Zöldség drágábban, mint hús? – Megfordult a világ az élelmiszerpiacon

Szerző: Trademagazin Dátum: 2025. 07. 18. 11:10

Miközben évtizedekkel ezelőtt a zöldség volt az olcsó alternatíva a húshoz képest, ma egyre gyakrabban fordul elő, hogy bizonyos idényben többe kerül a paradicsom, mint a csirkemell. Mi történt az élelmiszerárakkal, és miért fordultak meg az arányok? – írja az Agrárszektor friss cikke.

A „húsmentes spórolás” kora lejárt

Sokáig magától értetődő volt, hogy ha valaki olcsóbban szeretne főzni, a húst kihagyja az ételből. A zöldségek és gyümölcsök ára alacsonyabb volt, hiszen kevesebb feldolgozási lépést igényeltek – ellentétben a többlépcsős hústermeléssel. Az elmúlt években azonban a fogyasztók egyre gyakrabban tapasztalják, hogy egy kiló paprika, eper vagy cseresznye jóval drágább lehet, mint a hús.

Ennek nemcsak gazdasági, hanem társadalmi okai is vannak. Régen a családok jelentős része maga termelte meg a zöldséget és gyümölcsöt a kertben, hétvégi telken vagy hobbitelken. A háztáji ellátás visszaszorulásával azonban a bolti vásárlás vált általánossá – és az ezzel járó költségek is megérkeztek.

A kínálat bőséges, az árak mégis emelkednek

Bár a boltokban ma már szinte minden zöldség-gyümölcsfajta elérhető egész évben, a szezonon kívüli termékek előállítása és szállítása komoly költséggel jár. A fűtött üvegházban nevelt paradicsom vagy a messziről importált eper energia- és logisztikai igénye jóval meghaladja a nyári szabadföldi termelését. Ráadásul a szezonálisan termett mennyiségek éghajlati okokból is csökkenhetnek, így az árak tovább emelkednek.

A fogyasztók ezzel párhuzamosan egyre kisebb mennyiséget vásárolnak – miközben a kiadásaik összességében nőnek. A piac logikája egyszerű: ha valamiből kevesebb van, de kereslet lenne rá, az ára felmegy. Ez a zöldség-gyümölcs ágazatban különösen érvényesül a gyenge termésű szezonokban.

Klímaváltozás, energiaárak, munkaerőhiány

A mesterséges intelligencia szerint az áremelkedés mögött elsősorban a klímaváltozás áll. Az időjárási szélsőségek – mint a tavaszi fagy, jégeső, aszály vagy hirtelen lezúduló csapadék – komoly veszteséget okoznak a szabadföldi növénytermesztésben. Ha kevesebb a termés, de a kereslet nem csökken, az árak automatikusan felfelé mozdulnak.

Az üvegházi hajtatás sem jelent olcsóbb alternatívát: a fűtés, világítás, öntözés energiaköltségei az energiaválság óta drasztikusan emelkedtek. A kertészeti ágazat ráadásul munkaerőhiánnyal is küzd, a termelés élőmunka-igényes, és a bérek is emelkednek. A növénytermesztés tehát ma már költségesebb lehet, mint egy iparosított sertés- vagy baromfitelepen előállítani egy kiló húst.

A húsipar versenyelőnye

A nagyüzemi állattartás technológiailag fejlett, hatékony és államilag támogatott. A modern takarmányozási rendszerek és a fejlett logisztika miatt a termelési költségek relatíve alacsonyan tarthatók. Emellett bizonyos ágazatok – például a sertéstenyésztés – célzott kormányzati támogatásokat is kapnak, ami további árelőnyt jelent.

Nem elhanyagolható szempont az eltarthatóság sem: míg a zöldségek és gyümölcsök gyorsan romlanak, a hús fagyasztható, csomagolható és hosszabb ideig forgalmazható, ami csökkenti a kereskedők kockázatát – és nyomást gyakorol az árakra is.

Élelmiszerárak vs. tartós fogyasztási cikkek

A jelenlegi árarányok másik érdekes jelensége, hogy két ember középkategóriás éttermi ebédjének árából már meg lehet vásárolni egy alap háztartási gépet – például egy mikrohullámú sütőt. Ez élesen rávilágít arra, hogy az alapvető szükségletek – mint az élelmiszer – költsége ma gyakran jobban terheli a háztartásokat, mint a tartós fogyasztási cikkeké. Márpedig enni minden nap kell – hűtőt vagy mosógépet csak ritkán vesz az ember.

A termelők kiszolgáltatottsága

A bolti árak gyakran nem tükrözik a termelői költségeket. A kertészek jellemzően a bolti fogyasztói árnak csak egyharmadát kapják meg. A friss áru gyorsan romlik, így a termelők rákényszerülnek, hogy elfogadják a kereskedők ajánlatait – akik közben egyre nagyobb árréssel dolgoznak. A romlandó áru kiszolgáltatottsága éles ellentétben áll a tartósan tárolható termékek kereskedelmi pozíciójával.

Egy fordított világ küszöbén

Társadalmi szinten ez az átrendeződés azt is jelenti, hogy a zöldség és gyümölcs – amely valaha a „szegények eledele” volt – ma egyre inkább prémium cikké válik. Márpedig a táplálkozási ajánlások szerint épp ezekből kellene többet fogyasztanunk az egészségünk megőrzéséhez.

Az árrendszer torzulása így nemcsak gazdasági, hanem közegészségügyi kérdés is. A klímaváltozás, az energiaárak és az importfüggőség miatt ma már sokszor nem a hús, hanem a friss termény számít luxusnak – és ez hosszú távon átgondolásra készteti a mezőgazdasági és élelmiszeripari stratégiákat is.

Címkék: , ,

Kapcsolódó cikkeink