Virágzik a bevásárlóturizmus, külföldön költ a magyar

Szerző: Trademagazin Dátum: 2023. 10. 31. 12:47

🎧 Hallgasd a cikket: Nyelv: Sebesség: 1.05×

Az idei második negyedévben a külföldre utazó magyarok összesen 338 milliárd forintot költöttek utazásaik során, ezzel további lendületet adva a bevásárlóturizmusnak. Egyre több magyar dönt úgy, hogy határon kívül vásárolja meg különböző termékeket és szolgáltatásokat, miközben az infláció által okozott áremelkedések hatását igyekszik kivédeni. A külföldi utazások nagymértékű növekedése azonban potenciális gazdasági hatásokkal is jár, amelyeket érdemes megvizsgálni.

A külföldi bevásárlásra fordított összeg fokozatosan növekszik

Az ING makrogazdasági elemzője, Virovácz Péter, a Pénzcentrum cikkében rámutatott, hogy a magas infláció és az áremelkedések következtében a lakosság vásárlóereje csökkent. Sokan a határon kívüli beszerzést választják, mivel így olcsóbban juthatnak hozzá a szükséges termékekhez. Az elemző kijelentette, hogy az idei évek során Magyarországon tapasztalható folyamatos áremelkedés és az elérhető vásárlóerő csökkenése miatt sokan keresik a gazdaságosabb megoldásokat.

Az Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is azt mutatják, hogy a magyarok külföldre utazásainak száma és a költések jelentősen megnőttek. Az emberek Ausztriába, Szlovákiába és Romániába látogatnak a legtöbbet. Az egynapos utazások száma 15 százalékkal, míg a többnaposoké 13 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Az emberek átlagosan 2,8 napot töltenek külföldön, ami 0,1 nappal több, mint korábban.

A vásárlók 338 milliárd forintot költenek külföldön, és ebből több mint felét (173 milliárd forint) szórakozásra és szabadidős tevékenységekre fordítják. Ugyanakkor az is érdekes, hogy a külföldi bevásárlásra fordított összeg is növekszik, ami kihatással lehet a hazai gazdaságra.

Virovácz Péter hozzátette, hogy a lakosság a forint jelentős gyengülésekor eurót vásárolt, ami az infláció és a valutaváltozások elleni védelemként szolgál. Azok, akik tehetik, külföldi bevásárlással próbálják csökkenteni a mindennapi kiadásaikat, mivel úgy érzik, hogy az országban a gazdasági helyzet megnehezedik.

A bevásárlóturizmus azonban hosszabb távon is negatívan befolyásolhatja a magyar gazdaságot, mivel a hazai vállalkozások veszteségeket szenvedhetnek. Emellett a kiskereskedelmi és vendéglátóipari szektorban is kihívások jelentkezhetnek az árverseny miatt. Fontos kérdés, hogy a magyar gazdaság hogyan fog alkalmazkodni a jelenlegi gazdasági trendekhez, és milyen intézkedésekkel lehet ellensúlyozni a bevásárlóturizmus hatásait.