Vasárnap – újra vásárnap
A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzésre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi XXIII. törvény 2016. április 16-án lépett hatályba. Ez a jogszabály hatályon kívül helyezte a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tavaly tavasszal bevezetett korlátozásait. A hatályba lépés időpontjával kezdődően a jogszabályi rendelkezések ismét lehetőséget adnak arra, hogy az üzletek vasárnap is nyitva tartsanak.
Az új jogszabályra a bevásárlóközpontok rendkívül gyorsan reagáltak, szinte a hatályba lépést követően módosították az egyes házirendeket és kötelezően előírták a plázában működő kereskedelmi egységek számára a vasárnapi nyitvatartást.
A vasárnapi nyitvatartással kapcsolatosan a kereskedelmi cégek a jogszabály hatályba lépését követően számos olyan gyakorlati kérdéssel találták magukat szembe, melyek megoldásához további jogszabályok ismerete, tanulmányozása és értelmezése szükséges. Ahhoz, hogy az üzletek vasárnap is nyitva tartsanak, és ennek megfelelően a hatályba lépett új jogszabály rendelkezéseit a kereskedelmi cégek mihamarabb alkalmazhassák, egyrészről adminisztratív, másrészről munkajogi intézkedéseket kellett megtenni.
A hatályos szabályozás alapján az üzlet nyitvatartását nyolc napon belül az annak fekvése szerint illetékes jegyzőnél írásban be kell jelenteni, illetve a helyben szokásos módon a vásárlókat is tájékoztatni kell arról, ha a kereskedelmi egység nyitvatartása megváltozik.
Azon üzletek esetén, amelyek a jogszabály hatályba lépését követő első vasárnap már nyitva kívántak tartani, gyakorlatilag lehetetlenség volt betartani az előzetes bejelentésre vonatkozó jogszabályi kötelezettséget. Feltételezzük azonban, hogy a rendkívüli körülményekre figyelemmel egyetlen kereskedőt sem fognak azért megbírságolni, mert a jogszabály hatálybalépését követően már az első vasárnap kinyitott.
A vásárlók helyben szokásos tájékoztatása lényegében azt jelenti, hogy az akciós újságokban, eladáshelyi eszközökön, internetes felületeken, illetve az érintett cég gyakorlatában szokásos más módokon lehet arról a vásárlókat tájékoztatni, hogy a kereskedelmi egység vasárnap is meghatározott időtartamban nyitva lesz.
Éjjel 22.00 és reggel 6.00 közötti időtartamban továbbra is korlátozások állnak fenn. A hatályos szabályozás lényege, hogy a helyi jegyző, illetve az önkormányzati képviselő-testület ezen időszakra vonatkozóan egyes kereskedelmi egységek számára biztosíthatja a nyitva tartás
lehetőségét.
Ritkán száz helyett mindig ötven
Az új jogszabály a vasárnapi rendes munkavégzés esetén 50 százalékos bérpótlékot ír elő, felváltva ezzel azt a korábbi szabályozást, amely a vasárnapi zárvatartás éve alatt a vasárnapi rendes munkavégzés esetére az 50 százalékos bérpótlékon felül további 50 százalék, azaz mindösszesen 100 százalék bérpótlék megfizetését írta elő. Sokan kérik számon a százszázalékos bérpótlék további alkalmazhatóságát a jogalkotón, azonban figyelemmel kell arra lenni, hogy a 100 százalékos bérpótlék egy naptári évben mindösszesen öt alkalommal volt fizethető a munkavállalók számára, ugyanakkor az 50 százalékos bérpótlék a kereskedelmi szektorban minden olyan munkavégzés esetén fizethető lesz, amikor a munkavállalók vasárnapi munkavégzés keretében rendes munkaidőben munkát végeznek.
Az első vasárnap a munkavégzést csak úgy lehetett megoldani, hogy a munkavállalókat túlóra keretében foglalkoztatták, mert a jogszabály kihirdetése és az első vasárnap között a munkaidő-beosztási szabályok által előírt minimum 7 naphoz képest kevesebb idő telt el, így csak túlóraként lehetett a munkavállalókat az első vasárnapra beosztani. Mivel a túlóra a munkavállalók pihenőnapjára esett, ezért a vasárnapi pótlék mellett 100 százalékos túlórapótlékot is fizetni kellett. A következő vasárnapokon a munkarendek megfelelő módosításával már rendes munkaidőben is megtörténhetett a foglalkoztatás.
A vasárnapi munkavégzés igazi nyertesei azonban azok a diák-munkavállalók lehetnek, akiket a diákszövetkezetek a hétvégére kiközvetítenek. Azonban az ő esetükben is alkalmazni kell az egyenlő bánásmód szabályát.
Mivel a nyitvatartási idő megnövekszik, ezért a munkaidő-beosztások újragondolása, illetve hosszabb távon munkavállalók, főként részmunkaidős foglalkoztatottak felvétele válhat szükségessé annak érdekében, hogy a vásárlói igényeket a megnövekedett vásárlási időben a kereskedelmi egységek ismételten ki tudják szolgálni.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Orbán Viktor: jövőre reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés
Reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés 2025-ben Magyarországon –…
Tovább olvasom >Az NGM tájékoztató levélben kéri az embereket, hogy költsenek
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztató levélben fogja értesíteni az önkéntes…
Tovább olvasom >VOSZ: rendkívül ambiciózus a hároméves bérmegállapodás
Rendkívül ambiciózusnak értékelte a hároméves bérmegállapodást a Vállalkozók és Munkáltatók…
Tovább olvasom >