Magazin: Izmosodó szegmens – Kézműves sörpiaci körkép I.

Dátum: 2015. 09. 29. 07:44

Mit értsünk sörforradalom alatt? Kik és milyen kézműves és különleges söröket fogyasztanak? Mi befolyásolja a kis sörfőzdék munkáját? Ezekről kérdeztük a piac néhány érintett szereplőjét.

Izmosodo szegmens - Kezmuves sorpiaci korkep I.

Bár az Élelmiszertörvény egészen konkrétan meghatározza a különleges minőségű sör definícióját, a fogyasztó szubjektív szempontok alapján ítél – véli Bukovinszky Béla, a Szent András Sörfőzde vezetője. – Számára az ízében, színében, alkoholfokában eltérő, de mindenképpen a megszokotthoz képest magasabb minőségű sörök jelentik a különleges minőséget. A sörforradalom kezdetét a 2009-es Főzdefeszt idejére tesszük – ezt követően nyitottak évről-évre egyre többen a kisüzemi sörök felé, az áttöréstől ugyanakkor még messze vagyunk. Ennek első lépése az volna, ha a helyi termékek között a helyi kisüzemi főzdék sörei is elérhetők lennének minden régióban, legalább lokális szinten. A kézműves sörök népszerűsége egyértelműen túlnyúlik a pillanatnyi divathullámon, bár a fővárosban, a vidéki nagyvárosokban és a kisebb vidéki településeken egészen eltérőek a fogyasztási tendenciák. Budapesten a belvárosi underground közegében a kézműves sör fogalma szinte lejárt lemez, miközben a vidék túlnyomó hányadában alig ismert.

Kicsit későbbre datálja a sörforradalom „kitörését” Starcsevics Péter, a tapolcai Stari Sörfőzde társtulajdonosa: szerinte Budapesten a folyamat 2011-2012-ben indult, vidéken pedig most kezdenek komolyabban érdeklődni e termékek iránt. Magyarországon a kézműves sörfőzdék piaci részesedése mindössze 2 százalék, míg például az USA-ban ez az arány bő 10 százalék – tájékoztat a szakember. – A sörforradalom mindenképpen jót tesz a fogyasztásnak, de áttörést akkor várok, amikor a vásárlók nagy része megérti, hogy miért drágábbak ezek a termékek. A kézműves sörök elérhetőségét a nagy sörgyárak kizárólagos szerződései is befolyásolják; ha ezek véglegesen megszűnnének, bárhol lehetne kapni őket.

Meglehet, a divat is közrejátszik a kézműves sörök konjunktúrájában, de meggyőződésem, hogy az emberek hamar megszokják a jót, és utána sem akarnak lemondani róla. Az új sörökkel számos új kíváncsi fogyasztót lehet a sörivók társadalmába csalogatni; elkezdik a kicsit lágyabbakkal, utána bártan kóstolnak bele a számukra meglepőbb ízvilágú, komolyabb sörökbe is.

Hasonlóan gondolkodik Fodor Attila, az Alakort forgalmazó Körös-Maros Biofarm Kft. értékesítési igazgatója. – A kézműves sörök fogyasztása divat. A kezdetekkor a fogyasztói döntésekben még valóban szerepet játszott egyfajta sznobizmus, sokan a választékosságukat szerették volna e sörök fogyasztásával kifejezni, mára ezt inkább már az igényesség motiválja. A kézműves és különleges sörök annyira sokfélék, hogy valóban mindenki megtalálja a sajátját.

Számomra a sörforradalom az a néhány éve elindult jelentős változássorozat, minőséget, egyediséget, néha világszínvonalat produkáló, főleg kisvállalkozásokat érintő hullám, amely még egyáltalán nem csitult, és remélem, hogy a lassú növekedés mellett tartós keresletet hoz majd ezeknek a termékeknek.

Vonzások és választások

Az igazi sörforradalom nem arról szól, hogy különböző típusú sörök vannak a piacon – emeli ki Kovács László, a Maltman sörfőző mestere –, hanem arról, hogy ezek előállításakor a gyártók a bevált alaprecepteket a legújabb technológiák és trendek ismeretében, kreatívan, új és újabb alapanyagokkal finomítják, hangolják, azaz a kitörésről, a mozgásról, az újító szellemről. A fogyasztók döntését befolyásolhatja divat is, a kíváncsiság, de főleg a minőség alapján választanak terméket. A technológia vagy csapolás innovatív formái önmagukban még nem hoznak sikert – nincs értelme szerintem például egy pilst hidegkomlózni, mert az eljárás nem sok újat ad az italhoz, míg mondjuk egy érdekes IPA egy illatos komlóval – ez nyújthat különleges élményt.
A sörforradalom megnyerte magának az igazi újdonságokra nyitott magyar sörfogyasztót – szögezi le a szakma véleményét mintegy összegezve Karsai Zoltán, az Erdinger magyarországi képviselője. – Ez szerintem bizalmi kérdés is: a tudatos magyar sörkedvelő tisztában van a magyarországi sörgyárak státuszával, és büszkén ad esélyt az igazi magyar söröknek, amelyek ráadásul ötletesek – többek között a névválasztásban, vagy mert több ország sörfőző hagyományaiból, sokféle sörtípusból is merítenek. Az igazi áttörést az jelentheti, ha a sörfőzdék versenyképes áron, a valóban jó alapanyagoknál maradva tudnak alternatívát kínálni a vendéglátás számára. A fogyasztók számára az újdonságok, szokatlan alapanyagok, a nagy sörgyárak mainstream-nyomulásának egysíkúsága, a magyar termék jelleg teszik vonzóvá a rendezvényeken megismert söröket, de hogy hol fogyaszthatják őket, az a vendéglátóhely-tulajdonosok választásától is függ. És hogy milyenek lesznek az új sörök, amelyeket isznak? Nos, én az alapanyagok felhasználásának területén várok egyfajta letisztulási folyamatot.
(folytatjuk)