Védelem a Kárpát-medence gyümölcsfajtáinak
Magyarország természeti örökségének megóvásáért és értékeinek megőrzéséért írt alá együttműködési megállapodást Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának kezdeményezésére több egyház, szakmai és civil szervezet, valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára.
Az országgyűlési biztos sajtóosztályának pénteki közleménye szerint a megállapodásban egyebek között az áll: „szívünkön viseljük a megőrzött fajták fennmaradásának biztonságát, a génállomány biztonságos nagyságának elérését a diverzitás megtartása mellett”. Hangsúlyozzák azt is: az örökség megóvásának fontos része a gyümölcstermő fásszárú mezőgazdasági növények – fák és bokrok – a Kárpát-medencében megőrzött fajtáinak minél nagyobb egyedszámban való elterjesztése, állományuk növelése oly módon, hogy pontosan lehessen tudni, milyen fajta és változat mely egyede hol található meg.
A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa kezdeményezésére az evangélikus, katolikus és református egyházak főpásztorai, a Vidékfejlesztési Minisztérium és génmegőrző intézményei, valamint az Élőfalu Hálózat támogatja a programot, amelyben génmegőrző fajtagyűjteményekből (génbankok, nemzeti parkok, önkormányzati és magángyűjtemények) származó csemetéket, illetve szaporítóanyagot lelkészi kertek és földek számára átadnak, s ott befogadnak és nevelnek.
A programtól azt várják, hogy az eltűnő, a Kárpát-medencében régóta termesztett fajták, illetve tájfajták fennmaradnak és újrahonosodnak. E fajták elterjedésükkel genetikai alapot biztosítanak a globális klíma- (és társadalmi) változásokból következő helyi szintű problémák megoldásához. Új, illetve már feledésbe merült gasztronómiai lehetőségek feltárásával a termesztők újabb piaci szegmenst érhetnek el, így a fogyasztók változatosabb, egészségesebb gyümölcshöz jutnak. A hagyományos művelésű gyümölcsösök mint tájképi elemek újból a pannon táj részei lesznek, a vidéken élő fiatalok pedig megismerkedhetnek az alkalmazkodó gyümölcstermesztés, általában a tájbarát gazdálkodás lehetőségeivel, és maguk is hozzájárulhatnak az életgazdagság helyreállításához szülőföldjükön.
A célok megvalósításáért a megállapodás aláírói kezdeményezik és segítik az iskolák, egyházközségek, önkormányzatok, szakmai és civil szervezetek helyi összefogását – áll a közleményben.
A megállapodást eddigi aláírta:
Ángyán József államtitkár, Vidékfejlesztési Minisztérium
Bábel Balázs kalocsai érsek
Beer Miklós váci püspök
Bölcskei Gusztáv püspök, Magyarországi Református Egyház
Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa
Gáncs Péter elnök-püspök, Magyarországi Evangélikus Egyház
Lantos Tamás, igazgató, Kárpát-medencei Gyümölcsészeti Hálózat
Ónodi Gábor igazgató, Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet
Szenczi Győző, Génbank Tanács
(MTI)
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Orbán Viktor: jövőre reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés
Reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés 2025-ben Magyarországon –…
Tovább olvasom >Nehéz helyzetben a sertéshúságazat: emelkedő költségek, csökkenő fogyasztás és átalakuló szokások
Évek óta kihívásokkal néz szembe a hazai és az uniós…
Tovább olvasom >Az NGM tájékoztató levélben kéri az embereket, hogy költsenek
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztató levélben fogja értesíteni az önkéntes…
Tovább olvasom >