Zajlik az aratás, a mennyiség és a hozam is elmarad a várakozásoktól
Már 1,8 millió hektáron zajlik az aratás; az idei termés a tavalyi rendkívül tragikus évinél ugyan jobbnak ígérkezik, a várakozásoktól azonban mennyiségben és hozamban is elmarad – mondta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára pénteken, Budapesten.

(Fotó: Pixabay)
Feldman Zsolt az Aratási Koordinációs Bizottság idei első ülését követő sajtótájékoztatón ismertette: az árpa háromnegyedét már betakarították, és megkezdődött a búza aratása is. Az őszi vetésű kalászosok és a repce állapota szintén kedvező volt az aratás kezdetekor. Az őszi árpa háromnegyedének betakarítását követően 5,5 tonnás hektáronkénti országos átlaghozam mellett több mint 2 millió tonna őszi árpa várható. Az egymillió hektárnyi búza vetésterületéről pedig nagyjából 5,5 millió tonna termésre számítanak. Az eddigi eredmények a piacon kialakult nézettel szemben nem számítanak rekordnak, hiszen a 2021-es szinteket sem érik el – tette hozzá Feldman Zsolt, megjegyezve, hogy az árpánál nagymértékű a megdőlt állományok aránya, és az utóbbi esős időszakban jobban terjedtek a növénybetegségek is. A repce ugyanakkor jó állapotban van, 189 ezer hektáron 600 ezer tonna körüli terméssel számolnak az idén.
Feldman Zsolt kifejtette: míg tavaly az aszály, idén az orosz-ukrán háború európai gabonapiacra gyakorolt hatása miatt kedvezőtlen a gazdálkodók helyzete
Az is nehezítő tényező, hogy az európai és a magyar terményárszintek a 2022-es csúcsokhoz képest átlagosan megfeleződtek, a költségek viszont a háború és a szankciók következtében jelentősen nőttek. Az államtitkár rámutatott: az orosz-ukrán háború az egész közép-európai térség gabonakereskedelmét megzavarta. Ezért fontos, hogy Magyarország a szövetségeseivel együtt – az Ukrajnával határos öt uniós tagállam – elérte, hogy a szeptember 15-ig tartó uniós importtilalom értelmében ezeknek az országoknak a területén az Ukrajnából származó gabonát és olajos növényeket nem lehet forgalomba hozni – hangsúlyozta. Hozzátette: a magyar és kelet-európai piacot is stabilizálni igyekeznek a döntéssel, amelynek meghosszabbítását szorgalmazzák a szeptember 15-e utáni időszakra is. Feldman Zsolt a gazdálkodóknak azt javasolta, figyeljék a hiteles piaci információkat, megjegyezte, „nem érdemes csodákat várni”, de nem kell elfogadni minden rossz ajánlatot sem.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
Visszajönnek a klasszikus pálinkaízek
2024 igazán jó évnek számított a gyümölcsök tekintetében az Alföldön,…
Tovább olvasom >Széles körű párbeszéd indult az állati eredetű melléktermékek begyűjtéséről és feldolgozásáról
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezésére, az Agrárminisztérium és a…
Tovább olvasom >Az élelmiszeripar jövője a fiatalok kezében van
Az élelmiszerbiztonság és -minőség nem csupán az agrárium, hanem a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Tudatosabban vásárolunk? Töretlen a kereslet a hazai ízek iránt
Több száz magyar termelővel működik együtt a Kifli.hu, hogy minél…
Tovább olvasom >Kamatkedvezmény a zöldhitelre
Még kedvezőbb lesz a népszerű lakáscélú zöldhitel a K&H-nál. A legnépszerűbb…
Tovább olvasom >Friss felmérés: A visszautasítástól való félelem bénítja a vállalkozásokat
Egy friss felmérés szerint a vállalkozások 33 százaléka a visszautasítástól…
Tovább olvasom >