Veszélyben a hazai zöldség- és gyümölcstermesztés

Magyarország a klímaváltozás egyik nagy vesztese

Aszályok és hőség: A klímaváltozás súlyos hatásai

Az elmúlt években Magyarországon is egyre gyakrabban és intenzívebben tapasztalhatóak a hosszú és forró nyarak, amelyek komoly kihívásokat jelentenek a mezőgazdaság számára. Az aszályos időszakok miatt a talajnedvesség drasztikusan csökken, ami jelentős mértékben csökkenti a terméshozamot. Ennek következtében a gyümölcsfák és zöldségnövények nem képesek megfelelően fejlődni, mivel a gyökereik nem jutnak elegendő vízhez. Ez nemcsak a termés mennyiségét, hanem annak minőségét is negatívan befolyásolja, így a gazdák gyakran kénytelenek kisebb és kevésbé piacképes terményeket betakarítani.

A fajtaszerkezet-váltás szükségessége

Dr. Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója szerint nem vagyunk könnyű helyzetben: egyértelműen fajtaszerkezet-váltásra van szükség, agrártechnológiai felfogásváltásra.

„És amit be tudunk zárni – ilyen az üvegházi termesztés, illetve az állattenyésztés bizonyos része –, azt be kell zárnunk, el kell választanunk az időjárástól”

– nyomatékosította Hollósi a Pénzcentrumnak nyilatkozva. A növénytermesztés időjárástól való elválasztása azonban drasztikus lépésnek hangzik, és nem egyszerűen, de még inkább nem olcsón megvalósítható eljárás.

A zöldség- és gyümölcstermesztés kihívásai

Varga István, a FruitVeB szántóföldi zöldségtermesztéssel foglalkozó alelnöke szerint a kedvezőtlen időjárási hatások mérsékelhetők talajművelési módszerváltással – például kevesebb szántással és a talaj kisebb mértékű bolygatásával –, technológiai változtatásokkal, öntözéssel és alaposan átgondolt termesztési tervvel. Júliusban és augusztusban már most is szinte lehetetlen Magyarországon karfiolt és brokkolit termeszteni. A 70-80 napos érési idejű zöldségek esetében a termelők tudatosan terveznek, és nem a legforróbb időszakra időzítik a termesztést. Azonban a 120-150 napos érési idejű zöldségeknél, mint a vöröshagyma és a paprikafélék, ez már nehezebb megoldani.

A gyümölcstermesztés helyzete

Az alma- és cseresznyefák különösen érzékenyek a hosszú száraz időszakokra. Az aszály nemcsak a termés mennyiségét, hanem annak minőségét is rontja. Takács Ferenc, a FruitVeB gyümölcstermesztésért felelős alelnöke szerint az almák esetében azokban az ültetvényekben, ahol nem tudnak megfelelően öntözni és árnyékolni, biztos a gyümölcsök méretének csökkenése, és a gyümölcsök felületének napégése is jelentős károkat okoz. A szőlőtermesztőknek egyensúlyt kell találniuk a vízellátásban, hogy optimalizálják a termés minőségét és mennyiségét.

Intézkedések és megoldások

Az aszály elleni hatékony védekezés és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése érdekében több átfogó intézkedésre van szükség. Fontos a vízgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése, az öntözőrendszerek korszerűsítése, valamint a talajmegőrzési és talajvédelmi intézkedések alkalmazása. Az agrárszektorban a diverzifikált növénytermesztési rendszerek és a szárazságtűrő növényfajták alkalmazása hosszú távon növeli a mezőgazdaság ellenállóképességét. A mezőgazdasági termelők és a helyi közösségek oktatása és támogatása szintén elengedhetetlen a jövőre való felkészülés érdekében.

A klímaváltozás elleni küzdelem globális és helyi szinten is széleskörű együttműködést igényel. Az éghajlatváltozás és az aszály elleni hatékony védekezés csak integrált megközelítéssel és széleskörű együttműködéssel valósítható meg. Az agrártermelés fenntarthatóságának biztosítása érdekében sürgős intézkedésekre van szükség, hogy Magyarország ne váljon a klímaváltozás egyik legnagyobb vesztesévé.