Vetőmagimportra szorulnak az oroszok
Idén lendületesen nőhet az olajos magvúakból várható össztermés Oroszországban az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) számításai szerint – olvasható az agrarszektor.hu-n. Vetőmag-szükségletüket ugyan nem tudják megtermelni, de exportra bőven jut az előállított terményből. Legfőbb vásárlójuk Kína.
A három fő olajos magból – napraforgóból, repcéből és szójából – a 2018/19-es gazdasági évben csaknem 17 millió tonna termést remélnek Oroszországban, 7,3 százalékkal többet, mint az előző szezonban. A napraforgó vetésterülete változatlan, de az időjárási feltételek kedvezően alakulhatnak idén, ami egy 11,6 millió tonnás termést vetít előre. A repceterületek 5,7 százalékos és a szójaterüketek 7,5 százalékos bővülése szintén pozitív elmozdulást hozhat a termés mennyiségét illetően. Így szójából összejöhet akár a 4 millió tonnás termés is – ami már az ukrán összterméshez mérhető -, repcéből pedig mintegy másfél millió tonnát várnak. Olajos magokból 34 százalékkal többet exportálhatnak a futó gazdasági évben, a fő célország Kína.
Míg 2000-ben az olajosmagvúak vetésterületét 88 százaklékban a napraforgó uralta, tavaly az aránya már csak 66 százalék volt. A diverzikáció okai, hogy növekszik a belső és a külpiacokon is az igény a magas fehérjetartalmú növények iránt, valamint nőtt az olajütők kapacitása is. Az utóbbi időben olyan piaci réseket megcélzó kiskultúrák termesztésébe is belefogtak, mint az olajlen, a sárgarepce (Camelina sativa) vagy a sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius). 2016-ban ezek összterülete elérte az 1,3 millió hektárt. Tavaly csökkent a kereslet irántuk, így a vetésterületük 900 ezer hektárra csökkent. Az olajos magvúak által elfoglalt terület azonban várhatóan nőni fog, mivel a Szovjetunió szétesését követő gazdasági összeomlás után 2010 óta folyamatosan bővül az újra termelésbe vont földterület.
Az orosz olajosmag szektor pillanatnyilag erősen függ az importált vetőmagtól. 2016-ban a GM-mentes szójavetőmag 21,6 százaléka, a tavaszi repce 30 százaléka, az őszi repce 49,7 százaléka és napraforgó vetőmagjának 53,6 százaléka érkezett a határokon túlról. Ez egyben üzleti lehetőséget is jelent az európai vetőmag-forgalmazók számára, hiszen a genetikai alapok és a tenyészállatok behozatalát nem tiltja az orosz embargó. (Gönczi Krisztina, agrarszketor.hu)
Kapcsolódó cikkeink
Májustól akár felszámolással is járhat az Oroszország elleni EU-szankciók megsértése
Az Európai Unió (EU) idén áprilisban elfogadott, és 2025 májusáig…
Tovább olvasom >AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat
Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú…
Tovább olvasom >Folyamatosak a vajlopások az áremelkedések hatására
Az orosz gazdaság komoly kihívásokkal néz szembe, mivel az infláció…
Tovább olvasom >További cikkeink
Fogyó cégszámok, tartós félmilliós határ
2024-ben a társas vállalkozások száma várhatóan 12 ezerrel csökken, miközben…
Tovább olvasom >Decemberben alig változott a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató Zrt.– az EU támogatásával –felmérése szerint decemberben…
Tovább olvasom >Ünnepi fogások: bacon kuglóf, baconos sajttorta és szilveszteri kandírozott virslifalatkák
Sokszor egy-egy szokatlanabb hozzávaló, vagy akár maga a tálalás is…
Tovább olvasom >