Vége a kötelező akciózásnak: vegyesen fogadta a hírt az ágazat

A boltok továbbra is folytatják az akciózást

A kötelező akciózást az élelmiszerárstop felváltására vezették be, amelyet 2023. augusztus 1-jén szüntettek meg. Az élelmiszerárakra vonatkozó hatósági árak megszüntetése után az érintett termékek a kötelező akciózás hatálya alá kerültek, melynek mértékét először 10%-ban, majd 15%-ban állapították meg. Emellett elindították az online árfigyelő rendszert, amely egyelőre még működik.

Raskó György agrárközgazdász szerint az árstopok kivezetésekor jelentős inflációugrás várható az élelmiszerek tekintetében, mivel a beszerzési árak 2021 októbere óta 50-100%-kal magasabbak lettek. Az árstop megszüntetése után a kereskedők már nem kötelesek lenyelni ezeket a veszteségeket, ami áremelkedést eredményezhet.

Raskó György elmondta, hogy a kötelező akciózás bevezetése óta kettős hatás volt megfigyelhető: a kötelező akciózás alá eső boltokban árcsökkenés történt, míg a többieknél komoly drágulás. A piacot rendkívüli mértékben megzavarta az intézkedés, mivel nehéz volt az infláció irányát kimutatni a különböző termékekre és áruházláncokra vonatkozó előírások miatt.

Az agrárközgazdász szerint a kötelező akciózás megszüntetése nem lesz jelentős hatással a hazai élelmiszerárakra és kiskereskedelemre. A piac eddig is független volt a kormányrendeletektől, és a vásárlóerő gyengesége miatt a kereskedők már most is nagyobb akciókat hirdettek, mint amit a kormány előírt. A diszkontláncok, mint a Lidl és az Aldi, jelentős nyereséget értek el a valós, nagyobb akciózás révén, míg a magyar tulajdonú láncok és független boltok vesztettek piaci részesedésükből.

Az Agrárszektor megkérdezte Raskó Györgyöt a Gazdasági Versenyhivatal által üzemeltetett árfigyelő rendszer jövőjéről is. Az agrárközgazdász szerint a rendszer politikai okokból marad fenn, de valós hatása minimális lesz, mivel a lakosság az élelmiszerláncok heti akcióit figyeli.

Raskó György rámutatott, hogy a hazai vásárlók nagy része csak annyit vásárol, amennyit biztosan el tud fogyasztani, ami jelentősen csökkentette az élelmiszerpazarlást. A magyar vásárlók folyamatosan a legkedvezőbb árakat keresik, és oda mennek vásárolni, ahol a legtöbb értéket kapják a pénzükért.

Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) elnöke örömmel fogadta a kötelező akciózás megszüntetését, mivel az intézkedést piacidegennek tartotta, ami torzította a normál piaci működést és növelte a bizalmatlanságot a piaci szereplők között.

Összegzésképpen elmondható, hogy a kötelező akciózás megszüntetése vegyes fogadtatásban részesült, de várhatóan a piaci szereplők alkalmazkodni fognak a változásokhoz, és folytatni fogják az akciózást a vásárlók megtartása érdekében. Az élelmiszerárak alakulása pedig továbbra is a kereslet és kínálat viszonyától fog függeni.