok új kapukat nyithatnak meg a terjeszkedni kívánó cégek előtt. A gazdaság helyzete előreláthatóan 2016-ra áll helyre, ezt követően már növekedés várható. Az új belépőknek így még pont elég idejük maradt az elosztási csatornák felderítésére, a marketing stratégiájuk felépítésére és arra, hogy alaposabban megismerkedjenek az új piaccal – mutat rá az Export Kooperáció régiós elemzése.

A térségben hiánycikk a működő tőke
A gazdasági világválság következtében a Balkán-régióban tevékenykedő helyi, illetve külföldi cégek nehéz helyzetbe kerültek. A helyi cégek különösen szenvednek a működő tőke és a finanszírozás hiányától, így nem tudnak hatékonyak és versenyképesek maradni az életképes új belépők mellett. Ez különösen igaz bizonyos szektorokra, például a kiskereskedelem egyes szektoraira.

„Bár mind a hét volt-jugoszláv tagállam különböző és mindegyiket eltérő piacként kell kezelni (például a kereskedők kiválasztásakor, vagy a termék jellemzőinek és a marketing eszközök meghatározásakor). A kulturális és jogi hátterük sok ponton hasonló, melyeket kihasználva az új belépők sokkal könnyebben terjeszkedhetnek egyik volt tagállamból a másikba, mintha mondjuk Franciaországból térnének át Olaszországba”- tájékoztat Gyurácz Németh Iván, az Export Kooperáció szakértője.

A régió eltérő fejlettségi szintjei – Szlovéniát közel egy lapon lehet említeni nyugat-európai országokkal, Koszovó viszont igencsak elmaradt a fejlődésben – egyaránt jelentenek kihívást és lehetőséget. Kihívás, mivel a legfontosabb tényezőnek számító ár-érték arány mást és mást jelent mindegyik jugoszláv utódállamban. Ugyanakkor lehetőség is, mivel a különféle árszintekhez igazított termékeikkel a piacra lépők minden országban képesek lesznek értékesíteni valamit. Ráadásul a jogi szabályozás tekintetében is könnyű dolga lehet az EU-ban már jelen lévő cégeknek. Bosznia-Hercegovina és részben Macedónia kivételével az összes egykori Jugoszláv tagállam viszonylag gyors tempóban dolgozik azon, hogy jogi és gazdasági rendszere megfeleljen az EU standardoknak.

Több kis piac, vonzó lehetőségekkel, uniós forrásokkal
Az egykori Jugoszláv országok méretüket tekintve nem nagyok. A legnagyobb közülük Szerbia, kicsivel több mint 7 millió lakossal, míg Montenegró körülbelül tized ekkora. A szakértő elmondta, ennek pozitív és negatív oldala egyaránt van. Negatív, mert a belépők nem érhetnek el olyan volumenű bevételeket, mint amit például Kínában érhetnének el. Pozitív, mert a belépési költségek (például marketing költségek) sokkal alacsonyabbak a nagy országokhoz képest. Mindezeket, illetve a különféle fejlettségi szinteket és változatos demográfiai jellemzőket figyelembe véve kijelenthetjük, hogy a volt-jugoszláv tagállamok kiváló tesztpiac–csoportként szolgálhatnak.

A Balkán-régió országai mind részesülnek EU-s és egyéb fejlesztési forrásokból származó támogatásokban. Horvátország és Szerbia kiemelt segítséget kapnak. Horvátország új EU-tagállamként külön pénzügyi támogatást is kap annak érdekében, hogy az infrastruktúrája és az elmaradottabb régiói elérhessék az EU-s szinteket. Szerbia pedig azért, mert az EU kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az ország átültethesse az EU standardjait és gyakorlatait, ezen kívül gazdasági támogatást is nyújt az ország számára. Ez azt jelenti, hogy mindkét országban nagy számban vannak és várhatók a jövőben is infrastrukturális beruházásokhoz, regionális fejlesztésekhez (ideértve a mezőgazdaságot is) és általában fejlesztési tanácsadáshoz, tudásátadáshoz kapcsolódó projektek.

Lehetőség a mezőgazdasági termékek, sajátmárkás élelmiszerek számára
Az infrastruktúrán belül a víz (elosztás, gyűjtés és kezelés), a vasút (elsősorban a meglévő vonalak felújítása és meghosszabbítása, de a gördülőállomány megújítása és vásárlások is jelen vannak) és az energetika (megújuló energia, cseppfolyós földgáz terminál tervezése és létesítése, stb.) számít a legígéretesebb területnek. A helyi gazdák rossz pénzügyi helyzete miatt a megfelelő ár-érték arányú mezőgazdasági termékek is vonzóak lehetnek.

Az internet alapú kereskedelem szintén sikeres lehet, főként Szlovéniában és Horvátországban, mivel EU tagállamként egyszerű a szállítással kapcsolatos ügyletek intézése. Szlovéniában jelentős az internet penetráció, Horvátország pedig kezdi behozni a lemaradást. Az internet jelenléte mindkét országban egyre jelentősebb szereppel bír a cégek számára. Ideális esetben az online jelenlét az adott nyelven, a helyi közegre fókuszál, bár a tanultabb és fiatalabb vásárlók számára az angol sem jelent gondot, főleg Szlovéniában nem.

Az Export Kooperáció szakértője kiemelte: a befektetési oldalt tekintve egyre több helyi cég és ingatlan válik eladóvá, mivel a bankok és hitelesek kiutat keresnek az eladósodottságból. A szemfüles vásárlók igazán kedvező ajánlatokat foghatnak ki, illetve földeket is vásárolhatunk olyan gazdáktól, akik már nem képesek fenntartani a termelést a magas adósságterheik miatt.

„Összességében tehát a volt-jugoszláv tagállamokat mindenképpen érdemes közelebbről is megvizsgálni a külpiaci terjeszkedésben is gondolkozó magyar vállalatoknak. Magyarországhoz való közelségüket tekintve pedig könnyen és gazdaságosan nyomon követhető a külpiacra lépés” – összegez Gyurácz Németh Iván.