Visszafogott márciusi infláció: jön az árnyomás enyhülése?

Jelentősebb lassulás az árak emelkedésében

Míg februárban még 5,6%-os volt az éves infláció, márciusban már csak 4,7%, és az árak havi szinten nem változtak. Ez az adat kedvezőbb a piaci konszenzusnál (0,3%) és alátámasztja az infláció mérséklődésének folytatódó tendenciáját. A maginfláció is csökkent: a februári 6,2%-ról 5,7%-ra.

Az árak szerkezetét vizsgálva különösen az élelmiszerek, az üzemanyagok és a szolgáltatások áremelkedési ütemének csökkenése volt szembetűnő. Az üzemanyagárak például 4,1%-kal csökkentek, míg a korábban magas havi áremelkedést mutató szolgáltatásoknál a növekedés 1,2%-ről 0,3%-ra esett vissza. Az élelmiszerek szegmensében – amely több mint 30%-os súlyt képvisel a fogyasztói kosárban – márciusban már nem volt tapasztalható áremelkedés, februárban még 1,2%-os növekedést regisztráltak.

Kilátások: az árszabályozás hatása még csak most jön

A kormány márciusi árszabályozó intézkedéseinek teljes hatása várhatóan az áprilisi inflációs adatokban fog igazán megjelenni. A márciusban bevezetett úgynevezett „árrés-stop” első hatása bíztató: az érintett termékkörökben nem csak az árak csökkentek, de nem jelentkezett „kompenzációs drágulás” sem más termékeknél, amely gyakran előfordul hasonló helyzetekben.

A szakértők szerint, amennyiben az árrés-stop hosszabb távon fennmarad, és nem terjed át más szektorokra az árnövelési kényszer, úgy áprilisban akár 4% alá is süllyedhet az éves infláció. Az MBH Bank elemzői szerint megnőtt annak a valószínűsége, hogy 2025-ben az éves inflációs átlag 5% alatt marad.

Nemzetközi hatások: vámháború és forintkockázatok

Az inflációs pályát nemcsak a hazai árintézkedések, hanem globális folyamatok is befolyásolják. Az Egyesült Államokban bejelentett új vámintézkedések és a piacokon tapasztalt kockázatkerülés rövid távon a forint gyengüléséhez vezethet, ami inflációs nyomást jelent. Ugyanakkor hosszabb távon – például 2026-ra – a vámháború inkább csökkentheti az inflációt Európában és Magyarországon is, főként a kereslet lassulásán keresztül.

Ezzel együtt az erőteljes hazai béremelések és a forint volatilitása továbbra is korlátot szabnak egy lazább jegybanki politikának.

Mit jelent ez a kereskedelemben?

A kiskereskedelmi szereplők számára pozitív jel, hogy az infláció érdemben lassul, különösen az élelmiszer- és szolgáltatási szegmensekben. Ha a tendencia folytatódik, az árak stabilizálódása javíthatja a fogyasztói bizalmat, és hosszabb távon akár a kereslet élénküléséhez is hozzájárulhat – mindezt úgy, hogy közben a vállalkozások terhei sem nőnek drasztikusan. A bázishatás, az árszabályozás és a nemzetközi környezet hatása azonban összetetten befolyásolja az árfolyamot és az árképzést is, így a piaci szereplőknek továbbra is óvatos tervezésre van szükségük.

Forrás: MBH Bank – Elemzési Centrum, Makrogazdasági kommentár, 2025. április 8.
📎 Készítették: Balog-Béki Márta és Árokszállási Zoltán