Vetőmag szövetség: növekedési pályán az ökológiai gazdálkodás

Szerző: Trademagazin Dátum: 2025. 12. 01. 11:59

🎧 Hallgasd a cikket: Nyelv: Sebesség: 1.05×

Tovább nőttek a hazai ökológiai gazdálkodásba bevont területek, amelyek így stabilan meghaladják a 300 ezer hektárt. Az évtized végére kétszeresére növekedhet az öko területek részaránya, amely magával húzná az öko vetőmagok iránti keresletet is – közölte a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) az MTI-vel hétfőn.

Mikó Péter, a VSZT öko vetőmag munkacsoportjának elnöke a közleményben kiemelte: az EU támogatási ösztönzőivel és az új, 2025-ben indult ötéves hazai támogatási programmal a magyar öko ágazat dinamikusan fejlődik, a tanúsítással érintett területek mérete már meghaladja a 300 ezer hektárt. Ugyanakkor Magyarország az EU-ban a felzárkózó tagállamok között van a 6,3 százalékos öko terület arányával az EU 10,5 százalékos átlagával szemben.

A gyümölcsültetvények esetében viszont az uniós átlag fölött áll Magyarország – ismertette Mikó Péter, hozzátéve: a rét és a legelő dominál az öko területek között 55 százalékkal, ezt követik a szántók (36 százalék), majd a dinamikusan növekvő öko gyümölcsültetvények (7 százalék).

Az elemzés szerint a hazai élelmiszeriparban leginkább a főbb gabonaféléket dolgozzák fel, emellett az olajipari növények közül a napraforgó és szója, továbbá a borsó, valamint lucerna, kukorica feldolgozása is jelentős. A feldolgozást nem igénylő növények elsősorban a hazai friss piacon kelnek el, míg a tömegtermelést biztosító gabonafélék és ipari növények nagy része exportra kerül.

Az öko gazdálkodás erősíti a biodiverzitást, csökkenti a vizek szennyeződését és a mezőgazdaság ökológiai lábnyomát is, emellett az itt alkalmazott fenntartható talajgazdálkodás nagyobb szervesanyag-tartalmat produkál a talajokban – hívták fel a figyelmet a közleményben.

A vetőmag szövetség szerint a hazai ökológiai ágazat növekedését továbbra is fékezi a feldolgozóipar fejletlensége, az ingadozó felvevőpiac és az importtermékekkel való árverseny. A kézi és gépi munkaerőigény az öko gazdálkodásban jóval magasabb, miközben a hozamok gyakran alacsonyabbak, ez komoly nyomást helyez a gazdák jövedelmezőségére – jegyezték meg.

A VSZT kiemelte: az öko vetőmag előállítására használt terület mérete jelenleg kicsi, hiszen a visszafogott vetőmag mellett szinte kizárólag konvencionális csávázatlan vetőmagot használnak a gazdák. A fajtakínálat jelenleg gyérnek számít még azoknál a fajoknál is, amik már évek óta, rendszeresen megtalálhatók a Nébih által üzemeltetett Öko Vetőmag Adatbázisban.

Mikó Péter hangsúlyozta: a hazai Öko Cselekvési Terv megfelelő ösztönző erőt képvisel ahhoz, hogy 2030-ig megduplázzák az öko területek részarányát, amely magával fogja vonni a vetőmag iránti kereslet növekedését. Emellett 2036-ig, az öko szektorban a kötelező öko vetőmag használat bevezetéséig – a csávázatlan konvencionális vetőmag használatára irányuló, derogáció-kérelmezési lehetőség megszüntetéséig – már csak 10 év van, ezért az öko vetőmagszektor dinamikus fellendülése prognosztizálható – húzta alá.