Varga Mihály: állami beruházási csúcsot érhetünk el az EU-ban
Konkrét beruházási előrejelzéseket osztott meg csütörtökön Facebook-oldalán Varga Mihály pénzügyminiszter, amelyekből kiderül többek között az, hogy idén az állami beruházási ráta a GDP 6,5%-ára emelkedhet, ami az egész Európai Unióban a legmagasabb lehet – írja a portfolio.hu.
Új akciónk keretében a március 31. és április 9. között vásárolt éves SIGNATURE előfizetéseket most 40%-os kedvezménnyel, 18.000 forintért lehet megvásárolni. Így lényegesen kedvezőbb áron juthatsz hozzá a legfrissebb hírekhez, a legfontosabb elemzésekhez és az exkluzív tartalmakhoz. Ráadásul még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod.
Varga Mihály Facebook-posztba tett ábrái szerint a magánszektor beruházásai a 2019-es (folyó áron) 10 ezer 9 milliárd forintról tavaly a válság mellett csak 10 ezer 42 milliárd forintra tudtak nőni, de idén 11 ezer 5 milliárd forintra ugorhatnak. Az állami szektor által kezdeményezett beruházások a 2019-es 2928 milliárd forintról tavalyra 3059 milliárd forintra nőttek az állami beruházás-támogatási programok felpörgetése mellett, majd a tárcavezető jelzése szerint idén 3350 milliárd forintra ugorhatnak.
Ennek kapcsán a posztban rámutatott:
Az állami beruházási ráta a 2019-es 6,2%-ról 6,4%-ra nőtt tavaly, idén tovább emelkedhet 6,5%-ra. Ez Európában a legmagasabb érték.
A két ábra együtt egyébként azt is mutatja, hogy a tavalyi 13 ezer 100 milliárd forintos teljes folyó áras beruházási teljesítmény idén 14 ezer 355 milliárd forintra ugorhat, és a poszt szerint úgy fogalmaz Varga, hogy Idén mind az állami, mind pedig a privát szféra beruházásai erősödhetnek: folyó áron mérve 9% felett, volumenben 4%-ot meghaladó mértékben.
Rámutat arra, hogy „Munkahelyet és gazdasági növekedést a beruházások adnak. Ezért támogatja a kormány a válság alatt is a vállalkozások fejlesztéseit, a családok beruházásait – például az Otthonteremtési Programmal, és folytatódnak, sőt bővülnek az állami fejlesztések is.
Gyors lehet a kilábalás
A fentiekkel párhuzamosan Varga Mihály a Cégvezetők Csúcstalálkozója – 2021 konferencián többek között azt mondta az MTI tudósítása szerint, hogy a gazdaság kilábalása gyors ütemben valósulhat meg, a második negyedévtől kétszámjegyű növekedésre, az idén éves szinten 4 százalékos, jövőre pedig 5 százalékot meghaladó bővülésre lehet számítani. Utóbbi számokat már jelezte a tárcavezető egy minapi lapinterjúban is:
A tárcavezető tájékoztatta a cégvezetőket arról, hogy a következő évi költségvetést szokás szerint – már hetedik alkalommal – az idén is május elején terjesztik a parlament elé. A 2022-es tervezetben csökkenő hiánypályával számolnak, illetve a védekezés költségei mellett továbbra is biztosítják a gazdaság újraindítási alapot – ismertette, és utalt egy új alap esetleges létrehozására, amelynél uniós hozzájárulásra lesz szükség.
A gazdaság gyors visszaállását a növekedési pályára a kormány az adótörvények módosításával is segíteni kívánja – húzta alá Varga Mihály, aki arra is kitért, hogy a változtatások célja ezúttal sem az, hogy minél több adót szedjenek be, hanem a minőségi változás. Közölte, hogy módosítani fogják a csőd- és felszámolási eljárások szabályait, ugyanis ezeknek a folyamatoknak az elhúzódása a piac sok szereplőjének hátrányt okoz.
Varga Mihály elmondta, hogy a járvány miatti válság új irányokat is kijelölt a kormány gazdaságpolitikája számára, az egészségügyi eszközök hiánya rávilágított a globális ellátási lánc sérülékenységére, éppen ezért erősíteni kell Magyarország önellátását több területen is.
A nagyvállalati beruházási támogatáson és az új egészségipari támogatáson keresztül 220 milliárd forint állami hozzájárulással több mint 450 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg vagy indult el – tájékoztatott.
A tárcavezető örvendetesnek nevezte, hogy a GDP-arányos beruházási ráta Magyarországon tavaly a krízis ellenére igen magas, 28 százalék volt, amivel Magyarország a 3. legjobb helyre került az Európai Unióban. Azt is hozzátette, hogy a tavalyi ráfordítások hatása hamarosan meg fog látszani a gazdasági adatokban.
Ma egyébként többek között a munkaerőpiac, a népesedéspolitika, a digitalizáció és az egészségügy területére kiterjedő javaslatokat nyújtott be a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) a kormánynak, melyekkel a koronavírus-járvány utáni időszak gazdaságpolitikáját kívánja segíteni. A főbb intézkedések költségvetési hatása a következő három évben mintegy 700 milliárd forint költségvetési forrást igényelne.
(portfolio.hu)
Kapcsolódó cikkeink
Járványok előrejelzése érdekében vizsgálják az UHT tejeket pécsi virológusok
Az állatról emberre terjedő járványok előrejelzése érdekében indított ultrahőkezelt tejek…
Tovább olvasom >Madárinfluenza árnyékában: korlátozások és kihívások között a magyar baromfiágazat
A 2020-ban Magyarországon felbukkant madárinfluenza járvány máig jelentős hatással van…
Tovább olvasom >Varga Mihály: a jegybank elsődleges célja az árstabilitás fenntartása
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A januári magasabb fogyasztói árszint átmeneti jelenség
Nagy Márton szerint elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, a kormány minden…
Tovább olvasom >NGM-szóvivő: január utolsó napjaiban már korrigáltak az árak
A KSH közlése szerint 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan…
Tovább olvasom >