2009 első negyedévében tovább csökkent a fogyasztói bizalom

A GfK Hungária és a Corvinus Egyetem közös komplex Fogyasztói Bizalom Indexe 2009 első negyedévében tovább csökkent az előző időszakhoz képest.

A 2008 utolsó negyedévében
elindult és azóta még tovább gyűrűző
globális gazdasági válság továbbra
is érezteti hatását, a magyar háztartások
kedvezőtlenebbnek látják jelenlegi pénzügyi-anyagi
helyzetüket, és az ország jövőbeli gazdasági
helyzetét illetően is borúlátóbbak az
előző negyedévhez képest. Ezúttal a Vásárlási
Hajlandóság Indexében mutatkozott a legnagyobb
mértékű csökkenés, értéke
jelenleg 102 pont, ami minden eddiginél alacsonyabb.

A GfK Hungária és a
Corvinus Egyetem által közösen mért komplex
Fogyasztói Bizalom Index (FBI) 2008 decemberéhez képest
még tovább csökkent, közel 10 ponttal lett
alacsonyabb, jelenleg 114,5 ponton áll.

Ezúttal az öt komponensből
felépülő komplex mutatószám minden
komponense tovább süllyedt, vagy stagnált. Az
ország jelenlegi gazdasági helyzetét igen
kedvezőtlennek ítélték a válaszadók,
92 százalékuk szerint a gazdasági helyzet
rosszabb, mint egy évvel korábban volt. (A válság
előtt arányuk 60 százalék körül
ingadozott.) Honfitársaink ráadásul a jövőre
vonatkozóan is borúlátóbbak: tízből
nyolcan úgy vélik, az ország rossz helyzetben
lesz a következő 12 hónapban. (A válság
előtti időszakban „csupán” tízből hatan
gondolták így.)

A Vásárlási
Hajlandóság Indexében (VHI) mutatkozott a
legnagyobb mértékű csökkenés, 15,6 pontot
esett, értéke jelenleg 102 pont, ami minden eddiginél
alacsonyabb.

A Fogyasztói Várakozások
Indexe (FVI) tovább csökkent, értéke 2009
márciusában 125,8 ponton áll.

A munkanélküliségre
vonatkozó várakozások továbbra is
pesszimisták: a megkérdezettek többsége
(86%) a munkanélküliség növekedésére
számít a következő egy évben. A
kedvezőtlen várakozások nem alaptalanok, hiszen a
válság következtében a munkanélküliek
száma folyamatosan emelkedik.

Az inflációs
várakozásokat illetően a megkérdezettek
háromnegyede (76%) számít az árak
emelkedésére az elkövetkező egy évben. Ez
kissé magasabb arány, mint az előző negyedévben
(66%), de még mindig alacsonyabb a tavalyi év azonos
időszakában mért arányhoz képest (91%).
A megkérdezettek átlagosan 10,2 százalékos
inflációval számolnak.

A család reáljövedelmével
kapcsolatos várakozások változatlanul azt
mutatják, hogy a megkérdezettek kétharmada (65%)
az inflációnál kisebb mértékű
jövedelemnövekedésre számít a
következő 1-2 évben.

Az előző időszakhoz képest
nem változott a hitelfelvételi kedv: tízből
hatan soha sem vennének fel hitelt, egyharmaduk pedig az
időpontot nem tartja megfelelőnek. A megkérdezettek több,
mint fele (56%) számít növekvő hitelkamatokra a
következő 12 hónapban.

Nem változott számottevően
a válaszadók véleménye az előző
negyedévhez képest a megtakarításokkal
kapcsolatban. A megkérdezettek fele szerint (53%) nem alkalmas
az idő a megtakarításaik felhasználására.
A válaszadók egyötöde (20%) pedig nem
rendelkezik megtakarítással.
2009 első negyedévében
a válaszadók közel egyharmada szerint nem érdemes
nagyobb háztartási eszközt vásárolni.
Ha vásárolnak, leginkább azért teszik,
mert szükséges.

A lakásvásárlást
érdemesnek tartók aránya stabilan 40 százalék
körül mozog, ezzel szemben a lakásuk eladását
a válaszadók kevesebb, mint egytizede tartja
érdemesnek. (Egy év alatt negyedére csökkent
az arányuk). A vásárlás mellett szóló
legfőbb érv, hogy jó befektetés, viszont a
hitelfelvétel feltételeinek szigorítása
jelentősen megnehezíti a lakásvásárlást.