Varga Mihály: állami beruházási csúcsot érhetünk el az EU-ban
Konkrét beruházási előrejelzéseket osztott meg csütörtökön Facebook-oldalán Varga Mihály pénzügyminiszter, amelyekből kiderül többek között az, hogy idén az állami beruházási ráta a GDP 6,5%-ára emelkedhet, ami az egész Európai Unióban a legmagasabb lehet – írja a portfolio.hu.
Új akciónk keretében a március 31. és április 9. között vásárolt éves SIGNATURE előfizetéseket most 40%-os kedvezménnyel, 18.000 forintért lehet megvásárolni. Így lényegesen kedvezőbb áron juthatsz hozzá a legfrissebb hírekhez, a legfontosabb elemzésekhez és az exkluzív tartalmakhoz. Ráadásul még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod.
Varga Mihály Facebook-posztba tett ábrái szerint a magánszektor beruházásai a 2019-es (folyó áron) 10 ezer 9 milliárd forintról tavaly a válság mellett csak 10 ezer 42 milliárd forintra tudtak nőni, de idén 11 ezer 5 milliárd forintra ugorhatnak. Az állami szektor által kezdeményezett beruházások a 2019-es 2928 milliárd forintról tavalyra 3059 milliárd forintra nőttek az állami beruházás-támogatási programok felpörgetése mellett, majd a tárcavezető jelzése szerint idén 3350 milliárd forintra ugorhatnak.
Ennek kapcsán a posztban rámutatott:
Az állami beruházási ráta a 2019-es 6,2%-ról 6,4%-ra nőtt tavaly, idén tovább emelkedhet 6,5%-ra. Ez Európában a legmagasabb érték.
A két ábra együtt egyébként azt is mutatja, hogy a tavalyi 13 ezer 100 milliárd forintos teljes folyó áras beruházási teljesítmény idén 14 ezer 355 milliárd forintra ugorhat, és a poszt szerint úgy fogalmaz Varga, hogy Idén mind az állami, mind pedig a privát szféra beruházásai erősödhetnek: folyó áron mérve 9% felett, volumenben 4%-ot meghaladó mértékben.
Rámutat arra, hogy „Munkahelyet és gazdasági növekedést a beruházások adnak. Ezért támogatja a kormány a válság alatt is a vállalkozások fejlesztéseit, a családok beruházásait – például az Otthonteremtési Programmal, és folytatódnak, sőt bővülnek az állami fejlesztések is.
Gyors lehet a kilábalás
A fentiekkel párhuzamosan Varga Mihály a Cégvezetők Csúcstalálkozója – 2021 konferencián többek között azt mondta az MTI tudósítása szerint, hogy a gazdaság kilábalása gyors ütemben valósulhat meg, a második negyedévtől kétszámjegyű növekedésre, az idén éves szinten 4 százalékos, jövőre pedig 5 százalékot meghaladó bővülésre lehet számítani. Utóbbi számokat már jelezte a tárcavezető egy minapi lapinterjúban is:
A tárcavezető tájékoztatta a cégvezetőket arról, hogy a következő évi költségvetést szokás szerint – már hetedik alkalommal – az idén is május elején terjesztik a parlament elé. A 2022-es tervezetben csökkenő hiánypályával számolnak, illetve a védekezés költségei mellett továbbra is biztosítják a gazdaság újraindítási alapot – ismertette, és utalt egy új alap esetleges létrehozására, amelynél uniós hozzájárulásra lesz szükség.
A gazdaság gyors visszaállását a növekedési pályára a kormány az adótörvények módosításával is segíteni kívánja – húzta alá Varga Mihály, aki arra is kitért, hogy a változtatások célja ezúttal sem az, hogy minél több adót szedjenek be, hanem a minőségi változás. Közölte, hogy módosítani fogják a csőd- és felszámolási eljárások szabályait, ugyanis ezeknek a folyamatoknak az elhúzódása a piac sok szereplőjének hátrányt okoz.
Varga Mihály elmondta, hogy a járvány miatti válság új irányokat is kijelölt a kormány gazdaságpolitikája számára, az egészségügyi eszközök hiánya rávilágított a globális ellátási lánc sérülékenységére, éppen ezért erősíteni kell Magyarország önellátását több területen is.
A nagyvállalati beruházási támogatáson és az új egészségipari támogatáson keresztül 220 milliárd forint állami hozzájárulással több mint 450 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg vagy indult el – tájékoztatott.
A tárcavezető örvendetesnek nevezte, hogy a GDP-arányos beruházási ráta Magyarországon tavaly a krízis ellenére igen magas, 28 százalék volt, amivel Magyarország a 3. legjobb helyre került az Európai Unióban. Azt is hozzátette, hogy a tavalyi ráfordítások hatása hamarosan meg fog látszani a gazdasági adatokban.
Ma egyébként többek között a munkaerőpiac, a népesedéspolitika, a digitalizáció és az egészségügy területére kiterjedő javaslatokat nyújtott be a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) a kormánynak, melyekkel a koronavírus-járvány utáni időszak gazdaságpolitikáját kívánja segíteni. A főbb intézkedések költségvetési hatása a következő három évben mintegy 700 milliárd forint költségvetési forrást igényelne.
(portfolio.hu)
Kapcsolódó cikkeink
Eredményesek a ragadós száj- és körömfájás kapcsán megtett intézkedések
Eredményesek a magyar járványvédelmi intézkedések a ragadós száj- és körömfájás…
Tovább olvasom >Tovább ronthat a száj- és körömfájás-járvány a bolti árakon?
Ötven év után ismét megjelent Magyarországon a száj- és körömfájás,…
Tovább olvasom >Varga Mihály: a gazdasági stabilitás a legfontosabb
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen kinevezett elnöke…
Tovább olvasom >További cikkeink
Országos Kereskedelmi Szövetség: az árrés nem profit!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt…
Tovább olvasom >Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra
Március közepétől a kormány 10 százalékban maximalizálja az árrést 30…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: Miért drágulnak folyamatosan az élelmiszerek?
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek –…
Tovább olvasom >