Vetőmagimportra szorulnak az oroszok
Idén lendületesen nőhet az olajos magvúakból várható össztermés Oroszországban az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) számításai szerint – olvasható az agrarszektor.hu-n. Vetőmag-szükségletüket ugyan nem tudják megtermelni, de exportra bőven jut az előállított terményből. Legfőbb vásárlójuk Kína.
A három fő olajos magból – napraforgóból, repcéből és szójából – a 2018/19-es gazdasági évben csaknem 17 millió tonna termést remélnek Oroszországban, 7,3 százalékkal többet, mint az előző szezonban. A napraforgó vetésterülete változatlan, de az időjárási feltételek kedvezően alakulhatnak idén, ami egy 11,6 millió tonnás termést vetít előre. A repceterületek 5,7 százalékos és a szójaterüketek 7,5 százalékos bővülése szintén pozitív elmozdulást hozhat a termés mennyiségét illetően. Így szójából összejöhet akár a 4 millió tonnás termés is – ami már az ukrán összterméshez mérhető -, repcéből pedig mintegy másfél millió tonnát várnak. Olajos magokból 34 százalékkal többet exportálhatnak a futó gazdasági évben, a fő célország Kína.
Míg 2000-ben az olajosmagvúak vetésterületét 88 százaklékban a napraforgó uralta, tavaly az aránya már csak 66 százalék volt. A diverzikáció okai, hogy növekszik a belső és a külpiacokon is az igény a magas fehérjetartalmú növények iránt, valamint nőtt az olajütők kapacitása is. Az utóbbi időben olyan piaci réseket megcélzó kiskultúrák termesztésébe is belefogtak, mint az olajlen, a sárgarepce (Camelina sativa) vagy a sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius). 2016-ban ezek összterülete elérte az 1,3 millió hektárt. Tavaly csökkent a kereslet irántuk, így a vetésterületük 900 ezer hektárra csökkent. Az olajos magvúak által elfoglalt terület azonban várhatóan nőni fog, mivel a Szovjetunió szétesését követő gazdasági összeomlás után 2010 óta folyamatosan bővül az újra termelésbe vont földterület.
Az orosz olajosmag szektor pillanatnyilag erősen függ az importált vetőmagtól. 2016-ban a GM-mentes szójavetőmag 21,6 százaléka, a tavaszi repce 30 százaléka, az őszi repce 49,7 százaléka és napraforgó vetőmagjának 53,6 százaléka érkezett a határokon túlról. Ez egyben üzleti lehetőséget is jelent az európai vetőmag-forgalmazók számára, hiszen a genetikai alapok és a tenyészállatok behozatalát nem tiltja az orosz embargó. (Gönczi Krisztina, agrarszketor.hu)
Kapcsolódó cikkeink
Két tűz között az orosz Svetofor
Egyre nagyobb nyomás nehezedik otthon a Nyugat-Európában Mere és My…
Tovább olvasom >GKI elemzés: Orosz gázkitettség – Lehetne másképp is?
Magyarország orosz energiakitettsége, amely a hidegháború idején kiépített infrastruktúrára vezethető…
Tovább olvasom >Oroszországban gyorsult a kiskereskedelmi forgalom és történelmi mélyponton stagnált a munkanélküliség
Oroszországban gyorsult a kiskereskedelmi forgalom éves növekedése novemberben, miközben a…
Tovább olvasom >További cikkeink
MBH Bank: A januári inflációs adat után 4,6%-ra emeljük idei inflációs prognózisunkat
A decemberi 4,6%-os év/év alapú áremelkedést követően 2025. januárban 5,5%-kal…
Tovább olvasom >Az ESG fenntarthatóság egyre fontosabb a hazai kkv-k számára
A fenntarthatóság és a vállalatirányítási szempontok (ESG: Environmental, Social, Governance)…
Tovább olvasom >Nem magyar sajátosság a kiugró januári infláció – ekkor fékezhet az áremelkedés
Az év eleji áremelések hatásai egyértelműen megmutatkoznak a legfrissebb inflációs…
Tovább olvasom >