Vegyszerkoktél vagy biztonságos élelmiszer?

Néhány napja járta be a hír a hazai sajtót: Romániában több mint 12 tonna, magas növényvédőszer-tartalmú narancsot értékesítettek egy hipermarketláncon keresztül, a gyümölcsök csomagolását és címkéjét megváltoztva, hogy azt a látszatot keltsék, hogy Görögországból származnak az eredeileg Egyiptomból importált termékek. Az európai élelmiszerbiztonsági hatóságok riasztási rendszere (RASFF) 2025 végén és 2026 elején több más problémás tételt is jelzett a nemzetközi kereskedelemben. 2025 januárjában a holland hatóság vietnámi sárkánygyümölcs növényvédőszer‑maradékok miatt adott ki határérték feletti figyelmeztetést, ugyanebben az időszakban egy másik tételben pyraclostrobin jelenlétét rögzítették, míg 2025 áprilisában thiamethoxam maradékot találtak – ugyancsak friss sárkánygyümölcs‑szállítmányokban. 2025 végén és 2026 elején a Törökországból érkező friss paprikák esetében is visszatérően jelentek meg az EU-ban tiltott peszticidek, emellett gyakran felbukkan még a klórpirifosz nevű hatóanyag, amelyet az EU már betiltott, miután az EFSA értékelése szerint genotoxikus kockázata nem zárható ki.

A Laborhírek információi szerint a határérték feletti növényvédőszer-maradékot tartalmazó gyümölcsök és zöldségek fogyasztása rövid távon hányingert, hányást, hasmenést, fejfájást, szédülést vagy allergiás reakciókat okozhat (sőt, bizonyos hatóanyagok esetén pedig idegrendszeri tüneteket is). Nagyobb kitettség esetén azonban felmerülhet a hormonrendszer zavarainak, máj- és veseterhelésnek, idegrendszeri fejlődési problémáknak, valamint egyes anyagoknál daganatos kockázat növekedésének a lehetősége is.

A növényvédő szerek használata ugyanakkor a modern élelmiszer-gazdaságban technológiai kényszer: a kártevők elleni védekezés hiányában nemcsak a hozam csökkenne, hanem a mikroszkopikus, mérgeket termelő gombák, a mikotoxinok elszaporodása is veszélyeztetné a termékeket. A megengedett határértékeket éppen ezért komoly biztonsági tartalékkal állapítják meg. A cél tehát nem a vegyületek használatának teljes megtiltása, hanem a szigorúan szabályozott, maximális maradékanyag-határértékek (MRL-ek) betartása.

Azonban sok esetben ez utóbbi feltétel teljesülésekor is fennáll egészségügyi veszély, az úgynevezett „koktélhatás”. Az EFSA rendszeres peszticid-monitoring jelentései rámutatnak: bár a vizsgált minták többsége megfelel az egyedi határértékeknek, egyetlen terméken gyakran több különböző szermaradvány is jelen van egyszerre. Bár egyes növényvédőszer‑maradványok önmagukban jogilag megengedett szinteken maradnak, a „koktélhatás” miatt többféle vegyület együttes jelenléte élettani kockázatot jelenthet, mert ezek a vegyületek kölcsönhatásba léphetnek és egymás toxikus hatását felerősíthetik, különösen gyermekek vagy érzékeny csoportok esetén (PAN Europe,Greenpeace). A Nébih hazai monitorozási programja kiemelt figyelmet fordít erre, különösen a friss zöldségek és gyümölcsök esetében.

A hatósági ellenőrzések mellett a biztonságos élelmiszer-ellátás egyik oszlopa a független, akkreditált vizsgálólaboratóriumi ellenőrzés. Amint azt az egyik ilyen akkreditált labor, a budapesti JS Hamilton munkatársai a Laborhíreknek elmondták: a labor nemcsak a legismertebb növényvédő szereket képes kimutatni, hanem speciális vegyületek – például klorátok, perklorátok, dithiokarbamátok vagy foszfonátok – jelenlétét is mérni tudja.

Mindez a több évtizedes szakértelem mellett az olyan csúcstechnolódiás, szupermodern berendezéseknek és mérési technológiáknak is köszönhető, mint a gáz- és folyadékkromatográfok tandem tömegspektrometriával (GC-MS/MS és LC-MS/MS), valamint a fejlett HS-GC-MS analízis. Egyetlen mintavétellel akár több száz, akár 700-nál is több hatóanyag kimutatható. Ez a multimódszeres megközelítés biztosítja, hogy a vizsgálatok pontosak, megbízhatóak legyenek, és megfeleljenek az EU jogszabályainak és a nemzetközi szabványoknak.

A labor munkája kulcsfontosságú az importált termékek biztonságának ellenőrzésében: a vizsgálatok segítenek azonosítani a kockázatos tételeket még a forgalomba kerülés előtt, így minimalizálva a hatósági visszahívások, megsemmisítések, valamint a pénzügyi és reputációs veszteségek kockázatát. A mérési eredmények igazolják a megfelelést az EU és az amerikai (FDA) előírásoknak, valamint támogatják a bio-gazdálkodási és GLOBAL GAP tanúsítási folyamatokat.

Bár az ellátási láncot szigorú szabályozás és laboratóriumi ellenőrzések felügyelik, a biztonság utolsó lépcsőfoka a fogyasztó kezében van. Az alapos, dörzsöléses mosás és bizonyos termékeknél a héj eltávolítása csökkentheti a bevitt szermaradványok mennyiségét. Az élelmiszerbiztonság közös felelősség: a jogszabályi környezet, a hatósági ellenőrzések, az akkreditált laboratóriumi háttér és a tudatos vásárlói magatartás együttese garantálja az egészség védelmét. Európai szinten az EFSA alakítja ki a kockázatértékelési és szabályozási keretrendszert, Magyarországon pedig a Nébih felel az élelmiszerlánc-biztonság hatósági felügyeletéért.