Magazin: Vezet-e egyenes út a körforgásos gazdaság felé?

Az ÉFOSZ harmincéves születésnapján nevet váltott, és FÉSZ (Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége) lett. Tette mindezt azért, hogy szimbolikusan is megerősítse a tényt, hogy a tagjait összekötő érték mára egyértelműen a felelős vállalati viselkedés lett. A szervezet álláspontja szerint ma már az számít igazán, hogy egy vállalkozás méretétől, tulajdonosi szerkezetétől függetlenül felelősen működik-e, értéket teremt-e a hazai fogyasztók és a hazai gazdaság számára, minden esetben a fogyasztók érdekeit tartja-e szem előtt, és hosszú távon is fenntartható tud-e maradni.

Szöllősi Réka
ügyvezető igazgató
FÉSZ

– Meggyőződésünk, hogy az élelmiszeripar számára ez az egyetlen járható út a fenntartható működés irányában. A szövetségünk éppen ezért a XXI. század követelményeinek megfelelően zászlójára tűzte a fenntarthatóság témáját, és tagjaink lehetőségeikhez mérten már most is megtesznek minden tőlük telhetőt. Egyre többet és mélyebben foglalkozunk a fenntarthatósági témákkal, örömmel tapasztaljuk, hogy minden cégnél lelkes, személyesen is elkötelezett kollégákkal tudunk együtt dolgozni ezen a területen is – mutat rá a pozitív változásokra Szöllősi Réka, a FÉSZ ügyvezető igazgatója.

Az ágazat képviselőinek Szöllősi Réka szerint most az a feladata, hogy a fogyasztókat reális gondolkodásra ösztönözzék, be- és elfogadható ismereteket adjanak nekik ahhoz, hogy kialakíthassák azokat a preferenciákat, amelyekkel valóban hozzájárulhatnak a környezeti terhelésük csökkentéséhez az élelmiszer-fogyasztás területén.

– Fogyasztóink számára ma első számú kérdés a fenntarthatóság és a felelős vállalati működés az élelmiszeripar vonatkozásában. „Hello Food” programunknak éppen az a célja, hogy az átadott ismeretek mellett személyes hangvételű üzenetek által, valós arcokat megmutatva építsük fel az ágazat iránti bizalmat – emeli ki az ügyvezető igazgató. Szöllősi Réka úgy látja, a hazai élelmiszer-gazdaság fenntartható pályára való állításához, körforgásos fejlődéséhez szükség lenne először is reális, pontos, konszenzuson alapuló célok, stabil, támogató döntéshozói környezetre, jól kialakított gazdasági ösztönzőkre, öko-modulációs eszközökre, a vállalatok részéről állandó nemzetközi kitekintésre és korszerű, naprakészen tartott ismeretekre, valamint a fogyasztók elköteleződésére.

– Ha lesz tömeges fogyasztói igény, akkor a fenntarthatóságot ösztönző gazdasági környezet létrehozása, például a hazai szelektív gyűjtő és hasznosító infrastruktúra kiépítése – reményeim szerint – csak idő kérdése. Az élelmiszeripari szereplők pedig már most is egyre inkább a körforgásos szemlélet jegyében fejlesztik termékeiket és alakítják működésüket.

Érdekeltté kell tenni a gazdaság szereplőit

A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) 1992-ben alakult meg azzal a céllal, hogy elősegítse a környezetvédelmi intézkedések és azok jogi környezetének megvalósítását. A ma már 240 tagvállalattal rendelkező szervezet számára szinte nincs olyan környezeti elem vagy hatás, amire ne tudnának azonnal szakértőt vagy technológiát ajánlani.

A hazai feladatok kezelésére 1995–1996-ban született meg többek között az új környezetvédelmi, az új természetvédelmi és a termékdíjtörvény is. Mindeközben a betelepülő, külföldi cégek magukkal hozták a környezeti teljesítményértékelés, a minőségirányítási és tanúsítási rendszerek, a fenntarthatósági programok és vállalások beépülését a hazai gyakorlatba.

Hankó Gergely
ügyvezető
KSZGYSZ

– Az EU körforgásos gazdasági jogszabálycsomagja hozott nemrég új lendületet a változáshoz, és örömmel tapasztaljuk, hogy egyes FMCG-szereplők egymást túllicitálva tesznek fenntarthatósági vállalásokat. A KSZGYSZ is több ilyen céggel van kapcsolatban: tanácsokat adunk, képzéseket tartunk, hogy elősegítsük a körforgásos gazdaságra való átállást – mondja Hankó Gergely, a KSZGYSZ ügyvezetője. Ami a fogyasztókat illeti, Hankó Gergely szerint, noha vannak pozitív változások, figyelembe kell venni az esetleges torzításokat, mert a vásárlók hajlamosak magukkal szemben elnézőek lenni, és olyan attitűdöket is magukénak vallani (pl. szelektív hulladékgyűjtés), amit csak ritkán követnek a valóságban. Ugyanakkor az ügyvezető úgy látja, a vásárlók is képesek formálni a kínálatot, és egyre többen hangot is adnak elégedetlenségüknek vagy szükségleteiknek.

– Érdekeltté kell tenni a gazdaság szereplőit, hogy átálljanak a körforgásos gazdaságra. Amíg a primer erőforrások és anyagok olcsóbbak, mint a megújulók és a hulladékból készült másodnyersanyagok, addig nehéz megvalósítani az átállást. Magyarországon a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területén óriási előrelépést jelentene, ha a fejlesztési és beruházási hitelek és támogatások az ezt elősegítő, illetve megvalósító projekteket segítenék, és a befizetett környezetvédelmi bevételek teljes összegét környezetvédelmi célokra fordítanák – mutat rá a legfőbb feladatokra az ügyvezető igazgató.

Elterjedtté tenni a zöld gondolkodást komoly kihívás

A fenntarthatóság pár éve még „vállalati divathóbortnak” tűnt, mára versenyelőny, holnapra meg alapkövetelmény lesz, akár a politika, akár a fogyasztók nyomására. A vezető márkák már ma is meghaladják a „tradicionális termék, jó minőségben, versenyképes áron” formulát, és a progresszív ügyek bajnokaiként lépnek fel – ilyen a fenntarthatóság is.

Dr. Fábián Ágnes
elnök
Magyar Márkaszövetség

– Mindez gyors és radikális változásokat követel, nem is zökkenőmentesen. Hiába szeretnénk például lebomló műanyag csomagolást használni, ha nincs elég alapanyag a piacon. Gyakorlati nehézségek mellett koncepcionális kihívásokkal is szembesülünk. Most éppen a műanyag csomagolás van negatív fókuszban, naponta több millióan megosztanak egy-egy valóban elborzasztó képet, de ugyanezek a fogyasztók vajon fizetnének-e többet a fenntarthatóbb megoldásokért? És azt tudják-e, hogy a divatos pamut bevásárlótáskák 1 kilónyi alapanyagának előállításához akár 20 000 liter víz szükséges? És hogyan szavatoljuk a termékbiztonságot, a fogyasztói biztonságot egyes termékeknél? A hipót például biztosan nem lenne szerencsés üvegben forgalmazni! Számtalan ilyen kérdés van, ezeket valóban szakmai alapon kellene rendezni – mutat rá a problémákra dr. Fábián Ágnes, a Magyar Márkaszövetség alelnöke, a Henkel Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.

– Tudatosabbak a fogyasztók, egyre többen keresik a fenntarthatóbb termékeket. De ez még mindig inkább a fiatal, városi, nagyobb vásárlóerejű fogyasztókra jellemző. Ezen változtatni, elterjedtebbé tenni a zöld gondolkodást komoly kihívás. Több cégünk folytat ezért tudatosságformáló kampányokat, akár óvodákban, iskolákban is, mert nem lehet elég korán kezdeni – hangsúlyozza az alelnök, aki úgy látja, jó jogszabályokra, jó vállalati gyakorlatokra és jó fogyasztói szokásokra van szükség, vagyis az összes érintett szoros együttműködésére.

– Ez kényes egyensúly, ha a három oldal bármelyike is „visszahúz”, nincs előrelépés. Mi mint gyártók közvetlenül csak saját gyakorlatainkat alakíthatjuk. De közvetve, erős márkáink jó példáján keresztül másokra is tudunk hatni. Folyamatos párbeszédben állunk a mindenkori kormányzattal, törvénytervezeteket véleményezünk, kezdeményezünk. Nemrégiben az EU új körkörös gazdasági irányelveinek átültetése miatt tettük ezt, illetve kezdeményeztük, hogy több szakmai szervezet a teljes FMCG-piac nevében, közös állásfoglalásban jelezze, hogyan lehetne korszerűsíteni a hulladékkezelést az új EU-kvótákat elérendő. Azon vagyunk, hogy legyen jövő – foglalja össze a legfontosabb teendőket és célokat dr. Fábián Ágnes.

Gy. O.