Veszélyesen változó vámolás

A Parlament 2016. március 31-én elfogadta az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvényt, amely az Uniós Vámkódex rendelkezéseivel összhangban tartalmazza a közösségi vámjog nemzeti szabályait. Veszprémi István, a Deloitte adó- és jogi tanácsadási részlegének partnere kiemelte:

– Amellett, hogy egyes bírságok tételei 2016. május 1-jétől változni fognak, a vámtörvény megszünteti a korrekciós pótlék rendszerét is. Megőrzi ugyanakkor a bírságok két típusát, a vámhiányos és a nem vámhiányos bírságot, előbbit pedig továbbra is százalékos bírságként kezeli. A vámtörvény alapján a bírságok kiszabásánál figyelembe kell venni a jogsértés súlyosságát, valamint azt is, hogy a hatósági ellenőrzés megkezdése előtt végzett-e önellenőrzést a gazdálkodó, ekkor ugyanis mentesülhet a bírságkiszabás alól. A vámtörvény továbbá lehetőséget biztosít arra is, hogy a gazdálkodónak a hatósági ellenőrzés megkezdése után tanúsított együttműködése esetén az eredetileg kiszabható bírság 50 százalékát kelljen csak megfizetnie.

Az Uniós Vámkódex megteremtette annak lehetőségét, hogy az Unió valamely tagállamában letelepedett vámjogi képviselő szolgáltatást nyújthasson egy másik tagállamban. Magyarországon az új szabályozás regisztrációs kötelezettséget ró a fenti lehetőséggel élni kívánó vámjogi képviselőkre. A Vámtörvény két időpontot határoz meg a vámtartozások közlésére szolgáló határidőként a következők szerint: a vámtartozás alapesetben a keletkezésétől számított 3 éven túl nem közölhető az adóssal; abban az esetben, ha a vámtartozás olyan cselekmény eredménye, amely elkövetése időpontjában büntetőeljárást vonhatott maga után, annak közlésére nyitva álló határidő akár 10 év is lehet.