Vidéken jóval nehezebb megtakarítani, mint Budapesten
Budapesten a válaszadók 29 százaléka jelezte, hogy a jövedelméből nem tud rendszeresen félretenni, a vidéki magyar városokban élők között 31 százalék, a kistelepüléseken élőknél pedig ez az arány már elérte a 43 százalékot – derül ki az Intrum követeléskezelő nemzetközi felméréséből amit szerdán jutattak el az MTI-nek.
A közlemény szerint a 2019. őszén készített reprezentatív felmérésben 24 európai országból 24 ezer európai – köztük 1000 magyar – állampolgár vett részt.
Az Európai fogyasztói fizetési jelentés arra mutatott rá, hogy a települések között minden európai országban vannak megélhetési különbségek, de ezek általában jóval kisebbek annál mint amit Magyarországon mértek. Hasonlóan nagy eltéréseket csak Lettországban, Litvániában és Portugáliában találtak, míg a visegrádi országokban, ahogy a legtöbb nyugat-európai országban, szintén jóval kevésbé jellemző a kistelepülések lemaradása.
A közlemény idézte Deszpot Károlyt, az Intrum Magyarországi értékesítési és üzletfejlesztési igazgatóját, aki elmondta, hogy bár az elmúlt 3-4 évben tapasztalható erőteljes gazdasági fejlődés általában pozitívan hatott a lakosság fizetőképességére, a növekedést nem egyenletesen érzékelik az emberek az egyes régiókban. Hozzátette, a gazdasági fejlődéssel egyidőben az árak is emelkednek és ez a folyamat szintén a vidéki lakosságot érinti hátrányosabban, mint a budapestieket.
Ezt támasztja alá, hogy míg a fővárosi válaszolók 53 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a kiadásaik gyorsabban nőnek, mint a jövedelmük, a vidéki városokban élők között már 56 százalék, a kistelepülések lakói között pedig 64 százalék volt ez az arány.
Arról is beszámoltak, hogy Budapesten a legtöbben (40 százalék) a lakbért nevezték legfontosabb rendszeres kiadásuknak. Ugyanakkor megjegyezték, aktívan csak a fővárosiak 32 százaléka gyűjt lakásra, kétszer annyian, mint a falvakban élők, és valamivel többen, mind a vidéki városok lakosai. A kistelepüléseken élők közül a legtöbben elsősorban nyugdíjra gyűjtenek – 42 százalék – Budapesten ez az arány csak 35 százalék. A kisebb városokban élők pedig oktatásra tesznek félre a legnagyobb arányban, 50 százalékuk elsősorban erre tervez költeni a megtakarításából. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
A fogyasztók többsége szerint az AI növeli majd a pénzügyi csalások előfordulásának kockázatát
A pénzügyi visszaélések megelőzésére megoldásokat kínáló Abrigo új felmérése szerint…
Tovább olvasom >Átfogó kutatás a hazai sajtfogyasztásról
A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács célkitűzése, hogy több magyar…
Tovább olvasom >Már a hazai vállalatok nagy része használja az AI-t
A Magyar Termék augusztus elején 260 védjegyhasználó partnere körében készített…
Tovább olvasom >További cikkeink
Nagy Márton: A hazai fogyasztás erősödik
A hazai fogyasztás erősödik, a belső kereslet és az ettől…
Tovább olvasom >Októberben 2 százalékra gyorsult az eurózóna inflációja
Éves szinten 2 százalékra gyorsult a fogyasztói áremelkedés az euróövezetben…
Tovább olvasom >KSH: augusztusban 443 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet
Augusztusban a kivitel volumene 5,6, a behozatalé 4,5 százalékkal csökkent…
Tovább olvasom >