2008 óta csökken a bankjegykiadó automaták kihasználtsága

Az utóbbi években folyamatosan nőtt ugyan a bankjegykiadó automaták száma Magyarországon, kihasználtságuk azonban 2008 óta csökken. Az akkor kezdődő válság óta az automaták telepítése is lelassult: 2008 végéig négy esztendő alatt 40, azóta viszont másfél év alatt csak 4 százalékkal nőtt a számuk. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2010 első fél évének a végén 4806 készülék üzemelt az országban.

Az új automaták üzembe helyezésének a lassulását indokolja, hogy 2009-ben 3,3 százalékkal csökkent a készpénzfelvételek száma és 4,5 százalékkal a felvett összeg nagysága. Az elmúlt esztendő első félévi adatai alapján tavaly várhatóan ennél kisebb mértékű csökkenés volt az automaták kihasználtságában.

A bankkártyahasználóknak a pénzkiadó automatáktól történő elfordulását csak részben magyarázza, hogy folyamatosan nőtt a plasztikkal történő vásárlások száma, mert az így költött összeg emelkedése tavaly már megtorpant. Ha pedig a készpénzfelvételek és a kártyás vásárlások összegét nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy a használati alkalmak száma az utóbbi két évben nőtt, az összesített forgalom viszont csökkent.

Egymással ellentétesen alakult az egy tranzakcióra eső összegek nagysága. Vásárláskor egyre kisebb összegeket is kártyával fizetünk. Míg 2004-ben 9000 forint volt az átlagos kártyás vásárlás, addig 2008-ban már csak 8300, tavaly pedig 7500 forint. Ugyanakkor a kézpénzfelvételek átlagos nagysága 2004-től 2008-ig 35 ezerről 43 ezer forintra nőtt.
Egy 2007-ben 46 országban végzett kutatás azt is kimutatta, hogy Magyarországon a nemzetközi szokásoktól nagyon eltérően használják az emberek a bankautomatákat. Nálunk ugyanis kiugróan nagy – 35 százalék – volt azok aránya, akik havonta csak két-háromszor használtak automatát. Ugyanakkor világszerte jellemző a heti vagy akár hetente többszöri pénzfelvétel. Az átlagosan felvett összegek és a jövedelmek stagnálás közeli nagysága azt jelzi, hogy ezen a téren nem történt érdemi változás Magyarországon.

Európai összevetésben nagyon alacsony a hazánkban működő automaták száma és kihasználtsága is. Jelenleg szinte csak pénzfelvételre használják a berendezéseket, pedig számos műveletre alkalmasak. Az OTP Bank például 2007-ben lehetővé tette, hogy a Szerencsejáték Zrt. játékkínálatából nyolc számsorsjáték és három sportfogadás elérhető legyen ATM-jei jelentős részénél. Az Erste Bank pedig a postai csekkek befizetésére tette alkalmassá tavaly néhány automatáját. A készülékek többnyire használhatók telefonkártyák feltöltésére is.

Az ATM-ek hasznosíthatók lennének hirdetési felületként is. Az ügyfelek ugyan csak rövid időt töltenek előttük, ám ekkor a gépre szegezik figyelmüket. Külföldön bevett szokás, hogy amíg olyan, figyelmet nem igénylő folyamatok zajlanak, mint a kártya hitelesítése, a pénz számolása, a bizonylat nyomtatása, az automaták képernyőjén hirdetések jelennek meg. A reklámokkal pedig a bankok olyan bevételhez jutnak, amely csökkenti költségeiket, így áttételesen az ügyfelekét is – írja a Világgazdaság Online.