Zöldség drágábban, mint hús? – Megfordult a világ az élelmiszerpiacon
Miközben évtizedekkel ezelőtt a zöldség volt az olcsó alternatíva a húshoz képest, ma egyre gyakrabban fordul elő, hogy bizonyos idényben többe kerül a paradicsom, mint a csirkemell. Mi történt az élelmiszerárakkal, és miért fordultak meg az arányok? – írja az Agrárszektor friss cikke.
A „húsmentes spórolás” kora lejárt
Sokáig magától értetődő volt, hogy ha valaki olcsóbban szeretne főzni, a húst kihagyja az ételből. A zöldségek és gyümölcsök ára alacsonyabb volt, hiszen kevesebb feldolgozási lépést igényeltek – ellentétben a többlépcsős hústermeléssel. Az elmúlt években azonban a fogyasztók egyre gyakrabban tapasztalják, hogy egy kiló paprika, eper vagy cseresznye jóval drágább lehet, mint a hús.
Ennek nemcsak gazdasági, hanem társadalmi okai is vannak. Régen a családok jelentős része maga termelte meg a zöldséget és gyümölcsöt a kertben, hétvégi telken vagy hobbitelken. A háztáji ellátás visszaszorulásával azonban a bolti vásárlás vált általánossá – és az ezzel járó költségek is megérkeztek.
A kínálat bőséges, az árak mégis emelkednek
Bár a boltokban ma már szinte minden zöldség-gyümölcsfajta elérhető egész évben, a szezonon kívüli termékek előállítása és szállítása komoly költséggel jár. A fűtött üvegházban nevelt paradicsom vagy a messziről importált eper energia- és logisztikai igénye jóval meghaladja a nyári szabadföldi termelését. Ráadásul a szezonálisan termett mennyiségek éghajlati okokból is csökkenhetnek, így az árak tovább emelkednek.
A fogyasztók ezzel párhuzamosan egyre kisebb mennyiséget vásárolnak – miközben a kiadásaik összességében nőnek. A piac logikája egyszerű: ha valamiből kevesebb van, de kereslet lenne rá, az ára felmegy. Ez a zöldség-gyümölcs ágazatban különösen érvényesül a gyenge termésű szezonokban.
Klímaváltozás, energiaárak, munkaerőhiány
A mesterséges intelligencia szerint az áremelkedés mögött elsősorban a klímaváltozás áll. Az időjárási szélsőségek – mint a tavaszi fagy, jégeső, aszály vagy hirtelen lezúduló csapadék – komoly veszteséget okoznak a szabadföldi növénytermesztésben. Ha kevesebb a termés, de a kereslet nem csökken, az árak automatikusan felfelé mozdulnak.
Az üvegházi hajtatás sem jelent olcsóbb alternatívát: a fűtés, világítás, öntözés energiaköltségei az energiaválság óta drasztikusan emelkedtek. A kertészeti ágazat ráadásul munkaerőhiánnyal is küzd, a termelés élőmunka-igényes, és a bérek is emelkednek. A növénytermesztés tehát ma már költségesebb lehet, mint egy iparosított sertés- vagy baromfitelepen előállítani egy kiló húst.
A húsipar versenyelőnye
A nagyüzemi állattartás technológiailag fejlett, hatékony és államilag támogatott. A modern takarmányozási rendszerek és a fejlett logisztika miatt a termelési költségek relatíve alacsonyan tarthatók. Emellett bizonyos ágazatok – például a sertéstenyésztés – célzott kormányzati támogatásokat is kapnak, ami további árelőnyt jelent.
Nem elhanyagolható szempont az eltarthatóság sem: míg a zöldségek és gyümölcsök gyorsan romlanak, a hús fagyasztható, csomagolható és hosszabb ideig forgalmazható, ami csökkenti a kereskedők kockázatát – és nyomást gyakorol az árakra is.
Élelmiszerárak vs. tartós fogyasztási cikkek
A jelenlegi árarányok másik érdekes jelensége, hogy két ember középkategóriás éttermi ebédjének árából már meg lehet vásárolni egy alap háztartási gépet – például egy mikrohullámú sütőt. Ez élesen rávilágít arra, hogy az alapvető szükségletek – mint az élelmiszer – költsége ma gyakran jobban terheli a háztartásokat, mint a tartós fogyasztási cikkeké. Márpedig enni minden nap kell – hűtőt vagy mosógépet csak ritkán vesz az ember.
A termelők kiszolgáltatottsága
A bolti árak gyakran nem tükrözik a termelői költségeket. A kertészek jellemzően a bolti fogyasztói árnak csak egyharmadát kapják meg. A friss áru gyorsan romlik, így a termelők rákényszerülnek, hogy elfogadják a kereskedők ajánlatait – akik közben egyre nagyobb árréssel dolgoznak. A romlandó áru kiszolgáltatottsága éles ellentétben áll a tartósan tárolható termékek kereskedelmi pozíciójával.
Egy fordított világ küszöbén
Társadalmi szinten ez az átrendeződés azt is jelenti, hogy a zöldség és gyümölcs – amely valaha a „szegények eledele” volt – ma egyre inkább prémium cikké válik. Márpedig a táplálkozási ajánlások szerint épp ezekből kellene többet fogyasztanunk az egészségünk megőrzéséhez.
Az árrendszer torzulása így nemcsak gazdasági, hanem közegészségügyi kérdés is. A klímaváltozás, az energiaárak és az importfüggőség miatt ma már sokszor nem a hús, hanem a friss termény számít luxusnak – és ez hosszú távon átgondolásra készteti a mezőgazdasági és élelmiszeripari stratégiákat is.
Kapcsolódó cikkeink
Drága falatok – egyre mélyebben kell a pénztárcába nyúlni a húsért
Hiába őrzi népszerűségét a sertéshús a magyar fogyasztók körében, az…
Tovább olvasom >Így ebédel a magyar – továbbra is húsfogyasztó nemzet vagyunk
Egy friss hazai kutatás feltárta, hogyan (nem) változott a magyar…
Tovább olvasom >Elkezdődött a magyar dinnye árusítása az Auchanban
Bár az idei nyár az átlagosnál hűvösebben indult, és a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Közeleg a Lidl Balaton-átúszás
A jövő héten, július 26-án rendezik a 43. Lidl Balaton-átúszást,…
Tovább olvasom >Tudatos táplálkozás – az okos döntések számítanak, nem a szigorú szabályok
Továbbra sem érzik a fogyasztók, hogy enyhülne rajtuk a magas…
Tovább olvasom >Falusi romantika Budapest szívében: megnyitott a Puli és Juhász pesti csárda a belvárosban
Harcsapaprikás, túrós csusza és aranygaluska – juhászbölcsességgel tálalva, puli-lelkesedéssel fűszerezve.…
Tovább olvasom >