20,1%-ra mérséklődött az infláció

Az élelmiszerárak esetében az idényáras élelmiszerárak szezonálisan megfigyelhető csökkenése is hozzájárult az egyre szélesebb körű árcsökkentések hatásaihoz, ami a következő hónapokban is folytatódhat az alapanyagárak és a termelési költségek csökkenése miatt. Az enyhülő inflációs nyomást tükrözi, hogy a maginfláció is 20,8%-ra mérséklődött az előző havi 22,8%-ról.

Kilátások

Az év második felében bázishatások, és az élelmiszertermékekre bejelentett egyre szélesebb körű árcsökkentések miatt az infláció meredek mérséklődésére számítunk. A bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény-, és energiaárak és szállítási költségek jelentősen, többségében már a 2021-es szintekre estek vissza az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem számítunk, sőt, a várakozásoknál gyorsabban is lehúzhatja az inflációt, a forint erősödése pedig szintén gyorsíthatja az infláció mérséklődését, ami már a tartós fogyasztási cikkeknél már határozottan megfigyelhető. Szintén lefelé mutató kockázatot jelent, hogy a következő hónapokban az átalánydíjat fizető háztartások esetében is megjelenhet az alacsonyabb fogyasztás energiaszámlákra gyakorolt csökkentő hatása, ami a fogyasztói árindexben a háztartási energiaárak további mérséklődéséhez vezethet. Az ár-bér spirál kialakulása egyes szolgáltatói ágazatokban megfigyelhető, ami lassíthatja az infláció mérséklődésének ütemét, azonban októbertől már így is egyszámjegyű inflációra számítunk, ami az év végére 6% közelébe mérséklődhet. Az egyre kedvezőbb folyamatok, valamint az erősödő lefelé mutató kockázatok miatt fenntartjuk a 17,5%-os idei átlagos inflációs várakozásunkat, míg jövőre az infláció az üzemanyagok jövő év eleji jövedéki adóemelése ellenére 3,9%-ra mérséklődhet.

Az inflációs folyamatok megerősítik év végi kamatvárakozásainkat is, ennek megfelelően az év végére 10,5%-ra süllyedhet az alapkamat, miután várhatóan szeptemberben az egynapos gyorstender kamata összezárul az alapkamattal.

Részletek

Az orosz-ukrán háború, az Oroszország elleni szankciók, és részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások a tavalyi év során érdemben felülírták az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, a háború kitörése után a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek. A tavalyi év végétől azonban meredeken csökkentek az energiaárak, amelyek a 2021-es szintekre estek vissza, lényegesen csökkentve a termelési költségeket.

A búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) a háború kitörését követő elszállása átmeneti volt, a nemzetközi árjegyzések az elmúlt időszakban pedig érdemben süllyedtek, amit a FAO élelmiszer árindexének, valamint a hazai mezőgazdasági termelői árindex meredek visszaesése is tükröz, az árszintek is visszatértek a háború előtt, 2021-es szintekre. A búzaárak tavalyi emelkedése és az energiaárak elszállása miatt jelentősen emelkedtek a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árai, azonban a búzaárak és energiaköltségek közelmúltbeli visszaesése miatt tetőzhetnek az árak a termékpályákon.

A nyerstej felvásárlási árainak túltermelés által okozott visszaesésének hatására egyre több tejtermékek esetében jelentenek be jelentősebb árcsökkentéseket. Az élelmiszerárak további emelkedését a visszaeső kereslet is fékezi. A jövedéki adóemelés a dohánytermékek és szeszesitalok, a chipsadó (neta) emelése számos feldolgozott élelmiszer árát emelte a tavalyi év során, idén azonban ezek az intézkedések kiesnek a bázisból. Az egyes szektorokban bevezetett extraprofit adó szintén több szolgáltatás árában jelent meg, míg a kiskereskedelmi vállalkozások az egyes termékeket érintő árkorlátozások miatti veszteségeik áthárítására kényszerültek, azonban a csökkenő beszerzési árak miatt az árkorlátozásokon elszenvedett veszteség mérséklődhet.

Az egyes élelmiszerekre bevezetett árplafon kivezetése várhatóan nem fogja számottevően befolyásolni az infláció alakulását. Egyrészt a bevezetendő akciók, másrészt az egyes termékpályákon megfigyelhető elkezdődött, és várhatóan folytadódó árcsökkenések kiolthatják ennek hatását, sőt egyes termékek esetében nem zárható ki, hogy az árplafon kivezetését követően alacsonyabb lehet az áruk. Ezenkívül a kiskereskedők csökkenthetik azon termékek árrését, amelyekbe beépítették az árplafonon elszenvedett veszteséget, ezt az egyelőre még csökkenő kiskereskedelmi forgalom és az éles verseny is indokolja.

A tartós fogyasztási cikkek árait tavaly jelentősen növelte a forint érdemi gyengülése, a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolta. A forint erősödése és a nyersanyagárak csökkenése miatt a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése azonban meredeken csökken.

Egy év alatt az élelmiszerek árai 29,3%-kal nőttek, ami már jelentős lassulást mutat a tavaly decemberi 44,8%-os dráguláshoz képest, ami részben bázishatások, részben pedig az egyre szélesebb körű árcsökkentések eredménye, a következő hónapokban egyre több élelmiszer ára csökkenhetnek a beszerzési árak visszaesése következtében. A sertéshús árak júniusban 15,1%-kal nőttek, igen jelentősen mérséklődve az előző hónapokhoz képest. A baromfihús árak 17,2%-kal, a (fogyasztói kosárban) kisebb súlyú marhahús árak 14%-kal emelkedtek. A párizsi, kolbász árak 21%-kal, a szalámi, sonka árak pedig 18,3%-kal nőttek.

Az árkorlátozások által érintett tejárak átlagosan 26,7%-kal emelkedtek, mivel a korlátozások által nem érintett tejárak nagyobb mértékben emelkedtek, bár az utóbbi hónapokban  már csökkenés figyelhető meg (míg az érintett 2,8%-os UHT tej ára alig változott, jelentősen emelkedett az 1,5%-os és 2,8%-os ESL tej ára). Az étolaj ára 3,1%-kal, a liszté 5,8%-kal emelkedett az egy évvel ezelőtt bevezetett ársapkák hatására, (ezen belül a búzafinomliszt ára alig változott, ellenben a rétesliszt emelkedett), a cukoré 13,4%-kal emelkedett.

A sajtok ára már csupán 23,3%-kal, az egyéb tejtermékek 41,4%-kal, a vaj, vajkrémek árai 35,6%-kal emelkedtek, azaz az egyes vajkészítmények, sajtok árainak csökkentése már részben megjelent, de újabb csökkentésekre is sor kerülhet. A tojás ára 40,1%-kal, a margariné 12%-kal, a sertészsíré 33,2% emelkedett. Júniusban a kenyér 48,6%-kal, a péksütemények 33,3%-kal, a száraztészta 30,4%-kal, az édesipari lisztesáruk 53%-kal drágultak, míg a burgonya árai 55,2, a zöldségek 27,4%-kal, gyümölcsök árai pedig 16,6%-kal emelkedtek. A munkahelyi étkezésé 26,3%-kal, az éttermi étkezésé 24%-kal drágult.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 18,7%-kal, ezen belül a dohányáruké 14,9%-kal, a szeszes italoké 24,4%-kal emelkedett, elsősorban a sörárak érdemi, 34,6%-os emelkedése miatt.  A gabona-, és energiaárak csökkenése miatt azonban nem zárható ki, hogy a sör ára is mérséklődhet. A ruházkodási termékek árai 8,8%-kal nőttek. A tartós fogyasztási cikkek árai 6,1%-kal emelkedtek, ami már jelentősebb mérséklődést jelent. Ezen belül az új személygépkocsi árak 14,5%-kal emelkedtek – amit a jóval magasabb műszaki tartalom és a károsanyagkibocsátás költségeinek áthárítása is magyaráz –, ugyanakkor több termékkategóriában is enyhült az áremelkedés mértéke, így a szobabútorok 9,5%-kal, a konyhabútorok 14,6%-kal drágultak, lassulva a korábbi hónapokhoz képest. Az autópiaci anomáliák enyhülése miatt 5,2%-kal csökkentek a használtautó árak.

A háztartási energiaárak 34,3%-kal nőttek, jelentősen mérséklődve az előző hónapokhoz képest, amit az enyhe téli időjárás és az alkalmazkodás miatti alacsonyabb gázfogyasztás okozott, mivel több háztartás került az átlagfogyasztás alá, így csökkent a gázszámlája. Az átalánydíjas fogyasztók a gázóra leolvasását követően szintén csökkenő havidíjjal találkozhatnak, így a háztartási energiaárak tovább csökkenhetnek a nyári hónapokban. A vezetékes gáz ára 43%-kal, az áram 26,6%-kal, a palackos gáz 44,6%-kal, a tűzifa 45,4%-kal drágult egy év alatt, míg a távfűtés ára nem változott. Az egyéb cikkek árai 18,1%-kal nőttek, ezen belül az üzemanyagárak 20,2%-kal emelkedtek.

A kategórián belül a legtöbb termék áremelkedése továbbra kiemelkedően magas, leginkább a lakásjavító-, karbantartó cikkeké 11,5%, valamint az állateledeleké 47,6%. Érdemben, 24,1-36,9%-kal drágultak a háztartási fogyóanyagok, vegyipari termékek, így a mosó és tisztítószerek, a testápolási cikkek is. 14,4%-ra gyorsult a szolgáltatások árainak emelkedése, ezen belül 21%-ra volt az üdülési szolgáltatások árnövekedési üteme. 14,1%-kal nőttek a lakbérek árai. A lakásjavítás, karbantartás drágulása továbbra is gyors, 18,5% volt, a taxi 18,2%, a háztartási szolgáltatásoké 22,1%, a járműjavításé 22,1%, a mozijegy 19%, a sport és múzeumi belépőké 26,1%, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolásé 27%, a telefon, internet előfizetéseké 11,9%, a postai szolgáltatásoké 23,1% volt.