Zöldalgák áramtermelő képességét vizsgálták szegedi kutatók
Az eddig ismert fajoknál akár tízszer nagyobb áramtermelésre képes zöldalga törzset azonosítottak a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai – közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézmény a honlapján.
A molekuláris fotobioenergetikai csoport szakemberei a zöldalgák áramtermelő képességét vizsgálták Nia Petrova vezetésével. A növényi és állati életformák megjelenését a Földön a fotoszintetikus fényenergia-átalakítás tette lehetővé. A fotoszintetizáló fajok szerves anyagokat és oxigént termelnek a napfény energiájának segítségével, valamint szén-dioxid és víz felhasználásával. A fotoszintetizáló mikroalgák elektromos áram termelésre is képesek az úgynevezett bio-fotovoltaikus (BVP) eszközök alkotójaként, amelyek ígéretes potenciális megújuló energiaforrások. A BVP-eszközökben a mikroalgák a fény energiáját megkötik, majd a fotoszintetikus rendszeren „átáramló” elektronok egy része az algasejtet elhagyva, úgynevezett mediátor molekulák segítségével elektromos áramot hoz létre. A jelenlegi BPV-eszközök hatékonysága azonban egyelőre annyira alacsony, hogy csak távoli tervként szerepel az ipari méretű felhasználásuk – írták.
A BPV-eszközök teljesítményének növelésére lehetséges megoldást nyújthatnak az erősen exoelektrogén algatörzsek, amelyek nagy elektromos áramsűrűség létrehozására képesek
Nia Petrova és munkatársai azonosítottak egy zöldalga törzset (Parachlorella kessleri MACC-38), amely körülbelül tízszer magasabb áramtermeléssel rendelkezik, mint az irodalomban eddig ismertetett algafajok. A MACC-38 áramtermelése elsősorban fotoszintetikus eredetű, és az algasejtek a folyamat során megőrzik életképességüket. A MACC-38 törzs alkalmazásával így jelentősen növelhető a BPV-eszközök hatékonysága, ami által a fosszilis energiaforrások egy negatív karbonlábnyommal rendelkező, igen ígéretes „zöld” alternatívájává válhatnak. Kutatásuk eredményeit a HUN-REN SZBK munkatársai a Bioresource Technology című rangos folyóiratban ismertették.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
Az antibiotikum-rezisztencia terjesztéséért felelős DNS-szakaszt azonosítottak a szalmonellában
A szalmonellabaktérium két olyan DNS-szakaszát azonosították az Agrár-biotechnológia és precíziós…
Tovább olvasom >Elsőként jellemezték zöldalgák foszfátszállító-fehérjéjét szegedi kutatók
Elsőként jellemeztek egy zöldalgákban található foszfátszállító-fehérjét a Magyar Kutatási Hálózathoz…
Tovább olvasom >Különleges vasfelvétel zajlik a káposztafej belsejében az ELTE kutatóinak vizsgálata szerint
A színtestek vasfelvételének fényhiányos mechanizmusa hasonlít a fotoszintézis által támogatott…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >30%-kal kevesebb anyaghasználat már megoldás lenne a klímaválságra
A körforgásos gazdaság globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >