Világszerte tízből heten tartanak az élelmiszerek további drágulásától

Biztató jelek

Az elmúlt egy évben számos országban látszik némi javulás a lakosság anyagiakkal kapcsolatos közérzetében, minek eredményeképpen a felmérés által vizsgált 30 országban most átlagosan 37% érzi úgy, hogy kényelmesen vagy jól él, 32% éppen csak kijön a pénzéből, míg 27% kifejezetten nehézségekkel küzd.

Az egyes országokban önmagukat anyagi biztonságban érzők aránya 2024. novemberben (világoskék) és 2025. szeptemberben (sötétkék)

_{Forrás: Ipsos Cost of Living Monitor 2025 • Bázis: 23772 fő 75 év alatt, 30 országban; az interjúk 2025. augusztus 22 és 2025. szeptember 5 között készültek}

Ausztráliában az infláció és a kamatok csökkenése nyomán 11%ponttal 47%-ra nőtt azok aránya, akik elégedettek anyagi helyzetükkel, ami a 2023 áprilisa óta mért legmagasabb érték.

Nagy-Britanniában hasonló tendencia figyelhető meg: míg 2024 novemberében 45% tudta anyagi szempontból kényelmesen menedzselni a hétköznapokat, mára ez az arány 51%, ami a 2022 áprilisában indult felmérés történetében valaha volt legnagyobb szám.

Indonéziában ezzel szemben 2025 gazdasági válságot hozott. Ősz óta 7%ponttal, 31%-ra esett vissza azok aránya, akik anyagilag komfortosan érzik magukat. A lakosság 63%-a szerint az ország recesszióban van, és 2024 decemberéhez képest 38%ponttal csökkent azok aránya, akik úgy látják, jó állapotban van a gazdaság. Októberben ugyanakkor a kormány új tervei átmeneti optimizmust hoztak: 12%ponttal nőtt a gazdaságba vetett bizalom.

Latin-Amerikában sokan gondolják úgy, hogy országuk gazdasága jól teljesít, ám saját pénzügyi helyzetüket kedvezőtlenebbnek látják. Dél-Koreában és Svédországban viszont fordított a helyzet: az emberek elégedettek saját anyagi helyzetükkel, de aggódnak az ország gazdasági kilátásai miatt.

Borongós jövőkép

A lakosság jövőképe ehhez mérten vegyes képet mutat: nagyjából ugyanannyian számítanak arra, hogy rendelkezésre álló jövedelmük nőni fog, mint ahányan annak csökkenését várják, míg sokan stabilnak hiszik kilátásaikat.

Európában és az angolszász országokban sokan elégedettek jelenlegi anyagi helyzetükkel, de nem bíznak ezen állapot tartósságában. A többség inkább jövedelemcsökkenést valószínűsít a következő évben.

Bár az elégedettség Hollandiában a legnagyobb, a lakosság 35%-a még itt is úgy véli, hogy 2026-ban kevesebb elkölthető jövedelemmel rendelkezik majd. Hasonló a helyzet Svédországban: igaz ugyan, hogy 57%-uk anyagilag jelenleg biztonságban érzi magát, egyre többen pesszimisták. 2024 novemberében még 25% számított jövedelemcsökkenésre, 2025 őszére arányuk 31%-ra nőtt és a tavalyi 18% helyett idén már 29% számít az életszínvonal romlására.

A legborúlátóbbak a franciák: a lakosság 44%-a gondolja, hogy jövőre kevesebb pénze marad a számlák kifizetése után, és az egy évvel korábbinál 4%ponttal többen, 41% számít életszínvonal-csökkenésre 2026-ban.

Az egyes országokban az elkövetkező évben a jövedelem növekedésére, változatlanságára és csökkenésére számítók aránya

_{Forrás: Ipsos Cost of Living Monitor 2025 • Bázis: 23772 fő 75 év alatt, 30 országban; az interjúk 2025. augusztus 22 és 2025. szeptember 5 között készültek.}

Világszerte erősödnek az inflációs várakozások

A felmérés tanúsága szerint számos országban megugrott azok aránya, akik az infláció emelkedésére számítanak.

Az Egyesült Államokban az infláció növekedésével számolók aránya egy év alatt 14%ponttal 65%-ra emelkedett. A megélhetési költségek szorításában sokan érzik úgy, elkölthető jövedelmük csökken, és életszínvonaluk romlik a következő 12 hónapban. Ezzel egyidejűleg viszont azok aránya, akik pénzügyi biztonságban érzik magukat, 2023 áprilisa óta 13%ponttal csökkent.

A 30 vizsgált országban 68% gondolja, hogy az infláció nőni fog az elkövetkező évben, míg csak 9% számít csökkenésre. Ugyanakkor egyre kevesebben hiszik, hogy a jegybankok kamatemeléssel fékeznék az inflációt.

Átlagosan 46% – ezen belül Magyarországon 50% – véli úgy, hogy hazájában emelkedni fognak a kamatok. A legmagasabb arány Dél-Afrikában és Latin-Amerikában figyelhető meg, ahol az élbolyba Brazília, Mexikó, Kolumbia és Argentína tartozik. Argentínában az infláció növekedésére számítók aránya 10%ponttal magasabb, mint egy évvel korábban.

Chilében és Peruban viszont fordított tendencia látszik. Chilében 55% gondolja, hogy a jegybank kamatemeléssel reagál az inflációra, ám ez az arány 11%ponttal alacsonyabb, mint tavaly. Peruban a mutató 14%ponttal 61%-ra mérséklődött.

Egyre többeket aggaszt a munkanélküliség

A 30 vizsgált országban a lakosság 58%-a – hazánkban 58% – gondolja úgy, hogy a munkanélküliek száma növekedni fog a következő évben.

A legpesszimistább e tekintetben Indonézia, ahol 2025 őszén 83% számított a munkanélküliség emelkedésére, szemben az előző évben mért 71%-kal. Ez a legmagasabb érték azóta, hogy 2022-ben elindult az Ipsos Cost of Living Monitor.

Franciaországban (66%), Kanadában (60%) és Brazíliában (55%) rekordmagasságba emelkedett azok aránya, akik szerint nőni fog a munkanélküliség. Az előző évhez képest Franciaországban és Brazíliában 8%ponttal, Kanadában és Írországban 10%ponttal többen pesszimisták a kérdést illetően.

Az Egyesült Államokban 12%ponttal 52%-ra nőtt a munkanélküliségtől tartók aránya. Ebben a jövedelmi szintek szerint alig van különbség: az alacsony és közepes jövedelműek 52%-a, magas jövedelműek 51%-a hiszi úgy, hogy növekedni fog a munkanélküliség aránya. Eltérések korcsoportok szerint látszanak: a 35 év alattiak 58%-a számít növekedésre, míg a 35–49 évesek 46%-a, az 50–74 évesek 50%-a valószínűsíti a munkanélküliek számának emelkedését. A kérdés megítélése az országban erősen eltér pártpreferencia alapján. Jelenleg a republikánusok 34%-a, míg a demokraták 65%-a gondolja úgy, hogy csökken a munkahelyek száma jövőre. Ez pedig éppen fordítottja a 2024-es választások előtti helyzetnek, amikor a republikánusok 49%-a és a demokratáknak csak a 31%-a számított a munkanélküliség bővülésére.

Számít a kor

A megélhetési költségek növekedése globális téma, melyet világszerte szinte mindenki érzékel.

Tízből heten (72%) gondolják úgy, hogy az árak emelkedése a globális gazdaság jelenlegi állapotának betudható. Azok aránya, akik a globális gazdaságot tartják az infláció fő okának mindazon országokban nőtt, ahol 2024 novemberében is mérték a véleményeket. Emellett a leggyakrabban említett tényezők a kormányzati intézkedések (68%) és a kamatszintek (65%).

Erős a percepció – átlagosan 62% vélekedik úgy –, hogy a cégek túlzott profitra törekvése okozza az inflációt., és ez az arány alig változott a felmérés elindítása óta, bár több országban csökkent az infláció. A vállalatok kapzsiságát leginkább a Baby Boomerek (66%) hajlamosak felemlegetni, míg az X generáció 61%-a, az Y-osok 62%-a, és a legfiatalabb Zések 59%-a osztja ezt a véleményt. A Baby Boomerek szerint a cégek túlzott profitelvárása még a kamatszintnél is nagyobb arányban járul hozzá az infláció növekedéséhez.

Az Ipsos „What Worries the World” című kutatása szerint leginkább Európában gyakran emlegetett társadalmi aggodalom a bevándorlás. A mostani felmérésben látszik, hogy azokban az országokban, ahol erősebb a bevándorlás miatti aggodalom, nagyobb arányban róják azt fel a megélhetési költségek emelkedéséért is. Ez különösen Európában és Észak-Amerikában jellemző. A magas jövedelműek körében 58% véli úgy, hogy a bevándorlás növeli a megélhetési költségeket, míg a közepes jövedelműek körében 53%, az alacsony jövedelműeknek pedig 50%-a van ezen a véleményen.

Legjobban az élelmiszerek drágulásától tartunk

A 30 országban megkérdezettek a megélhetésnek gyakorlatilag valamennyi költségtényezője szempontjából az árak növekedésére számítanak, még ha időben – a vizsgálat 2022-es indulása és a tavaly őszi állapot óta is – összességében mérséklődött arányuk. Tízből heten látják úgy, hogy az élelmiszerek az elkövetkező hat hónapban drágulni fognak, de 68% számol magasabb közműkiadásokkal, 59% magasabb üzemanyagárakkal.

Azok aránya, akik globálisan és Magyarországon az egyes költségtényezők növekedésére számítanak az elkövetkező hat hónapban, 2025. szeptember (%)

_{Forrás: Ipsos Cost of Living Monitor 2025 • Bázis: 23772 fő 75 év alatt, 30 országban; az interjúk 2025. augusztus 22 és 2025. szeptember 5 között készültek.}