16,4%-ra mérséklődött az infláció, az élelmiszer-árstop kivezetése nem befolyásolta számottevően

Szerző: Trademagazin Dátum: 2023. 09. 08. 12:58

16,4%-ra mérséklődött az infláció augusztusban a júliusi 17,6%-ról, felülmúlva a várakozásokat, amit elsősorban az árstoppok kivezetése során 54,6%-kal megugró cukorárak és 7,3%-kal dráguló sertéshúsok okoztak, amit csak részben tudott ellensúlyozni számos más termék árcsökkenése. A vártnál magasabb inflációhoz az üzemanyagárak meredek megugrása is hozzájárult. A forint erősödése és az iparcikkek árainak mérséklődése miatt csökkentek a tartós fogyasztási cikkek, valamint ruházati termékek árai. Az enyhülő inflációs nyomásra utal ugyanakkor, hogy a maginfláció 15,2%-ra mérséklődött az előző havi 17,5%-ról, azaz az infláció vártnál kisebb mértékű mérséklődését a maginfláción kívüli tételek okozták – írja Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője.

Kilátások

Az év hátralevő részében bázishatások, és az élelmiszertermékekre bejelentett egyre szélesebb körű árcsökkentések miatt az infláció meredek mérséklődésére számítunk. A bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény-, és energiaárak és szállítási költségek jelentősen, többségében már a 2021-es szintekre estek vissza az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem számítunk, sőt, további árcsökkentéseket eredményezhet, a forint tavalyi szintekhez képesti erősödése pedig szintén gyorsíthatja az infláció mérséklődését, ami a tartós fogyasztási cikkeknél már határozottan megfigyelhető.

Szeptemberben a háztartási energiaárak tavalyi megugrása esik ki a bázisból, ami az infláció további meredek csökkenéséhez vezet. Az üzemanyagárak emelkedése, a szerencsejátékok és egyes tömegközlekedési díjak árainak szeptemberi emelése, valamint az egyes szolgáltatói ágazatokban megfigyelhető ár-bér spirál kialakulása ezzel szemben lassíthatják az infláció mérséklődésének ütemét, azonban novembertől már így is egyszámjegyű inflációra számítunk, ami az év végére 6% közelébe mérséklődhet. Az üzemanyagok drágulása (amit jórészt egyes olajtermelő országok termelés visszafogása okoz, de más tényezők is hozzájárulnak) és az élelmiszerárak emelkedésének vártnál lassabb mérséklődése miatt 17,5%-ról 17,8%-ra emeljük idei átlagos inflációs várakozásunkat, míg jövőre az infláció az üzemanyagok jövő év eleji jövedéki adóemelése ellenére 3,9%-ra mérséklődhet.

Részletek

Az orosz-ukrán háború, az Oroszország elleni szankciók, és részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások a tavalyi év során felülírták az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, a háború kitörése után a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek. A tavalyi év végétől azonban meredeken csökkentek az energiaárak, amelyek a 2021-es szintekre estek vissza, lényegesen csökkentve a termelési költségeket.

A búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) a háború kitörését követő elszállása átmeneti volt, a nemzetközi árjegyzések az elmúlt időszakban pedig érdemben süllyedtek, amit a FAO élelmiszer árindexének, valamint a hazai mezőgazdasági termelői árindex meredek visszaesése is tükröz, az árszintek is visszatértek a háború előtt, 2021-es szintekre. A búzaárak tavalyi emelkedése és az energiaárak elszállása miatt jelentősen emelkedtek a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árai, azonban a búzaárak és energiaköltségek közelmúltbeli visszaesése miatt tetőzhetnek az árak a termékpályákon, így a liszt átadásai árai is elkezdtek visszaesni.

A nyerstej felvásárlási árainak túltermelés által okozott visszaesésének hatására egyre több tejtermékek esetében jelentettek be jelentősebb árcsökkentéseket. Az élelmiszerárak további emelkedését a visszaeső kereslet is fékezi. A jövedéki adóemelés a dohánytermékek és szeszesitalok, a chipsadó (neta) emelése számos feldolgozott élelmiszer árát emelte a tavalyi év során, idén azonban ezek az intézkedések kiestek a bázisból. Az egyes szektorokban bevezetett extraprofit adó szintén több szolgáltatás árában jelent meg, míg a kiskereskedelmi vállalkozások az egyes termékeket érintő árkorlátozások miatti veszteségeik áthárítására kényszerültek, azonban a csökkenő beszerzési árak miatt az árkorlátozásokon elszenvedett veszteség mérséklődhet. Az egyes élelmiszerekre bevezetett árplafon kivezetése a tapasztalatok szerint nem befolyásolta számottevően az infláció alakulását.

A bevezetetett akciók, az egyes termékpályákon megfigyelhető elkezdődött, és várhatóan folytadódó árcsökkenések részben kioltották ennek hatását, sőt egyes termékek árai csökkentek az árplafon kivezetését követően, azonban a cukor árának érdemi megugrását nem tudták teljesen ellensúlyozni. Ezenkívül a kiskereskedők csökkenthetik azon termékek árrését, amelyekbe beépítették az árplafonon elszenvedett veszteséget, ezt az egyelőre még csökkenő kiskereskedelmi forgalom és az éles verseny is indokolja.

A tartós fogyasztási cikkek árait tavaly jelentősen növelte a forint érdemi gyengülése, a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolta. A forint erősödése és a nyersanyagárak csökkenése miatt a tartós fogyasztási cikkek árai már a negyedik hónapja csökkennek.