Száguld a marhaexport
Miközben a tejhasznú állomány stagnál, a húshasznú marhatartás reneszánszát éli Magyarországon – olvasható az agrarszektor.hu-n. A sokféle támogatási jogcím, a nagyobb krízisektől mentes piac és viszonylag alacsony beruházási igény (összevetve a tejhasznú tehén tartásával) kedvez ennek az ágazatnak.
Az Európai Bizottság adatai szerint a közösség 103 ezer tonna élő szarvasmarhát és marhahúst értékesített a nemzetközi piacon 2018 január–februárjában, 5 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A legnagyobb piacok Törökország, Hongkong és Izrael voltak. Az unió élőmarha- és marhahúsimportja 15 százalékkal 57 ezer tonnára nőtt 2018 első két hónapjában a 2017. január–februárban beszállított mennyiséghez képest. A behozatal 40 százaléka Brazíliából, 17-17 százaléka pedig Uruguayból és Argentínából származott.
Ezzel szemben Magyarország élőmarha-exportja 73 százalékkal emelkedett 2018 január–februárjában a tavalyi hasonló időszakhoz képest. A főbb partnerek a régiek voltak: Törökország, Ausztria és Horvátország. A törökországi kivitel azonban drasztikusan nőtt, több mint a négyszeresére ugrott, de Horvátországba is 71 százalékkal több szarvasmarha került. Magyarország élőmarha-importja 23 százalékkal csökkent 2018 első két hónapjában a 2017. január–februárban beszállított mennyiséghez képest – áll az AKI piaci jelentésében.
A kérődzők tartását az abrakfogyasztó állatokkal szemben kiemelten támogatja az unió, hazánk pedig minden engedélyeztethető jogcímet bevetett a marhatartás dotálására. A húszhasznú anyatehén tartását (több jogcímen mintegy 95 ezer Ft/egyed) és a 9 hónapot elért hízott bikákat is támogatjuk (több jogcímen mintegy 50 ezer Ft/egyed), plusz a lucernatermő területet (kb. 23 ezer Ft /ha), illetve az állandó legelőket és kaszálókat is – a normál területalapú támogatáson felül. A Nemzeti Földalap árverései során (2015-2016.) is előnyben részesültek az állattartók. Mivel a húsmarhapiac nem élt át olyan krízist, mint a tejpiac, ezért az előbbi igen vonzó tevékenységgé vált, ami jól nyomon követhető az állomány létszámának alakulásában is.
Az Európai Unióban a fiatal bika „R3” kereskedelmi osztály vágóhídi belépési ára 3,86 euró/kilogramm hasított hideg súly volt 2018 áprilisában, 4 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A tehén „O3” ára csaknem 6 százalékkal, az üsző „R3” ára 2 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban. Az USDA projekciója szerint az unió marhahús-kibocsátása nem változik számottevően idén az előző évihez képest, 7,86 millió tonna lehet. Magyarországon a fiatal bika termelői ára 786 Ft/kg hasított meleg súly volt 2018 áprilisában, gyakorlatilag megegyezett az egy évvel ezelőtti árszinttel. A vágótehén ára 12 százalékkal, a vágóüszőé pedig 5 százalékkal nőtt ugyanekkor, az AKI adatai alapján. (agrarszektor.hu)
Kapcsolódó cikkeink
MBH AgrárTrend Index: stabilizálódtak a magyar élelmiszer-gazdaság kilátásai
Stabilizálódott a magyar élelmiszer-gazdaság szereplőinek korábbinál kedvezőbb helyzetértékelése 2024 első…
Tovább olvasom >Az EP jóváhagyta az EU közös agrárpolitikájának felülvizsgálatát
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta a közös agrárpolitika…
Tovább olvasom >Agrometeorológia: a csapadék jót tett a növények fejlődésének
Az elmúlt napok hűvös időjárása megállította a növények idő előtti,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Magyarországon évente mintegy kétmillió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik
Az indokolatlan fogyasztás környezeti veszélyeire és a hulladékok újrahasznosításának fontosságára…
Tovább olvasom >„Kukába az élelmiszerpazarlással” – plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja
A Fenntarthatósági Témahét alkalmából „Kukába az élelmiszerpazarlással” címmel indít plakáttervező…
Tovább olvasom >Nem biztos, hogy a papírcsomagolás a legjobb
A csomagolások környezeti hatásai egyre nagyobb figyelmet kapnak a fenntarthatóság…
Tovább olvasom >