Veszélyben a fröccs

Nullára csökkent januártól a szőlőbort és az ízesítés nélküli szénsavas vizeket tartalmazó termékek jövedéki adója, így megnyílt az út a palackozott fröccsök gyártása és értékesítése előtt. A mai szabályozatlan környezetben azonban fennáll a veszélye annak, hogy az adóváltoztatás minőségromláshoz és visszaélésekhez vezet, ezért lejáratja a hungarikumnak tartott fröccsöt.

Nullára csökkentette a parlament január elsejétől a jövedéki adót azoknál a termékeknél, amelyek szőlőbort és ízesítés nélküli, szénsavas vizet tartalmaznak. E termékcsoportra korábban 98,70 forintos literenkénti jövedéki adó volt érvényben. A nulla kulcs mostantól olyan italokra vonatkozik, amelyek alkoholtartalma legfeljebb 8,5 százalékos és bennük a szőlőbor aránya meghaladja az 50 százalékot.

E meghatározás pontosan illik a fröccsre, ezért borászati szakértők szerint az adó eltörlése most piacot nyithat a palackozott fröccsöknek. Eddig Magyarországon nem volt érdemes fröccsöt palackozni, mert a jövedéki adó e termékeknek versenyhátrányt teremtett. A vendéglátóhelyeken kapható fröccsök például egyértelmű előnyt élveztek, és frissességük miatt vélhetően ezután is kedveltek lehetnek, de árelőnyük a palackos fröccsökkel szemben eltűnhet.

Persze nem lehet arra számítani, hogy egyik pillanatról a másikra tömegesen jelennek majd meg palackozott fröccsök a magyar piacon. A jelenlegi szabályozás mégis megteremti a lehetőségét annak, hogy egyesek visszaélhessenek az adócsökkentéssel, és fröccs néven „csaknem tiszta” bort hozzanak forgalomba.

Az előírások szerint az asztali és a minőségi boroknak egyaránt legalább 9 térfogatszázaléknyi alkoholt kell tartalmazniuk, ezért az ilyen, 9 százalékos borokhoz nem kell sok szénsavas vizet keverni ahhoz, hogy a termék megfeleljen a maximum 8,5 százalékos nulla kulcsos feltételnek. Nem kizárt, hogy ilyen „fröccsszerű” palackozott termék előállítása megérheti azoknak, akik borokat akarnak eladni a legalacsonyabb árfekvésű termékkategóriákban.

Ezzel azonban megnyílhat a lehetőség arra is, hogy egyesek kijátszhassák azt a szabályozást, amely tavaly december 15-től lépett hatályba az úgynevezett földrajzi jelzés nélküli, szintén alacsony árkategóriába tartozó (asztali minőségű) borokra. Ezek forgalomba hozatalakor most literenként 30 forintos ellenőrzési díjat kell fizetni, amelyet egyes értelmezések szerint meg lehetne spórolni akkor, ha ugyanezek a borok „fröccsként” jutnának a piacra. Így újabb rés keletkezne a sokszor dömpingáras, lédig kiszerelésű importborok értékesítésére, amelyeket az új ellenőrzési díjas rendszer éppen vissza szeretne szorítani.

A borágazati szereplőket meglepetésként érte, hogy a parlament – a kormány javaslatára – a 98,70 forintos literenkénti jövedéki adót januártól eltörölte. Az agrárszektor.hu a Nemzetgazdasági Minisztériumtól és a Földművelésügyi Minisztériumtól kért tájékoztatást arról, mi indokolta a nulla kulcs gyors bevezetését. Az ágazati szereplőket tömörítő Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (NHT) érdeklődésünkre közölte: támogatják a palackozott fröccsök előállítását, de sürgős jogszabálymódosításokat tartanak szükségesnek annak érdekében, hogy e termékeket jogszerűen lehessen előállítani.

A palackozott fröccsök gyártásához a borászati cégek nagy részénél technológiai fejlesztésekre lenne szükség, de a jelenlegi előírások szerint ilyen termékeket borászati üzemekben nem is lehetne termelni, így az adóeltörlés pillanatnyilag más piaci szereplőknek kedvezhet. A HNT ezért is tartja szükségesnek, hogy szabályozási korrekciókkal minél hamarabb meg lehessen szüntetni a visszaélési lehetőségeket, amelyek lejárathatják a hungarikumnak tartott fröccsöt. Emellett a szervezet indokoltnak tartaná, hogy a palackozott fröccsök minőségét és eredetvédelmét is pontos követelményrendszer garantálja, ezért a szabályozási módosítások megjelenéséig arra hívja fel a borászati cégek figyelmét, ne kezdjenek fröccselőállításra irányuló fejlesztésekbe. (agrarszektor.hu)