Visszaesett a kereslet a magyar akácméz iránt
A kínai hamisítási botrány miatt 20-25 százalékkal esett vissza a kereslet a magyar akácméz iránt – nyilatkozta az MTI-nek Haász Ferenc, a Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke.
Elmondta: a kínai mézbotrány hatására, amikor négy kiszerelő üzem 40 százalék kínai ipari mézet kevert a magyar mézbe, az akácméz esetén a felvásárlási árak is csökkentek, jelenleg kilónként 1200-1400 forintot adnak érte a nagybani piacon, miközben 1600 forint felett is volt az ár.
Magyarországon a fejenkénti 70-80 dekagrammos éves fogyasztás nem csökkent a botrány miatt, inkább a kereslet csoportosult át, az emberek főként a termelői mézet keresik. Így az egyesületi elnök szerint a felvásárlókat érinti a visszaesés.
A hazai méhészek egy-két évig biztosan érezni fogják a felvásárlási árakban a botrány hatását – húzta alá. Elmondta: a tavalyi nagyon gyenge év után idén közepesen jó mennyiséget tudtak termelni a méhészek, az akác- és a repceméztermés megfelelt egy szokványos évinek, a napraforgó pedig jó eredményeket produkált. Békés megyében több méhész is 45-50 kilogramm akácmézet tudott méhcsaládonként pergetni éves szinten. Ez az elmúlt évinek a többszöröse – jelentette ki.
Minőség szempontjából az akác kiváló, a hárs pedig kifejezetten jó beltartalmi értékeket produkált – tette hozzá.
Tavaly olyan gyenge volt a termésmennyiség, hogy elfogytak a piacon a mézkészletek, így a felvásárlási árak jól alakultak idén – mondta. A vegyes virágméz nagybani felvásárlási ára 800-850 forint kilónként, hárs- és selyemfűmézet 1000-1200 forintért vesznek, ami nagyjából megegyezik a tavalyi árakkal.
Haász Ferenc hangsúlyozta: a Magyarországon megtermelt méz 65-70 százalékát exportálják, a fő felvevőpiac Németország, Olaszország és Franciaország. A méhészek számára az lenne a kívánatos, ha a hazai kereslet emelkedne, és közeledni lehetne a németek fejenkénti évi négy kilogrammos fogyasztásához. Mint mondta: ezért rendezik meg már nyolcadik éve a gyulai Méz- és Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztivált december közepén, ahol a Magyarországon termelhető 42 különböző fajtájú mézből csaknem húszfélét kóstoltatnak. Ezzel is próbálják népszerűsíteni a mézet, és felhívni az emberek figyelmét a jótékony hatásaira – mondta.
Békésben mintegy 1500-an foglalkoznak méhészkedéssel, a megyei egyesületnek 700 tagja van. A méhcsaládok számát hetvenezerre becsülik. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Hatékonyan fel kell lépni a hamis mézek uniós forgalomba hozatala ellen
Hatékonyan fel kell lépni a hamis mézek uniós forgalomba hozatala…
Tovább olvasom >Nagy István: a rendszeres mézfogyasztás az élhetőbb jövőért tett lépés
A rendszeres mézfogyasztás az élhetőbb jövőért tett fontos lépés –…
Tovább olvasom >Elindult a mézfogyasztást ösztönző kampány
Elindult a mézfogyasztást népszerűsítő idei kampány, amelynek középpontjában a hársméz…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >