130-140 milliárd forintos agrártámogatás a tét

Szerző: trademagazin Dátum: 2009. 02. 09. 10:21

Ha rövidesen nem születik döntés az SPS törvény elfogadásáról, akkor az állattenyésztés jelentős része teljesen leépülhet 2010-2012 között – állítja Forgács Barna, a Magyar Agrárkamara elnöke.

Az Országgyűlés tavaly
október végén elfogadta az SPS- egységes
mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről
és működtetéséről szóló –
törvényt, azt Sólyom László
köztársasági elnök nem írta alá,
mert szerinte az új támogatások kiszámításának
alapjául szolgáló 2006. év kijelölése
sérti az Alkotmányt, vagyis a visszaható hatályú
jogalkotás tilalmára vonatkozó alkotmányossági
elveket. Emellett Sólyom László szerint sérülnek
a földtulajdonosok jogai, a szerzett jogok védelmének
elve. A köztársasági elnök a
törvényjavaslatot normakontrollt kérve 2008.
november 14-én átadta az Alkotmánybíróságnak.

– Azóta csak várunk,
előbb úgy volt, hogy január végén kerül
a taláros testület elő a jogszabály, most
viszont már lassan február közepét éljük.
Holott az SPS gyors bevezetése az egész ország
érdeke – szögezte le Forgács Barna a Magyar
Agrárkamara elnöke.


A Magyar Agrárkamara szerint
több indokot is lehet említeni, s ezeket részletesen
kifejtve – tucatnál több agrárérdek-képviselethez
hasonlóan – megküldte az Alkotmánybíróság
elnökének, Paczolay Péternek. A kamara álláspontja
szerint Magyarország érdeke, hogy az EU
agrárpolitikáját meghatározó 15
régi tagországhoz hasonló támogatási
rendszer működjön nálunk is. Ennek átalakításába
– erre 2013-ban kerül sor – csak úgy szólhatunk
bele érdemben, ha magunk is az EU régi tagországai
szerinti rezsimet követjük. Ez önmagában kellő
közérdeknek tekinthető, de talán ennél is
erősebb érv az SPS idei bevezetése mellett, hogy a
mostani támogatási rendszer – SAPS – alkalmazása
miatt a következő négy évben csak a szarvasmarha,
juh és dohány ágazat 130-140 milliárd
forint támogatást vesztene el. Ez lényegében
ezen ágazatok teljes leépülését
jelentené.

A kamara szerint nemzeti érdek –
és ezzel senki nem tud vitatkozni -, hogy a hazai termőföld
árak növekedjenek, tartós, kiszámítható
kapcsolat jöjjön létre földtulajdonos és
a mezőgazdasági termelés java részét
végző bérlők között. A SPS bevezetése
egyértelműen felfelé húzza a földek
értékét. Márpedig nem mindegy, hogy a
2011-től hatályát vesztő földértékesítési
moratórium után milyen áron lehet értékesíteni
itthon a földet. Ha hozzá történelmi bázis
alapján számított támogatási
jogosultság kötődik, akkor a külföldi
magánszemélyek, cégek, vagy hazai vállalkozások
nem viszonylag olcsón, hanem már az uniós
szinthez közelítő árakon vásárolnak
földet. Mi ez, ha nem kellő közérdek? – teszi fel a
költői kérdést Forgács Barna.

– A köztársasági
elnök úr a visszamenőleges hatályú
jogszabályalkotás tilalmára is hivatkozik,
amikor sérelmezi a 2006. év, mint történelmi
bázis kijelölését. Az Európai Unió
azonban, amikor 2003-ban döntött az SPS bevezetéséről,
maga is visszaható hatállyal 2001-2002-t jelölte
meg. S önmagában az a tény, hogy történelmi
bázisidőszakról beszélünk azt jelenti,
hogy csak a múltban tudunk kijelölni valamiféle
viszonyítási pontot – szögezte le a Magyar
Agrárkamara elnöke, aki szerint a múltbéli
bázis biztosítja, hogy a támogatási
jogosultságok leosztása méltányos
legyen, preferálja a múltbéli termelést
és termelési szerkezetet, ugyanakkor biztosítson
lehetőséget arra is, hogy a termelési szerkezet,
illetve a földhasználati viszonyok a jövőben a
szabályozás céljával összhangban
alakuljanak.S hogy miért pont 2006 a bázis
év? Azért, mert a 2007-2013 közötti uniós
költségvetési és agrártámogatási
időszak alapja is ez. Magyarország most is a 2006. évi
alapon számolja ki a SAPS-rendszer – ezen belül a
nemzeti rész – támogatásait. A gazdálkodók,
földtulajdonosok és bérlők elfogadták ezt,
természetes számukra.
Nemzeti érdek – tehát
közérdek – a földhasználat stabilitásának
megőrzése, az agrárgazdaság termelési
biztonságának fenntartása. Márpedig a
jelenlegi támogatási rendszer 2006. évi bázison
preferálta az állattenyésztési ágazatot,
s némely növény termesztését is.
Amennyiben nem az SPS-t alkalmazzuk, úgy a jövőben ezek
a jogok e területen teljesen elvesznek. A következő négy
évben csak ez önmagában 130-140 milliárd
forintot tesz ki a tejtermelés, juhágazat és
néhány speciális növényi termék
előállítói számára, ami nagyjából
a teljes leépülését jelentené e
területeknek. Ezt pedig az egész mezőgazdaság,
azzal együtt a vidéki foglalkoztatás, s így
– a mélyülő gazdasági világválság
közepette – az egész ország megsínylené
– állítja Forgács Barna.

Ezért a Magyar Agrárkamara
arra számít, hogy az Alkotmánybíróság
figyelembe veszi az ország érdekeit, s mihamarabb
pozitív döntést hoz az SPS-törvényről,
s az mielőbb hatályba léphet.

Kapcsolódó cikkeink