Virágzik a bevásárlóturizmus, külföldön költ a magyar
Az idei második negyedévben a külföldre utazó magyarok összesen 338 milliárd forintot költöttek utazásaik során, ezzel további lendületet adva a bevásárlóturizmusnak. Egyre több magyar dönt úgy, hogy határon kívül vásárolja meg különböző termékeket és szolgáltatásokat, miközben az infláció által okozott áremelkedések hatását igyekszik kivédeni. A külföldi utazások nagymértékű növekedése azonban potenciális gazdasági hatásokkal is jár, amelyeket érdemes megvizsgálni.

A külföldi bevásárlásra fordított összeg fokozatosan növekszik
Az ING makrogazdasági elemzője, Virovácz Péter, a Pénzcentrum cikkében rámutatott, hogy a magas infláció és az áremelkedések következtében a lakosság vásárlóereje csökkent. Sokan a határon kívüli beszerzést választják, mivel így olcsóbban juthatnak hozzá a szükséges termékekhez. Az elemző kijelentette, hogy az idei évek során Magyarországon tapasztalható folyamatos áremelkedés és az elérhető vásárlóerő csökkenése miatt sokan keresik a gazdaságosabb megoldásokat.
Az Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is azt mutatják, hogy a magyarok külföldre utazásainak száma és a költések jelentősen megnőttek. Az emberek Ausztriába, Szlovákiába és Romániába látogatnak a legtöbbet. Az egynapos utazások száma 15 százalékkal, míg a többnaposoké 13 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Az emberek átlagosan 2,8 napot töltenek külföldön, ami 0,1 nappal több, mint korábban.
A vásárlók 338 milliárd forintot költenek külföldön, és ebből több mint felét (173 milliárd forint) szórakozásra és szabadidős tevékenységekre fordítják. Ugyanakkor az is érdekes, hogy a külföldi bevásárlásra fordított összeg is növekszik, ami kihatással lehet a hazai gazdaságra.
Virovácz Péter hozzátette, hogy a lakosság a forint jelentős gyengülésekor eurót vásárolt, ami az infláció és a valutaváltozások elleni védelemként szolgál. Azok, akik tehetik, külföldi bevásárlással próbálják csökkenteni a mindennapi kiadásaikat, mivel úgy érzik, hogy az országban a gazdasági helyzet megnehezedik.
A bevásárlóturizmus azonban hosszabb távon is negatívan befolyásolhatja a magyar gazdaságot, mivel a hazai vállalkozások veszteségeket szenvedhetnek. Emellett a kiskereskedelmi és vendéglátóipari szektorban is kihívások jelentkezhetnek az árverseny miatt. Fontos kérdés, hogy a magyar gazdaság hogyan fog alkalmazkodni a jelenlegi gazdasági trendekhez, és milyen intézkedésekkel lehet ellensúlyozni a bevásárlóturizmus hatásait.
Kapcsolódó cikkeink
KSH: az élelmiszeripar értékesítési árai 6,2 százalékkal emelkedtek
2025 márciusában az ipari termelői árak átlagosan 7,3 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >KSH: márciusban a vendégek száma 1,1, a vendégéjszakáké 5,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól
2025 márciusában a turisztikai (kereskedelmi, magán- és egyéb) szálláshelyeken 1,1…
Tovább olvasom >Stabil munkaerőpiac várja a vámok hatásait
Márciusban 4 millió 701 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma…
Tovább olvasom >További cikkeink
Nagy Márton: árréskorlátozást vezetne be a kormány a háztartási cikkeket árusító boltokra
A kormány szerdán tárgyalhatja, csütörtökön pedig várhatóan elfogadhatja azt az…
Tovább olvasom >Rekordméretű élelmiszergyűjtést szervez a Magyar Élelmiszerbank Egyesület pénteken és szombaton
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület által szervezett pénteki és szombati adománygyűjtésen…
Tovább olvasom >A Pick Szeged Zrt. nyeresége csökkent, árbevétele nőtt tavaly
A Pick Szeged Zrt. adózott eredménye 2024-ben 6,7 milliárd forint…
Tovább olvasom >