Veszélyek és esélyek Berlinben

A Grüne Woche summázata önmagáért szól: az 1926-ban alapított kiállítás immár 73. alkalommal várta az érdeklődőket. A majd háromnegyed évszázad alatt összesen 116 országból 72 ezer kiállító mutathatta be termékeit közel harmincmillió érdeklődőnek. Az idén január 18–27. között zajlott szakmai megmérettetésen 1610 kiállító (1109 német és 501 külföldi) vett részt 52 országból, csaknem tizenkét hektárnyi területen.Ezek sorából két országot illik kiemelni. Svájcot azért, mert ez évben díszvendégként üdvözölhette a német főváros a zömében parasztgazdaságokból álló alpesi ország agráriusait. A hatalmas Kaukázusból pedig Azerbajdzsánt, mivel az ország először mutatta be élelmiszer-gazdaságát a bő négyszázezer látogató előtt.

A nagy közönségteszt
A hagyományos Kelet–Nyugat Agrárfórum folytatásaként ezúttal több mint húsz agrárminiszter mondhatta el véleményét az agrárgazdaság helyzetéről mintegy másfél ezer érdeklődőnek.
Az International Grüne Woche (IGW) tulajdonképpen egy hármas kiállításnak számít, mert a meghatározó élelmiszeripar mellett a hagyományos mezőgazdasággal és a kertészettel is foglalkozik kellő mélységben. A látogatóknak csupán közel egynegyede szakmai, így a hangsúly a helyszíni árusításra helyeződik, s a cégek közötti üzleti tárgyalások nem jellemzők. A Zöld Hét egyúttal közönségteszt, mivel óriási élelmiszer-ipari konszernek és kis parasztgazdaságok tárják a nyilvánosság elé újdonságaikat.

Tárgyaló, ABC, csárda
Magyarország immár 36. alkalommal jelent meg Berlinben. Az Agrármarketing Centrum Kht. egyrészt központi információs standdal állt a látogatók rendelkezésére, ahol a nemzetközi agrárdiplomáciai tárgyalásokhoz államtitkáraink egy külön tárgyalóban fogadhatták a különböző szintű és összetételű delegációkat. Másrészt a magyar kiállítók megjelenését szervezte a kiállításra. A közel négyszáz négyzetméteren megtalálható volt a tipikus hazai élelmiszer-különlegességeket árusító úgynevezett „Mini market”, továbbá a magyar borok, illetve szeszes italok, különböző sajtok, lángosok és egyéb termékek kínálata. Mindezek közepén helyezkedett el a Magyar csárda.

Téma az európai mezőgazdaság
Az idei találkozó egyik súlypontja a biotermékek bemutatása volt.
A berlini IGW hosszú időre feltölti ötletekkel az odalátogatókat. Szembesülhetünk a mezőgazdaság erőteljes fejlődésével, amelyre ugyanígy hatnak a technológiai vívmányok, miként ki van téve a globalizáció hatásainak is. Csak rajtunk múlik, hogy a veszélyt vagy az esélyt vesszük észre!
Európának fenntartható fejlődésre van szüksége, hangzott el több szakembertől különböző szintű fórumokon. A kérdés továbbra is adott, miszerint összeegyeztethető-e a gazdasági fejlődés és a biodiverzitás fenntartása. A konferenciákon felszólalók szerint nagy veszély, hogy a kedvező adottságú területeken is – nagy valószínűséggel – felhagynak majd a mezőgazdasági termeléssel, mivel az alacsony importárak miatt nem fogják tudni tovább finanszírozni a gazdák veszteségeiket.
A kísérő rendezvények fókuszában gyakran állt az új uniós tagországok versenyképességének helyzete, s egyáltalán a bővítés utáni kontinens agrárgazdasága. Mondhatni, az egész kiállítás már az Európai Unióhoz igazodva szerveződött sikeressé, a fenntartható mezőgazdaság, az innováció jegyében.
Szalay Attila