Virágzik a bevásárlóturizmus, külföldön költ a magyar
Az idei második negyedévben a külföldre utazó magyarok összesen 338 milliárd forintot költöttek utazásaik során, ezzel további lendületet adva a bevásárlóturizmusnak. Egyre több magyar dönt úgy, hogy határon kívül vásárolja meg különböző termékeket és szolgáltatásokat, miközben az infláció által okozott áremelkedések hatását igyekszik kivédeni. A külföldi utazások nagymértékű növekedése azonban potenciális gazdasági hatásokkal is jár, amelyeket érdemes megvizsgálni.

A külföldi bevásárlásra fordított összeg fokozatosan növekszik
Az ING makrogazdasági elemzője, Virovácz Péter, a Pénzcentrum cikkében rámutatott, hogy a magas infláció és az áremelkedések következtében a lakosság vásárlóereje csökkent. Sokan a határon kívüli beszerzést választják, mivel így olcsóbban juthatnak hozzá a szükséges termékekhez. Az elemző kijelentette, hogy az idei évek során Magyarországon tapasztalható folyamatos áremelkedés és az elérhető vásárlóerő csökkenése miatt sokan keresik a gazdaságosabb megoldásokat.
Az Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is azt mutatják, hogy a magyarok külföldre utazásainak száma és a költések jelentősen megnőttek. Az emberek Ausztriába, Szlovákiába és Romániába látogatnak a legtöbbet. Az egynapos utazások száma 15 százalékkal, míg a többnaposoké 13 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Az emberek átlagosan 2,8 napot töltenek külföldön, ami 0,1 nappal több, mint korábban.
A vásárlók 338 milliárd forintot költenek külföldön, és ebből több mint felét (173 milliárd forint) szórakozásra és szabadidős tevékenységekre fordítják. Ugyanakkor az is érdekes, hogy a külföldi bevásárlásra fordított összeg is növekszik, ami kihatással lehet a hazai gazdaságra.
Virovácz Péter hozzátette, hogy a lakosság a forint jelentős gyengülésekor eurót vásárolt, ami az infláció és a valutaváltozások elleni védelemként szolgál. Azok, akik tehetik, külföldi bevásárlással próbálják csökkenteni a mindennapi kiadásaikat, mivel úgy érzik, hogy az országban a gazdasági helyzet megnehezedik.
A bevásárlóturizmus azonban hosszabb távon is negatívan befolyásolhatja a magyar gazdaságot, mivel a hazai vállalkozások veszteségeket szenvedhetnek. Emellett a kiskereskedelmi és vendéglátóipari szektorban is kihívások jelentkezhetnek az árverseny miatt. Fontos kérdés, hogy a magyar gazdaság hogyan fog alkalmazkodni a jelenlegi gazdasági trendekhez, és milyen intézkedésekkel lehet ellensúlyozni a bevásárlóturizmus hatásait.
Kapcsolódó cikkeink
KSH: 2,2 milliárd euró volt a szolgáltatás-külkereskedelmi többlet az I. negyedévben
2025 I. negyedévében a szolgáltatások euróban számított exportja 3,6, importja…
Tovább olvasom >KSH: a turisztikai szálláshelyeken a vendégek száma (1,4 millió) 17, a vendégéjszakáké (3,4 millió) 16 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit áprilisban
2025 áprilisában a turisztikai (kereskedelmi, magán- és egyéb) szálláshelyeken 1,4…
Tovább olvasom >Csökkent a legtöbb tejtermék ára áprilisban
Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a nyerstej országos termelői…
Tovább olvasom >További cikkeink
Kik nyertek és kik buktak 2024-ben? – Látványos eredménykülönbségek az élelmiszer-kiskereskedelemben
A 2024-es üzleti év mérlege az élelmiszer-kiskereskedelmi szektorban látványosan kettévált:…
Tovább olvasom >Orbán Viktor: az árréscsökkentést új termékekre is be fogjuk vezetni, ha szükséges
Az árrésszabályozást fenn kell tartani, mert az indokolatlan áremelésekkel szemben…
Tovább olvasom >Milliárdos osztalék, stabil ezermilliárdos forgalom – így teljesített 2024-ben az Országos Dohányboltellátó Kft.
Újra átlépte az ezermilliárd forintos árbevételi küszöböt az Országos Dohányboltellátó…
Tovább olvasom >