VG.hu: folytatódhatott az élelmiszerinfláció csökkenése júniusban
Júniusban folytatódott az áremelkedés lassulása Magyarországon. A fogyasztói árak éves alapon 20 százalékkal emelkedtek, ami alacsonyabb az előző hónap 21,5 százalékos emelkedéséhez képest.

A legfrissebb inflációs adatokat a Központi Statisztikai Hivatal fogja közzétenni pénteken
Az árak csökkenését a fogyasztás visszaesése is ösztönzi, ami arra kényszeríti a kereskedőket, hogy alacsonyabb árakkal tartsák fenn a forgalmukat. Az infláció csökkenése várhatóan az üzemanyag- és energiaárak, valamint az élelmiszerárak alakulásának köszönhető. A maginflációs mutató, amely az árnyomást méri a gazdaságban, is csökkent a májusi 22,8 százalékról 21,2 százalékra. A bázishatások, a stabil forint és a gyenge belső kereslet is hozzájárulnak az infláció mérséklődéséhez. A kötelező akciózások bevezetése is kismértékben csökkentheti az inflációt. A legfrissebb inflációs adatokat a Központi Statisztikai Hivatal fogja közzétenni pénteken.
A fogyasztás visszaesése ösztönzi a kereskedőket alacsonyabb árakkal fenntartani a forgalmukat. Májusban a kiskereskedelmi forgalom 13,6 százalékkal csökkent, ami a legnagyobb visszaesés az időszámítás kezdete óta. Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint az élelmiszerek árváltozása továbbra is jelentős szerepet játszik a közel 20 százalékos inflációs mutatóban. Nem várható újabb általános árcsökkenés, tehát a havi alapú inflációs mutató visszatér a pozitív tartományba.
„Ennek két legfőbb oka az üzemanyagok árának alakulása, ami havi szinten aligha volt képes lefelé húzni az árdinamikát, illetve a szolgáltatások inflációja. Az utóbbi esetében a szezonális átárazások hatása jelentős lehetett, így a sok fékező erő mellett ez komolyabban ellentételezhetett. Összességében 0,2 százalékos havi inflációval számolok, amivel viszont bár még mindig két számjegyű lesz az áremelkedés, már éppen egyessel kezdődhet”
– mondta a szakember a vg.hu-nak.
Az élelmiszerárak továbbra is csökkenhetnek, és a szezonális árcsökkenés, valamint a bázishatások szerepet játszhatnak ebben. Az élelmiszerárstop kivezetése minimális hatással lehet az inflációra, mivel az akciók és az árcsökkenések ellensúlyozhatják azt. A kiskereskedők csökkenthetik az árrésüket, hogy kompenzálják az árplafon miatti veszteséget, és az alacsony forgalom és a versenyhelyzet ezt indokolja. Az elemzők a várható inflációt éves átlagban 17,5 százalékra csökkentették, de ez még tovább is csökkenhet, mivel a termények, gabona és nyers tej árai meredeken zuhannak.
Kapcsolódó cikkeink
Komoly átalakulásban a magyar tésztapiac
A szokások változása alapjaiban formálják át a magyar tésztapiacot –…
Tovább olvasom >Magyarország gazdasági sérülékenysége: okok, következmények és lehetséges kiutak
Az elmúlt évek gazdasági folyamatai ismét ráirányították a figyelmet a…
Tovább olvasom >NGM: a kormány üdvözli, hogy a kereskedelmi bankok is részt vesznek az áremelések elleni küzdelemben
A kormány üdvözli, hogy a kereskedelmi bankok önkéntes alapon vállalják…
Tovább olvasom >További cikkeink
Húsvéti hosszú hétvége: így alakul az üzletek nyitvatartása 2025-ben
A húsvéti ünnepek idején alaposan átalakul a hazai üzletláncok nyitvatartása:…
Tovább olvasom >A várakozásokon felül alakult az euróövezet ipari termelése februárban
Februárban a várakozásokon felüli mértékben növekedett az euróövezet ipari termelése…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert: átlagosan majdnem húsz százalékos az árrésstop hatása
Az árrésstop bevezetésének hatására négy hét alatt átlagosan 18,6 százalékkal…
Tovább olvasom >