Vetőmagimportra szorulnak az oroszok
Idén lendületesen nőhet az olajos magvúakból várható össztermés Oroszországban az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) számításai szerint – olvasható az agrarszektor.hu-n. Vetőmag-szükségletüket ugyan nem tudják megtermelni, de exportra bőven jut az előállított terményből. Legfőbb vásárlójuk Kína.
A három fő olajos magból – napraforgóból, repcéből és szójából – a 2018/19-es gazdasági évben csaknem 17 millió tonna termést remélnek Oroszországban, 7,3 százalékkal többet, mint az előző szezonban. A napraforgó vetésterülete változatlan, de az időjárási feltételek kedvezően alakulhatnak idén, ami egy 11,6 millió tonnás termést vetít előre. A repceterületek 5,7 százalékos és a szójaterüketek 7,5 százalékos bővülése szintén pozitív elmozdulást hozhat a termés mennyiségét illetően. Így szójából összejöhet akár a 4 millió tonnás termés is – ami már az ukrán összterméshez mérhető -, repcéből pedig mintegy másfél millió tonnát várnak. Olajos magokból 34 százalékkal többet exportálhatnak a futó gazdasági évben, a fő célország Kína.
Míg 2000-ben az olajosmagvúak vetésterületét 88 százaklékban a napraforgó uralta, tavaly az aránya már csak 66 százalék volt. A diverzikáció okai, hogy növekszik a belső és a külpiacokon is az igény a magas fehérjetartalmú növények iránt, valamint nőtt az olajütők kapacitása is. Az utóbbi időben olyan piaci réseket megcélzó kiskultúrák termesztésébe is belefogtak, mint az olajlen, a sárgarepce (Camelina sativa) vagy a sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius). 2016-ban ezek összterülete elérte az 1,3 millió hektárt. Tavaly csökkent a kereslet irántuk, így a vetésterületük 900 ezer hektárra csökkent. Az olajos magvúak által elfoglalt terület azonban várhatóan nőni fog, mivel a Szovjetunió szétesését követő gazdasági összeomlás után 2010 óta folyamatosan bővül az újra termelésbe vont földterület.
Az orosz olajosmag szektor pillanatnyilag erősen függ az importált vetőmagtól. 2016-ban a GM-mentes szójavetőmag 21,6 százaléka, a tavaszi repce 30 százaléka, az őszi repce 49,7 százaléka és napraforgó vetőmagjának 53,6 százaléka érkezett a határokon túlról. Ez egyben üzleti lehetőséget is jelent az európai vetőmag-forgalmazók számára, hiszen a genetikai alapok és a tenyészállatok behozatalát nem tiltja az orosz embargó. (Gönczi Krisztina, agrarszketor.hu)
Kapcsolódó cikkeink
A fajtatisztaság és termésbiztonság érdekében növelni kellene a fémzárolt kalászos vetőmagok arányát
Első számú szántóföldi növénnyé lépett elő a kukorica termesztésének nehézségei…
Tovább olvasom >Friss és ropogós: hónapos retket termesztett a Szupermenta a szarvasi Növényfajta-kísérleti Állomáson
A Szupermenta tavaszi terméktesztjén vizsgált retekvetőmagokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal…
Tovább olvasom >Az EU egyenértékűnek ismeri el Ukrajnából és Moldovából származó import vetőmag tanúsítványait
Az Európai Unió Tanácsa határozatot fogadott el csütörtökön, amely az…
Tovább olvasom >További cikkeink
Amitől a terméket a kosárba helyezzük – kutatás
A PwC és a Publicis Groupe Hungary legújabb közös kutatása…
Tovább olvasom >Korhatár alá került az energiaital: amit minden boltosnak tudnia kell
Június 11-től életbe lépett az energiaitalok árusítására vonatkozó új szabályozás:…
Tovább olvasom >Háztartási és higiénés termékek ára is nyomon követhető az Árfigyelőben
Újabb 42 termékkategóriával bővült a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által működtetett,…
Tovább olvasom >