Vészhelyzet a magyar krumpliföldeken – merre tovább a termelőknek?

(Fotó: Pixabay)

Aki ma burgonyát termeszt, annak vastag pénztárcára és még vastagabb türelemre van szüksége. A szakértők szerint a gazdák előtt csak egy út áll: kitartani. Aki most feladja, később csak jelentős befektetéssel tudna visszatérni a piacra. A gazdasági kockázatot jól mutatja, hogy egy ötéves ciklusban szinte törvényszerűen előfordul: egy veszteséges év, néhány közepes eredmény, és csupán egy valóban nyereséges szezon. Polgár Zsolt, a MATE Keszthelyi Burgonyakutató Intézetének vezetője szerint ez nemcsak hazai jelenség, hanem egész Európában hasonlóan alakul.

Hazai fajták kontra import

A burgonyatermesztés egyik kulcskérdése a vetőgumó és a fajtaválasztás. Polgár szerint óriási a verseny: a zsugorodó termelői körhöz el kell juttatni az üzenetet, hogy a magyar fajták legalább olyan versenyképesek, mint a külföldiek. „Sokan még mindig abban hisznek, hogy az import megbízhatóbb. Pedig nem olcsóbb, és szakmai szempontból a hazai fajták mellett számos érv szól – például az, hogy rezisztensek és visszaültethetők. A gond az, hogy nincs megfelelő kommunikáció, amely ezt a gazdák felé közvetítené” – fogalmazott a szakember.

Folyamatos munka, szűkülő területek

A klímaváltozás következtében gyakorlatilag összeolvadt a tavaszi és az őszi betakarítás. Így a munka egész évben tart, miközben a termőterületek évről évre csökkennek. Az idei szezon különösen nehéznek ígérkezik: a gazdák szerint az elmúlt három évtized legrosszabb évjáratával kell szembenézniük. A helyzetet súlyosbítja az import dömping, amely nyomott árakkal árasztja el a piacot. Sokan inkább betárolják a termést, minthogy nevetségesen alacsony áron eladják. Jelenleg mindössze 85–90 forintért tudják értékesíteni a burgonyát – ez a legtöbb gazdálkodó számára a termelési költségeket sem fedezi.

Európai túltermelés és tárolási gondok

A krumpliválság nem csak Magyarországot érinti. Az Európai Unióban idén 5 százalékkal nőtt a burgonya termőterülete, emellett Észak-Afrikából is özönlik az áru, miközben Nyugat-Európában a tavalyi készletek is a raktárakban maradtak. A túltermelés és a tárolókapacitás hiánya miatt sok gazda kénytelen nyomott áron értékesíteni a terményét. Ez tovább erősíti az elkeseredettséget, és egyre többen érzik úgy, hogy a jelenlegi helyzetből nincs kiút.

Agroinform/VG