VOSZ: nem a magyar vállalkozások profitéhsége okozza a drágulást
A magyarországi vállalatok alapvetően nem azért emelték az áraikat, hogy még több haszonra tehessenek szert, hanem azért, hogy az egymást követő válságokban talpon tudjanak maradni – hangsúlyozta a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) az MTI-nek szerdán elküldött közleményében.
![](https://trademagazin.cdn.webgarden.io/wp-content/uploads/2023/02/pockets-gf19c0eead_1920-300x200.jpg)
(Fotó: Pixabay)
A VOSZ szerint a hazai cégek jövedelmezősége valószínűleg nem nőtt jobban a korábbi időszakokhoz képest, sem az európai átlagos értékekkel összehasonlítva, sőt, sok esetben ezek alatt maradhatott. A szövetség hangsúlyozta: a bruttó működési eredmény (BME) emelkedett csaknem 34 százalékkal 2022 harmadik negyedévében, de ez az adat önmagában nagyon keveset árul el a vállalati profitoktól vagy a tulajdonosok hasznáról. A BME azt jelzi, hogy adózás előtt mekkora érték marad a vállalati tulajdonosoknál, ugyanakkor az adók, így a termelési, társasági és a különadók is csökkentik a vállalati profitot. A pénzügyi műveletek eredményei, az amortizáció, illetve a vállalati adók sem jelennek meg a bruttó működési eredményben – mutatott rá a VOSZ.
A vállalati adók 2021-ben mintegy 860 milliárd forint értékben terhelték a hazai vállalatokat
Ez az összeg 2022-ben akár duplázódhatott is, mert a különadóknál több adókulcs megnőtt, illetve tavaly nyáron megjelent az extraprofitadó, továbbá az árszint is emelkedett. A kormány 2023-ban csak társasági adóból 35 százalékkal magasabb bevétellel számol, a gyógyszergyártók egy új adót kaptak 122,5 milliárd értékben, az energiaágazat 512 milliárddal fizethet többet – jelezte a szövetség. A szervezet szerint mivel a magyar gazdaság nyitott, a forint leértékelődése jelentősen számít az eredményben, főleg az iparban és szállításban. A bruttó működési eredményt euróban nézve a növekedés 17,2 százalék volt a forintban mért 33,7 százalék helyett, ami teljesen átlagos érték az EU-ban. A bázishatást kiküszöbölve, valamint 2022 második és harmadik negyedévét összehasonlító növekedést nézve euróban csak 3,2 százalék az eredmény Magyarországon, kisebb, mint az uniós átlag – hívta fel a figyelmet a VOSZ.
Nem ezek az ágazatok okozzák a drágulást
A szövetség összegzése szerint a fogyasztói árakra legközvetlenebbül hatást gyakorló ágazatok – kereskedelem, turizmus, vendéglátás, szállítás – adózás előtti kirívó eredménye a költségnövekménnyel, a bázishatással vagy egyedi tényezőkkel magyarázható, és ezekkel együtt már egyik ágazat teljesítménye sem kiugróan nagy az inflációhoz viszonyítva. Az adott gazdasági környezetben elvárt BME-arány nem változott a magyar vállalatoknál, a 2022 harmadik negyedévi BME-ráta illeszkedik az elmúlt évek trendjébe, és a magyar eredmény nem kirívó uniós összehasonlításban sem. A vállalatok továbbra is arra törekedtek, hogy üzleti terveiket betartsák, ezzel gazdálkodásukat fenntartsák, és a munkahelyeket megtartsák – írta a VOSZ.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
Árstopok és gazdasági intézkedések Közép-Európában: egyre több ország védekezik az infláció ellen
Miközben Magyarországon ismét napirendre került az árstopok bevezetése, Lengyelországban az…
Tovább olvasom >Működne Magyarországon a boltok elleni bojkott?
Az elmúlt napokban egyre nagyobb figyelmet kapott az a közösségi…
Tovább olvasom >Januárban kissé gyorsult az infláció az euróövezetben
Januárban a várt stagnálás helyett gyorsult az infláció, hat hónapja…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A januári magasabb fogyasztói árszint átmeneti jelenség
Nagy Márton szerint elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, a kormány minden…
Tovább olvasom >NGM-szóvivő: január utolsó napjaiban már korrigáltak az árak
A KSH közlése szerint 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan…
Tovább olvasom >