Viharfelhők

Bár odakünn hét ágra süt a nyári nap, de a hazai élelmiszeripar – és azon belül is a szakmámba vágó húsipar – felett egyre sötétebb viharfelhőket látok gyülekezni.
Az iparág a beszállítók és a vevők kettős szorításában vergődik, egyre nehezebb körülmények között. Az állattenyésztők növekvő költségeik megtérítését várják el az ágazattól, míg a belföldi áruházláncok az alacsony fizetőképes kereslet miatt ellenállnak a mi átadási áraink emelésének. Természetesen ezek jogos igények, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a másik fél – így esetünkben a húsipar – érdekeit sem. Az energia- és egyéb költségek növekedése nálunk is jelentősen növeli a kiadásokat, az alapanyagok árának emelkedését még megfejelve.
Az elvileg kitörési lehetőséget biztosító külpiacokkal is gond van, a forint erősödése az exportáló üzemeknek óriási károkat okoz, míg ugyanakkor elősegíti a hazánkba beáramló importot.
Mindezek hosszabb távon a Magyarországon előállított mezőgazdasági, élelmiszer-ipari termékek ellehetetlenülését fogják eredményezni, ha nem történik változás. Egyébként életképes élelmiszer-ipari üzemek csökkentik a termelést vagy állnak le, munkavállalók tömegei kerülnek az utcára. Sajnos erre a folyamatra példákat már most is bőven lehet említeni. Reménykedjünk azért, hogy a gyülekező viharfelhőkből a manapság oly gyakori trópusi jellegű zivatarok nem mossák el az egész ágazatot.