Versenyhátrányba hozza a Vidékfejlesztési Minisztérium a hazai húsipart?

Brüsszeli érdekképviseleti forrásokból értesültek a hazai húsipari szereplők arról a kormányzati szándékról, mely szerint a fagyasztott húsok fagyasztásos eltarthatóságát három hónapban szabnák meg. Az ágazat képviselői szerint mindez versenyhátrányt jelentene az amúgy is megtépázott hazai cégeknek.

A Vidékfejlesztési Minisztérium által az Európai Bizottsághoz notifikációra küldött rendelettervezet értelmében az élelmiszeripari cégek nem használhatnának fel három hónapnál hosszabb minőség-megőrzési idejű fagyasztott alapanyagot. Jelenleg általános gyakorlat, hogy a húsipar ennél régebben lefagyasztott, 6-7 hónapos húst is felhasznál. Ez teljes mértékben megfelel az egyébként szigorú uniós élelmiszerbiztonsági szabályoknak.

Az egyeztetés nélkül megalkotott tervezetről a hazai ágazati szereplőket nem is értesítették, számukra is csak brüsszeli informális forrásokból derült ki, mit tervez a tárca. A rendelettervezet szövegét sem kapták meg, az a tárca honlapján sem található. Az eddig napvilágra került információk szerint azonban az iparág magyar résztvevői szerint a lépés jelentős hátrányba hozná az egyébként is komoly gondokkal küzdő húsipart. Igaz ugyan, hogy a rendelettervezet azt is megtiltaná, hogy külföldi cégek szállítsanak hosszabb ideje fagyasztva tárolt húst magyarországi feldolgozásra, azt azonban nem akadályozhatná meg, hogy a külföldön gyártott feldolgozott húskészítményeket behozzák. Márpedig a rendelet életbe léptetésével a húskészítményeket így külföldi húsipari cégek olcsóbban gyárthatnák. Félő, hogy az olcsóbb termékek magyarországi terítése további piacokat vonna el a hazai feldolgozó cégektől.

Az is hátrányt jelentene a hazai húsipari szereplőknek, hogy nem tudnának élni a szezonális készletezés lehetőségével. A feldolgozó vállalatok Európa-szerte felvásárolják jóval szezon előtt az egyes húsrészeket, hogy a szezon idején megnövekedett árnál olcsóbban tudjanak dolgozni. Hazánkban is, jóval húsvét előtt készletezni kezdenek a cégek például sertéscombból, hogy a sonkaszezon idején ne kelljen drágábban beszerezniük az alapanyagot. Ezt a lehetőségüket is korlátozhatná a lépés.

„Ha ez megvalósul, az a magyar húsipar versenyképességét kifejezetten rontó állami rendelkezés lesz, amelyet ráadásul mindenféle egyeztetés nélkül küldtek notifikációra, így az ágazat szereplői Brüsszelből értesültek a tárca szándékáról” – mondta el a Világgazdaságnak Éder Tamás. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) elnöke hozzátette: „a jogszabály életbe léptetése esetén a magyar húsipar elvesztené a hosszabb idejű tárolás lehetőségét, így a húskészítmények piacán komoly versenyhátrányba kerülne a más tagállamokban működő húsüzemekkel szemben. A lépés a szezonális piaci hatásokra adott érdemi reakciót tenné lehetetlenné.”

Az elnök még egy fontos problémát lát a jogszabálymódosítás körül: „az új rendszer megfosztaná az ágazat hazai szereplőit az Európai Unió által juttatott magántárolási dotációtól, mivel az csak 3 hónapnál több időre lefagyasztott készletek után jár. Magyarországon jelenleg körülbelül 1500 tonnányi fagyasztott hús után kaptak a szereplők magántárolási támogatást a németországi dioxinbotrány után. Ha a rendelettervezetet elfogadná az Európai Bizottság és a Vidékfejlesztési Minisztérium itt különösebb késedelem nélkül kihirdetné, akkor ez azt jelentené, hogy ezt a mennyiséget már nem használhatná fel a magyar húsipar” – világított rá Éder.

Meglepőnek, és elhibázottnak tartja a kezdeményezést Raskó György agrárközgazdász is. A Világgazdaságnak elmondta: „minél hosszabb ideje van lefagyasztva a hús, a piacon annál olcsóbb, így a készletek begyűjtésekor mindenképpen hátrányba kerülnek a feldolgozó cégek, pedig a hazai húsipari vállalatok így is padlón vannak.” Hozzátette: „a jogalkotók a rendelet bevezetésével szándékaikkal ellentétes hatást érnek el, hiszen amennyiben csak Magyarországra vonatkozna az előírás, úgy a külföldi húsipari cégeket hozzák helyzetbe. Ez pedig kihat a hazai állattenyésztésre is. Ahhoz, hogy a lépés versenysemleges legyen, minden tagállamra ki kellene terjednie a szabályozásnak. Úgy bevezetni mindezt, hogy csak a magyar feldolgozókat sújtja, óriási baklövés lenne” – vélekedett Raskó.

A februári német dioxinbotrány hatására sertéshús ágazatban kialakult nehéz piaci helyzet enyhítésére az Európai Bizottság rendeletben hirdette meg az év elején a sertéshús magántárolási támogatását. Azok a piaci szereplők, akik vállalták, hogy sertéshúst vonnak ki a piacról legkevesebb három hónapra, uniós támogatást kaptak. Az intézkedés célja az volt, hogy a piacon csökkentsék a kínálatot, és ezzel megállítsák a sertéshús árának drámai csökkenését. A támogatás mértéke megközelítőleg fedezte a fagyasztva tárolás költségeit. A lépés sikeresnek bizonyult, az Európai Unióban megközelítőleg 150 ezer tonna sertéshúst fagyasztottak le a feldolgozó cégek – írja a Világgazdaság Online.